2025-re várhatóan jelentős változásokra számíthatunk a minimálbér és a garantált bérminimum terén. A bérpolitika célja, hogy a munkavállalók életszínvonala emelkedjen, és a munkaerőpiac versenyképessége javuljon. Az emelés nem csupán a gazdasági helyzet j
Ha a kereskedelem normális rendje felborul, "akkor be fogunk avatkozni, nem engedhetjük meg, hogy kifosszák az embereket" - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján elmondott napirend előtti felszólalásában. Hozzátette, utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal, amelyek jelentősen emelték a liszt, a tej, a tojás, az étolaj árát.
Ilyen emelést nem fogadhatunk el; ha nincs az árakat csökkentő megállapodás, be fogjuk vezetni a hatósági árat, és ha kell, a kereskedelmi profitot is korlátozzuk - közölte. Hangsúlyozta: a kívánatos az volna, ha a kereskedelem állami beavatkozás nélkül működne.
Orbán Viktor kifejtette, hogy a kormány olyan béremelésekről állapodott meg a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, amelyek a vállalkozások számára megvalósíthatók anélkül, hogy elbocsátásokra lenne szükség.
A megállapodás szerint 2025-re a minimálbér 290 ezer forintra nő, ami kilenc százalékos emelkedést jelent. Ezen kívül a garantált bérminimum is emelkedik, és eléri a 349 ezer forintot.
Arról is megállapodtunk, hogy 2026-ban a minimálbért további 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emeljük majd - jelentette ki.
Ismertette: a kormány döntött a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázásáról, amelynek értelmében első lépésben július elsejével 50 százalékkal, 2026 január elsején pedig még 50 százalékkal emelkedik a kedvezmény. Az emelés eredményeképpen egy gyerek esetén 20 ezer, két gyerek esetén 80 ezer, 3 gyermek esetén 200 ezer forintot lehet levonni a szülők adójából és járulékából.
A kormány bejelentette, hogy a szülők számára a CSED és a GYED kifizetése után mentesülnek a jövedelemadó alól. A miniszterelnök hozzátette, hogy elindították az áfa-visszatérítési rendszer kidolgozását, amely a nyugdíjasokat célozza meg, különösen az olyan alapvető élelmiszerek esetében, ahol az áfa mértéke meghaladja az öt százalékot.
A zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetén bizonyos havi összeg esetén visszatérítik az áfát. Az áfacsökkentésével szemben - amikor a pénz a kereskedőnél marad - az áfa visszatérítés oda juthat el, ahová szánják. A kormány most bemutatott döntései lehetővé teszik, hogy a háborús évek után 2025-ben áttörést érjenek le a gazdaságban.
Kitért arra is, Brüsszel vissza akarja vonatni a gyermekvédelmi törvényt.
A miniszterelnök azt is javasolta, hogy - Brüsszel követelésével szemben - ne vonják vissza, inkább tegyenek további lépéseket a gyermekvédelem területén. A gyermekek védelme mindenek felett áll, ezt az alkotmánynak és a törvényeknek is garantálniuk kell - rögzítette.
A kormány egy javaslatot terjesztett elő: az alkotmányban rögzítsék, hogy Magyarországon férfiak és nők élnek. Céljuk, hogy érvényt szerezzenek annak az alapvető jogi elvnek és alapvető emberi szükségletnek, miszerint senki sem veszélyeztetheti a gyermekek egészséges fejlődését, valamint a szülők által meghatározott nevelési elveket.
Azt mondta, nem tudnak megállapodni a brüsszeli bürokratákkal a migráció kérdésében sem. Hangsúlyozta, hogy a brüsszeli migrációs paktumot Magyarország nem fogadja el és nem hajtja végre.
Tájékoztatása szerint az új pénzügyi ciklusban már 3200 milliárd forint uniós forrást fizettek ki. "A nekünk járó és Brüsszelben kiharcolt pénzünk folyamatosan érkezik, ezt akarják most elvenni a tiszások, az mszp-sek, a DK-sok és a momentumosok" - mondta Orbán Viktor, aki a néppárti, szocialista és liberális európai parlamenti kereset visszavonására szólított fel.
