A Ferrari 226 km/h sebességgel száguldott – senki sem ússza meg a felelősséget, aki a volán mögött ült.

A gyorshajtás a közlekedési szabályok egyik legkomolyabb vétsége, amely nem csupán a sofőr biztonságát veszélyezteti, hanem a közlekedés minden résztvevőjére is árnyékot vet. Ezen a téren alapvetően kétféle következmény merülhet fel: az autós vagy szabálysértési bírságot, vagy közigazgatási büntetést kaphat.

Magyarországon az objektív felelősség elvének bevezetése 2008. január 1-re tehető. Ez az elv arra kötelezi a jármű üzemeltetőjét, hogy felelősséget vállaljon a közlekedési szabályok megszegéséért, függetlenül attól, hogy a járművezető szándékos vagy véletlen hibát követett-e el. Például ez a szabályozás érinti a jelentős gyorshajtással járó eseteket is.

Nincs többé menekvés, valaki meg fogja fizetni a gyorshajtás árát.

Az objektív felelősség alapelve azt jelenti, hogy a súlyosabb szabálytalanságok automatikusan büntetést vonnak maguk után. Napjainkban már nem állhat fenn az a helyzet, hogy a kiemelt szabálysértéseknél a járművezető azonosítása valamilyen ok miatt ne lenne lehetséges, így a büntetés behajtása sem maradhat el.

Másképp megfogalmazva: ezek olyan bírságok, amelyeket a jármű rendszáma alapján rónak ki, leggyakrabban utólagosan, tehát anélkül, hogy az autóst személyesen megállítanák. Például, amikor egy VÉDA-kapu (ezek azok az állandóan telepített traffipaxok, amelyek az utak fölött helyezkednek el) vagy egy traffiboxban működő készülék észleli, hogy egy autó jelentősen túllépte a megengedett sebességet, és az autós később kap egy csekket a gyorshajtás miatt. Ezt a fajta bírságot objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságnak hívják.