A Pogátsa-inverz: Hogyan dönti meg a bitcoin a magyar közgazdászok elméleteit? A Pogátsa-inverz fogalmát a magyar közgazdászok körében egyre többen ismerik, mivel a bitcoin és hasonló kriptovaluták megjelenése új kihívások elé állította a hagyományos köz

Az elmúlt 15 évben a bitcoin számtalan alkalommal bizonyította, hogy képes újat nyújtani és felülírni a pénzügyi világ régi szabályait. Ennek ellenére világszerte akadnak közgazdászok és pénzügyi szakértők, akik a mai napig szerencsejátéknak vagy egyszerűen lufinak tartják a kriptopénzt. Előbb-utóbb igazuk lesz a szkeptikus szakértőknek, vagy szimplán nem ismerik fel, és tévesen ítélik meg a 21. század egyik legnagyobb találmányát?

Az elmúlt évtizedben a bitcoin igazi forradalmat indított el a pénzügyi színtéren. Lezárta a hagyományos pénzügyi rendszerek eddigi dominanciáját, sokkolva ezzel a klasszikus pénzügyi szakemberek körét, miközben egy új, fiatal vállalkozói generációt gazdagított meg, akik nyitottak az innovációkra. Az első kriptovaluta számtalanszor bizonyította, hogy nem csupán trend, hanem tartós értéket képvisel. Ennek ellenére a kritikusok hangja évről évre erősödött. A bitcoin azonban nem tűnődött a bírálatokon: árfolyama szédületes ütemben emelkedett, a 2010-es 1 dollárról 2017-re 10 ezer dollárra, majd 2021-ben a bikapiac csúcsán már 64 ezer dollárt ért el. A legújabb ciklusban pedig újabb rekordot döntött, 122 ezer dollárra szökkenve – és ki tudja, hová vezet még ez az izgalmas utazás. Jelenlegi árfolyama BTC Price.

Bár a pénzügyi szektor és a domináló szereplők többsége már felfedezte a bitcoinban rejlő lehetőségeket, és inkább a BTC bika "hullámvasútján" szeretnének utazni, világszerte, így hazánkban is, még mindig találkozhatunk olyan eltökélt szkeptikusokkal, akik komolyan megkérdőjelezik a kriptovaluták létjogosultságát, hasznosságát és értelmét. Mitől olyan biztosak a véleményükben, és mire építik érveiket? A legfontosabb kérdés pedig: vajon valóban tévednek?

A kripto világának megítélése rendkívül megosztó, és ezt jól tükrözik a neves szakértők véleményei. Paul Krugman, a Nobel-díjas közgazdász, határozottan úgy véli, hogy a kriptovaluták mögött egy hatalmas átverés áll. Hasonlóan kritikus álláspontot képvisel Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, aki a Bitcoinra mint "patkányméreg a négyzeten" utalva fejezte ki aggályait. A magyar közgazdász, Pogátsa Zoltán is kifejezte véleményét, és a Bitcoin piacát többször is szerencsejátéknak nevezte, hangsúlyozva ezzel a találgatásokkal és spekulációkkal teli természetét.

Hazánkban számos kritikával találkozunk a bitcoin kapcsán. Az elismert közgazdász, Zsiday Viktor, többször is kifejezte véleményét, miszerint a kriptovaluta értelmetlen. Állítása szerint a bitcoin értéke hasonló az aranyhoz, melynek árfolyama csupán a benne rejlő, ám szerinte alaptalan hitből fakad. Ezt a jelenséget a "bigger fool" elmélet keretein belül magyarázza. Zsiday emellett kétségeit fejezte ki a bitcoin 21 millió darabos korlátolt kínálatának előnyeivel kapcsolatban is, párhuzamot vonva a történelmi aranypiacok okozta gazdasági ingadozásokkal és recessziókkal.

A diskurzus rendkívül heves, hiszen a másik oldal is legalább annyira provokatív állításokkal rukkol elő. Például Peter Thiel, válaszul Buffett kritikáira, "szociopata nagypapának" titulálta a neves befektetőt, miközben összeállított egy listát a "Bitcoin legnagyobb ellenségeiről". A kriptovaluták lelkes támogatója, Elon Musk sem tétlenkedik; tweetjeivel folyamatosan formálja a piacot. Bár nem fél olyan erőteljes kijelentéseket tenni, mint például hogy "a dogecoin a jövő", egy alkalommal mégis arra figyelmeztette követőit, hogy érdemes elkerülni a mémcoinokat, és inkább a bitcoinra és az ethereumra helyezni a hangsúlyt.

A kritikákat és negatív jelzőket párhuzamba állítva a bitcoin terjedésével és árfolyamával érdekes ellentét rajzolódik ki. A Bitcoin hívei meg nem értéssel vádolják az ellenzőket, az ellenzők pedig legjobb tudásukra esküdve vonják kérdőre a bitcoinereket. Ez a szinte párhuzamos valóságot idéző ellentét a közgazdaságtanban is megfigyelhető.

A heves viták egyik figyelemre méltó példáját Jim Cramer, a befektetési szakértő és üzletember jelenti, aki gyakran hírhedté vált hibás piaci előrejelzéseivel. Kritikusai számára megszületett a "Jim Cramer-inverzt" koncepció, amely az üzletember döntéseinek ellenkezőjét javasolja. Ezen ötlet nyomán még inverz ETF-et is létrehoztak, de sajnos a várt teljesítmény helyett csalódást okozott, így 10 hónapos kereskedés után, 2024-ben véglegesen eltávolították a piacról. Ez a példa mégis szórakoztatóan rávilágít arra, hogy egyes elemzők mennyire tévesen ítélhetik meg a piaci helyzeteket.

Az ebben rejlő potenciált ismerte fel a Tibi atyát megalkotó Tóth Máté is, mikor előállt a Pogátsa-inverz ötletével. Posztjában egy olyan kereskedési bot létrehozását javasolja, ami mindig akkor vesz bitcoint, amikor egy szkeptikus - adott esetben Pogátsa Zoltán - a BTC haláláról és haszontalanságáról beszél. Igy létrejöhetne egy magyar specifikus Cramer-inverz, ami, ha az elmúlt években létezett volna, busás nyereségre tehettünk volna szert- ami a Cramer ellenzőknek éppenséggel nem sikerült.

A fenti állítások legfőbb problémája abban rejlik, hogy jellemzően az ismeretek hiányából és a Bitcoin, a blokklánc technológia, valamint a kriptovaluták megértésének elégtelenségéből erednek. Ez a jelenség ahhoz vezet, hogy a kriptovaluták, mémcoinok és a Bitcoin összekeverednek, ami nemcsak a valódi értékük és hasznosságuk megkérdőjelezéséhez, hanem a pénzügyi rendszerek eltéréseinek észlelésének hiányához is hozzájárul. Továbbá, a spekulatív természet általánosítása is elterjedt, ami torzítja a valóságot.

Pogátsa Zoltán gyakran elköveti azt a tévedést, hogy összekeveri a kriptovalutákat a bitcoinnal. Ezen okból kifolyólag a spekulatív eszközökre vonatkozó, mögöttes érték nélküli állításokat közvetlenül a bitcoinra is alkalmazza, miközben ez a digitális valuta lényegesen eltér a többi kriptovalutától. Továbbá, folyamatosan felmerül a valódi érték és hasznosság hiánya, a túlzott energiafogyasztás, valamint a kriptovaluták gyakori kapcsolata az illegális tevékenységekkel, ami tovább fokozza a köztudatban való negatív megítélésüket.

A kriptopiac folyamatosan bővülő világában valóban sok spekulatív, mögöttes érték nélküli eszköz található – említhetjük például Trump mémcoinját vagy éppen a dogecoint. Ezzel szemben a Bitcoin különleges helyet foglal el: egyedülálló hálózata, bányászai, csomópontjai és blokklánca révén a digitális térben is valóságot teremt. A bányászatot támogató Proof-of-Work rendszer sokak szerint megbízhatóbb és biztonságosabb, mint a Proof-of-Stake alternatíva, így a Bitcoin nem csupán egy eszköz, hanem egy komoly technológiai alapú rendszer is.

A bitcoin egy olyan innovatív eszköz és blokklánc rendszer, amely mentes a központi irányítástól. Működése teljesen átlátható, és a maximális készlete 21 millióra van korlátozva, így nem lehetséges, hogy bármilyen diktátor vagy hatalmi struktúra többet hozzon létre, mint amit a rendszer megenged. Ez a digitális valuta bárki számára elérhető és birtokolható; a bányászat folyamata is nyitott mindenki előtt, bár a fokozódó nehézségi szint miatt a kisebb bányászok számára egyre költségesebbé válik. Az arany történetében felmerülő problémák általában nem a nemesfém mennyiségéből adódnak, hanem inkább a gyenge banki struktúrákból és a hibás döntésekből fakadnak.

Kapcsólódó: A Bitcoin lehet az egyetlen időtálló kriptovaluta?

A decentralizáltság egyszerre védi a magánszférát és biztosít átláthatóságot, megszüntetve a Cantillon-hatást. A modern pénzügyi intézmények és államok ezzel szemben gyakran önkényesen avatkoznak a rendszerbe. Természetesen léteznek nagy birtokosok, mint Satoshi tárcája vagy a nagy bányászok, de ők sem képesek tartósan befolyásolni a Bitcoin fundamentumait.

Az államtól való függetlenség sokak számára önmagában hatalmas értéket képvisel, amit semmi sem testesít meg jobban, mint a bitcoin. Az elmúlt évszázadok állami túlterjeszkedése, pénznyomtatása és inflációja után a decentralizált pénzügyi eszköz biztonságot jelenthet az egyén számára.

Érdeklődhetsz: Milyen módokon őrizhetjük meg a bitcoint?

Ez a vád gyakran felmerül, és Pogátsa is megemlíti. Valóban, az anonimitás előnyöket biztosíthat a bűnözők számára, de a jelenlegi pénzügyi rendszer tele van olyan kiskapukkal, amelyek lehetővé teszik az adóelkerülést és a pénzmosást. A bitcoin és a kriptovaluták abban különböznek, hogy a digitális technológia révén a kisebb piaci szereplők is hozzáférhetnek olyan módszerekhez, amelyek korábban csupán a gazdag elit privilégiumai voltak. Ezzel gyakorlatilag demokratizálja az adóelkerülés és a különféle ügyeskedések lehetőségét.

A kritikák és a szkepticizmus elengedhetetlenek a fejlődés útján: a hegeli dialektika tükrében ez az ellentétek ütköztetésére és a fejlődés előmozdítására épül. A hiteles kritikák nem csupán a problémák azonosítását segítik, hanem azok megoldásához is hozzájárulnak, ezáltal egy jobb társadalom, egy fenntarthatóbb pénzügyi rendszer és egy virágzó kriptoökoszisztéma kialakulásához vezetnek. Ugyanakkor a félreértésekből eredő, gyakran cinikus vélemények nemcsak hogy nem segítik a fejlődést, hanem kifejezetten megakaszthatják azt, gátolva a szükséges innovációkat és a változás iránti nyitottságot.

Az elmúlt másfél évtized eseményeit szemügyre véve világosan látszik, hogy a bitcoin maximalisták álláspontja egyre inkább igazoltnak tűnik. Miközben az ellenzők továbbra is kitartóan ismétlik a gyakran helytelen és megalapozatlan kritikáikat, a BTC népszerűsége a lakosság és az intézményi befektetők körében soha nem tapasztalt magasságokba emelkedett. A technológia rejtett lehetőségei egyre több iparágban kerülnek előtérbe, és a bitcoint sokan már az évezred legfontosabb értékmegőrző eszközeként, az arany digitális megfelelőjeként emlegetik.