A számok magukért beszélnek: ez a hét nem a Fidesz napja.

A HVG megbízásából készült Medián-felmérés szerint a Tisza jelentős előnnyel bír a Fidesz párttal szemben. De vajon lesznek-e választások jövőre? Erről osztja meg véleményét Kis János filozófus egy vele készült interjúban. A beszélgetés során szóba kerül Pokol Béla volt alkotmánybíró meglepő javaslata is. Kinek kedvez a plázastop? Milyen kimenetele lehet Izrael konfliktusának Iránnal? Az e heti HVG ajánlóját Jakus Ibolya készítette.

A sírt, hol nemzet süllyed el szégyenében, egy Skoda csomagtartójába kézimunkázta be a kormányzati propaganda, de milliók szemében nem gyászkönny ül, hanem sírva röhögnek kínjukban. Úgy tűnik, ha az elaljasult moszkovita agitprop célja nem Feri legyőzése, hanem egy rakás Ferrari megvédése, akkor mérsékeltebben lelkesek a választók.

A Medián által készített felmérés világosan megmutatja, hogy a Tisza a Fidesz előtt áll a népszerűségi versenyben. Az adatok szerint minél fiatalabb, képzettebb és városi környezetben élő a választó, annál valószínűbb, hogy Magyar Péter pártjára voksolna listán. Érdekes módon a falvak lakói is egyre inkább felzárkóznak ehhez a trendhez. Továbbá, jelentős többségben vannak azok, akik a diszkóliberális győzelmét valószínűsítik a pávatáncos felett.

Lesznek-e jövőre választások? Ezt a kérdést egyre többen teszik fel, és mi is kíváncsian faggattuk Kis János filozófust erről a témáról. A demokráciában már önmagában a kérdés felvetése is aggályos, de a helyzet most sokkal bonyolultabb. János szerint, amit tapasztalunk, nem más, mint választásos autokrácia. Beszélgetésünk során különböző forgatókönyveket vázoltunk fel: a választások megpuccsolásától kezdve a tömegek, az erőszakszervezetek és a kormány holdudvarának várható reakcióin át egészen Orbán és Magyar Péter kormányzati pozícióinak túlélési esélyeiig. Egy biztos: egyik forgatókönyv sem ígér sem gyors börtönbüntetést, sem azonnali megoldást. A jogállam helyreállítása egy hosszú, több ciklust igénylő feladat lesz.

A választási szabályok megtartóztatása már elindult egy kollektív politikai hazugság törvényes keretezése révén, amely a kampányfinanszírozás felső határának eltörlésével párosul. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ez a lépés legitimálja a Fidesz által elköltött, csillagászati méretű összegeket, miközben teret ad a hamis pártoknak is, míg az ellenzéket továbbra is a tiltott külföldi támogatások vádjával lehet támadni. A Pokol Béla volt alkotmánybíró által felvetett, rossz szándékkal megfogalmazott ötlet is arra irányul, hogy megkösse a választások esetleges győztese, az ellenzék kezét. Magyarországra vonatkozó rovatunkban e vad elképzelés kapcsán azt a kérdést is megvizsgáljuk, mennyire tartható fenn a jogállam, és vajon lehetséges-e nem jogállami eszközökkel lebontani a NER autoriter kleptokráciáját.

A tapasztalataink alapján, ha a Fidesz valamit meg kíván óvni, érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megvan-e még a pénztárcánk, nyugdíjunk és ingatlanunk. Például a plázastoptörvény esetében az "ott élők" védelmére hivatkoznak, ám Gazdaság rovatunk szerzője mögöttes indítékokat sejt: a szigorítás célja talán a teljes kereskedelmi ingatlanpiac, és különösen a külföldi élelmiszerláncok terjeszkedésének kormányzati kontroll alá vonása.

A gyógyszerárakban elvárt önkorlátozás másik cikkünk szerint leginkább ellátási hiányhoz vezethet, ugyanakkor kiválóan alkalmas propagandára és a gyógyszerinflációs adat torzítására.

A rovat harmadik összeállítása pedig az állami hadiipari cégek privatizációjának következményeit és a vásárlásra kijelölt 4iG átláthatatlan tulajdonosi struktúráját elemzi.

A magyar energiaellátás védelmére hivatkozva Orbán Brüsszel ellen fordult az iráni-izraeli háború kapcsán, de valójában az orosz energiaszektor érdekeit védi a szankciók ellenében. Címlapsztorinkban azonban mélyebbre ásunk, és feltárjuk a konfliktus mögötti tényezőket, beleértve a biztonságpolitikai, gazdasági és társadalmi dimenziókat. Elemzésünk során arra jutunk, hogy Izrael sikere tartós lehet, ha nem csupán az iráni atomprogram szűnik meg, hanem a helyi lakosság által is elutasított teokratikus rendszer is megbukik.

Miért is előnyös a hatalom számára a tudatlanság? Hogyan formálja át az emberek gondolkodását és viselkedését a hatalom? Ezekre a kérdésekre a Szellem rovatban találhatunk mélyreható válaszokat. Itt a 1968-as prágai tavasz és az 1950-es évek Amerika ihlette alkotásokon keresztül vizsgáljuk a sajtószabadság, a cenzúra és a bátorság összefonódásának témáit. Érdemes belemerülni ezekbe a művekbe, hiszen a történelmi kontextusok révén új fényben tűnnek fel a hatalom és tudatlanság közötti összefüggések.

Szikora János rendező arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a műveltségben szegényes időszakban különösen fontos bemutatni Térey János apokaliptikus drámáját, A Nibelung-lakóparkot. Szerinte a világ eseményei egyre inkább megerősítik azt a víziót, amelyet a darab egy sejtelmes látnok szavaival fest meg.