A kormányszóvivő álláspontja szerint egy nemzetközi titkosszolgálati lejárató akcióval állunk szemben, amelynek célja, hogy felfedje: a magyar kormány kémkedett az Európai Unió ellen.

Két nappal ezelőtt napvilágot látott, hogy az Információs Hivatal (IH), amely a hírszerzésért felelős, kínos helyzetbe került Brüsszelben. Az ügynökség évek óta próbálta beszervezni a magyar nemzetiségű uniós munkatársakat, hogy információkat gyűjtsenek az EU intézményeiről. A felfedezéseket nemzetközi újságírói együttműködés révén tárták fel, melyben a magyar Direkt36 is részt vett, emellett a német Der Spiegel és a belga De Tijd is beszámolt a történtekről.
A megszerzett információk alapján egy névtelen operatív tiszt 2015 és 2017 között Brüsszelben tartózkodott, hivatalosan a magyar nagykövetség kohéziós politikai osztályán tevékenykedett diplomataként. Azonban a jelentések arra utalnak, hogy valójában a magyar külföldi hírszerzés ügynökeként dolgozott, és kapcsolatokat épített ki az Európai Bizottság keretein belül, valamint más uniós intézményekben is.
Az ügy hatalmas visszhangot keltett Brüsszelben, ahol az Európai Bizottság csütörtöki bejelentése alapján alapos vizsgálatot indít a felmerült jelentések ügyében. Várhelyi Olivér, a magyar biztos, szintén számíthat arra, hogy egy kényes beszélgetés vár rá Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke részéről. Tény, hogy ő volt a nagykövet abban az időszakban, amikor a titkos tevékenységet folytató kémnek is munkát biztosítottak.
Ez a helyzet nem éppen a legegyszerűbben kommunikálható a magyar kormány számára. Kovács Zoltán, a nemzetközi kormányszóvivő, úgy tűnik, megtalálta a legkevésbé meggyőző magyarázatot: szerinte Magyarországot egy olyan lejárató kampány célozta meg, amelyet külföldi titkosszolgálatok irányítanak.
Panyi Szabolcs is válaszolt Kovács bejegyzésére. A posztjában elárulta, hogy a munka során a források túlnyomó része magyar állampolgárokból származott.
A cikkben világosan szerepel, hogy a külföldi titkosszolgálatok nem gyakoroltak hatást az írásunkra. A belga partnerünk, a De Tijd, a cikk elkészítése során megkereste a belga nemzetbiztonsági szolgálatot, a VSSE-t, valamint a belga kormányt is, azonban egyikük sem gyakorolt ráhatást a tartalomra. Érdemes megemlíteni, hogy a cikk fő témája, a magyar hírszerzés, az Információs Hivatal (IH) és a Miniszterelnöki Kabinetiroda, már egy héttel a megjelenés előtt megkapta a nyomozásunkkal kapcsolatos főbb állításokra vonatkozó kérdéseinket. Így elegendő idő állt a rendelkezésükre, hogy reagáljanak, vagy jelezzék, ha bármilyen nemzetbiztonsági aggály merülne fel a cikkel kapcsolatban. Ennek ellenére nem érkezett válasz tőlük.