4 évvel öregítheti az agyadat, ha így alszol – Megdöbbentő kutatási megállapítás!
A felújítás során eltávolították a padlóburkolatot, és ami a régi réteg alatt rejtőzött, egyszerűen megdöbbentette őket.
Magyarországon a szakemberek becslései szerint 250-300 ezer ember él demenciával. A betegség kialakulásának lehet genetikai alapja, amellett bizonyos életmódbeli tényezőkkel fokozható a kockázat. A dohányzás például 40%-kal növeli a demencia rizikóját, és új kutatások szerint az álmatlan éjszakák hasonló mértékben felgyorsítják az agy öregedését.
Egy a Mayo Klinika által végzett tanulmány szerint a hosszú távú alvászavarokkal küzdő emberek esetében 40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki demencia vagy kognitív károsodás. Az agyi képalkotó eljárások ezeknél az embereknél az Alzheimer-kórra jellemző változásokat mutattak.
A tudományos közösség megfigyelései alapján a krónikus álmatlanság – amely legalább heti három alkalommal, minimum három hónapon át tartó alvászavart jelent – hozzájárulhat az agy öregedési folyamatainak felgyorsulásához. A képalkotó technikák révén végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a krónikus álmatlansággal küzdő egyének agyi struktúrái átlagosan négy évvel idősebbnek tűntek, mint a valós életkoruk.
- Az álmatlanság nemcsak azt befolyásolja, hogyan érezzük magunkat másnap - idővel az agy egészségére is hatással lehet. A gondolkodási képességekben gyorsabb hanyatlást, és az agyban olyan változásokat tapasztaltunk, amelyek arra utalnak, hogy a krónikus álmatlanság korai figyelmeztető jel lehet, vagy akár hozzájárulhat a jövőbeni kognitív problémákhoz - mondta a tanulmány szerzője, Dr. Diego Z. Carvalho, a minnesotai Rochesterben található Mayo Klinika munkatársa, az Amerikai Neurológiai Akadémia tagja.
A tanulmány során 2750 kognitív szempontból egészséges embert követtek nyomon, több mint 5 éven keresztül. A résztvevők átlagéletkora 70 év volt és 16%-uk szenvedett krónikus álmatlanságban.
A kognitív károsodás kockázata 40%-kal magasabb.
A kutatási alanyok évente részt vettek különféle gondolkodási és memóriateszteken, emellett néhányuk agyi vizsgálatokon is átesett, hogy feltérképezzék a fehérállományi hiperintenzitás és az amiloid plakkok jelenlétét. A fehérállományi hiperintenzitás jelezheti az agy kisér-betegségeivel kapcsolatos problémákat, míg az amiloid plakkok olyan kóros fehérjelerakódások, amelyek az idegsejtek károsodásához vezethetnek, és összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kór fejlődésével.
A kutatás során figyelembe vették az olyan tényezőket is, mint az életkor, a magas vérnyomás, az altatók szedése és az alvási apnoe diagnózisa. Mindent összevetve azt találták, hogy az álmatlanságban szenvedők esetében 40%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki enyhe kognitív károsodás vagy demencia, mint azoknál, akiknél jól alszanak. A különböző gondolkodási készségeket mérő teszteken is gyorsabb romlást tapasztaltak a krónikus álmatlanságban érintett embereknél.
