"A zöld átmenet nem válhat palotaforradalommá" - fogalmazta meg Gondola Csaba az EKR átalakításának mögöttes okait.
A jövő helyett a jelen gazdasági folyamatai kerültek középpontba - ezt a témát járja körül a szeptember 4-én megrendezett Sustainable World konferencia. Az esemény lehetőséget biztosít arra, hogy a hazai fenntartható üzleti szféra képviselői találkozzanak és megosszák tapasztalataikat.
2025. április 29-én hivatalosan is jóváhagyták az energiahatékonyságot érintő törvénymódosítási tervezetet, amely kulcsfontosságú változásokat tartalmaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) terén. A módosítás 2025. június 12-én lépett életbe – azaz tegnaptól érvényes –, és részletesen bemutatja az új intézkedéseket. A változások részleteiről itt olvashat bővebben:
Portfolio: Induljunk el az alapoktól: milyen eredményeket értünk el eddig, és milyen célokat tűztünk ki a jelenlegi átalakításokkal?
Gondola Csaba: Úgy vélem, hogy az EKR kétségtelenül hazánk legsikeresebb energiahatékonysági kezdeményezése. A 2021 és 2025 közötti időszakban több mint 10 000 energiahatékonysági intézkedést valósítottunk meg, ami összesen 16 PJ energiamegtakarítást eredményezett. Új célunk, hogy a rendszer átalakításával ezt a felhalmozott megtakarítást 2030-ra 101 PJ-ra emeljük.
Első pillantásra talán bonyolultnak tűnhet ez a szám, de ha jobban belegondolunk, könnyen érthetővé válik. Például egy nagyobb magyar város — mint Debrecen, Szeged vagy Pécs — éves energiafogyasztása körülbelül 8-10 petajoule (PJ). Ez azt jelenti, hogy az Energiahatékonysági Program révén országos szinten akár 10-12 ilyen város éves energiafelhasználását is megtakaríthatnánk. Ez pedig azt illusztrálja, hogy a környezettudatos megoldások nem csupán megújuló energiaforrásokkal érhetők el, hanem azzal is, ha egyszerűen csökkentjük energiafogyasztásunkat.
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol az EKR-t nem csupán energiahatékonysági programként értelmezzük, hanem egy átfogóbb, új megközelítés keretein belül, amely gazdaságpolitikai eszközként is megállja a helyét.
Az energiahatékonysági jogszabályok módosítása mögött álló fő cél az volt, hogy a meglévő keretrendszert finomhangolják, vagy pedig egy új, átfogóbb stratégiai irányt határozzanak meg? Melyik megközelítés tükrözi jobban a fenntarthatóság és az innováció iránti elköteleződést?
Az indulásunk óta eltelt négy év során számos eredményt értünk el, azonban az eddigi tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a rendszerünk továbbfejlesztésre szorul. Ezért nem csupán finomhangolásról van szó - a módosított szabályozással egy új stratégiai irányvonalat is kijelöltünk. A legfontosabb tanulság, amit levontunk, hogy korábban sok rövid távú, pár éves megtakarítás halmozódott fel. Az új rendszer célja, hogy támogassa azokat, akik legalább hat évig tartó, mérhető és elszámolható megtakarítással rendelkeznek. Ezek a hosszú távú megtakarítások sokkal jelentősebb hatással bírnak, így valós energiamegtakarítási potenciált teremtenek.
Az új irányvonal nem csupán technikai változtatásokat hozott magával. Emellett számos egyéb célkitűzés is megjelent, mint például a fenntarthatóság előmozdítása, a felhasználói élmény fokozása, valamint a közösségi kapcsolatok erősítése. A hangsúly a holisztikus megközelítésen van, amely integrálja a társadalmi felelősségvállalást és az innovációt a fejlődési folyamatokba.
Három kulcsfontosságú szempontot szeretnék kiemelni. Először is, a megtakarítások minőségének javítása kiemelt prioritás. Másodszor, az EKR-t mostantól gazdaságpolitikai eszközként is kell vizsgálnunk. Végül, a harmadik szempont az új lakossági fókusz, hiszen a háztartások a teljes hazai energiafelhasználás körülbelül 32%-át teszik ki. Ezáltal ők a legnagyobb energiafogyasztó szektort képviselik Magyarországon, amit a közlekedés követ, 28%-kal. Ezért egyértelmű, hogy amennyiben valódi hatást szeretnénk elérni, a lakosságot célzott programokkal kell támogatnunk, hiszen ennek társadalmi és energiaszuverenitási előnyei is jelentősek.
Magyarországon körülbelül 2,1 millió háztartás vár felújításra. Céljaink szerint ebből 150 ezer otthont tudunk energetikai szempontból korszerűsíteni viszonylag gyors ütemben, ami komoly energiamegtakarítást eredményezhet.
Miért volt szükség a kötelezettségi szint megemelésére, és hogyan fog alakulni ez a jövőben?
A jelenlegi 0,5%-os kötelezettségi szint a törvénymódosítás hatályba lépésével év végéig 2,3%-ra emelkedik. Ezt követően 2026-ban 1,4%-ra, majd 2027-ben 1%-ra csökken.
Továbbá hangsúlyozni szeretnénk, hogy a programunkat 2035-ig kiterjesztjük, ezáltal tartósan stabil és kiszámítható alapot teremtünk minden résztvevő számára.
Nem aggódnak amiatt, hogy a váratlanul megemelkedett célértékek túlságosan megterhelhetik a piacot, főleg a kivitelezői kapacitások terén?
A mostani emelés mértéke összességében azzal az eredménnyel azonos, mintha folyamatosan, 1,4%-os ütemben haladtunk volna előre.
Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt hónapok során folyamatosan párbeszédben álltunk az érintett szektorok meghatározó szereplőivel. A törvénymódosítás, a végrehajtási rendelet és az új katalógus kidolgozását alapos szakmai egyeztetések előzték meg. Számos résztvevő hangsúlyozta, hogy a tervezett átalakítás előremutató lépésnek számít. Szeretném kifejezni hálámat az együttműködésért, hiszen közösen alakítottuk ki azt a rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a piac zökkenőmentesen alkalmazkodjon a közelgő változásokhoz.
Nagyon bizakodó hangulatot tapasztaltunk a kivitelezés lehetőségeivel kapcsolatban. A résztvevők elkötelezettek, és lelkesen várják, hogy aktívan hozzájáruljanak az új szakasz megvalósításához.
A 75%-os lakossági projekt arányának bevezetése, továbbá a megemelt célértékek üzemanyag-felhasználásra való nem vonatkoztatása - vajon nem vezet-e piaci torzulásokhoz?
Nem, ettől nem kell félnünk, hiszen a jogalkotó rendelkezik a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy a különböző szektorokat eltérő módon szabályozza. A rendszer teljes mértékben megfelel az európai uniós normáknak.
Kiemelten fontos, hogy a közlekedési üzemanyag-szektor kötelezettségi szintje változatlan marad, és továbbra is 0,5%-on állapítják meg. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a kötelezettség 30%-áig lehetőség van az új tárgyévben megvalósuló, legalább 6 éves időtartamú megtakarítások beszámítására. Ez a lehetőség kifejezetten előnyös a technológiai beruházások szempontjából, mivel ösztönözheti a fenntartható innovációkat.
A lakossági célok erősítése mellett továbbra is fenntartjuk az ipari fejlesztések lehetőségét. Sőt, az EKR-katalógus alapján a hátralévő 25%-ot középületek felújítására és közlekedési fejlesztésekre is felhasználhatjuk. Ez a rendszer tehát egyensúlyt biztosít: elsősorban a lakossági igényekre fókuszál, de lehetőséget teremt ipari és közintézményi beruházások számára is.
A katalógusjegyzék módosítása milyen logika mentén történt? Milyen szempontok vezérelték az átalakítást?
A korábbi katalógus 51 intézkedési kategóriát sorakoztatott fel, de ezt a számot szándékosan 23-ra csökkentettük. Ezzel a lépéssel célunk egy koncentráltabb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető rendszert kialakítani. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyszerűsítés nem a tartalom szűkítését jelenti, hanem egy strukturáltabb és célzottabb megközelítést, amelybe európai uniós példák is beépültek.
Az újonnan kialakított rendszerünk három alapvető intézkedéscsoportot foglal magában. Az első kategória az épületszerkezeti beavatkozásokra vonatkozik. Ide tartozik többek között a homlokzatok hőszigetelése, a födém- és padlásszigetelés, valamint a nyílászárók cseréje. Ezek az intézkedések lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az épületek energiafogyasztása jelentősen csökkenjen.
A második csoportot az épületgépészeti vagy technológiai fejlesztések jelentik - például split klímák vagy hőszivattyúk telepítése. Ezek az elektrifikáció irányába mutató, korszerű hűtési-fűtési megoldások, amelyek hosszú távon is fenntartható energiahasználatot tesznek lehetővé. A harmadik pillér a közlekedési intézkedéseké, amelyek a fenntartható mobilitást célozzák, például az alternatív hajtású járművekkel vagy közlekedési rendszerek fejlesztésével.
Ez a hármas struktúra lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző célcsoportok és élethelyzetek igényeihez igazodva érjünk el megtakarítást. Legyen szó egy családi ház felújításáról vagy egy vállalati flottakezelés korszerűsítéséről, a megközelítések rugalmasan alkalmazkodnak a specifikus szükségletekhez.
Nem tartanak attól, hogy a kínálat szűkítése bizonyos termékek vagy megoldások árát felhajthatja?
Ez nem csupán a lehetőségek csökkentéséről szól, hanem sokkal inkább egy tudatos és átgondolt egyszerűsítésről. Célunk az volt, hogy a rendszerünk átláthatóbbá, könnyebben kezelhetővé és jobban összehangolttá váljon. A kevesebb elem nem jelent kevesebb választási lehetőséget vagy minőségi visszaesést. Éppen ellenkezőleg: az új struktúrában lehetőség nyílik arra, hogy komplex, kombinálható és akár teljesen egyedi felújításokat valósítsunk meg.
Különösen ösztönözni fogjuk az ilyen típusú, átfogó felújításokat, hiszen csak így érhetjük el a legnagyobb hatékonyságot és modernizációt. Nem elhanyagolható, hogy a rendszer teljes mértékben összhangban van más szakpolitikai eszközökkel, például az otthonfelújítási és a vidéki otthonfelújítási programokkal. Ezen programok együttes alkalmazásával célunk, hogy ne csupán jelentős beruházásokat indítsunk el, hanem valódi, mérhető energiamegtakarítást is elérjünk.
A katalógus jövőjét szemügyre véve, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a jövőben visszatérhetnek-e egyes termékek vagy technológiák, amelyek korábban már elérhetőek voltak. Mennyire lesz rugalmas a rendszer a friss megoldások integrálásában? Az innovációs folyamatok során fontos, hogy a rendszerek képesek legyenek alkalmazkodni a változó igényekhez és trendekhez.
Természetesen! Egy igazán hatékony katalógus nem maradhat változatlan - folyamatosan alkalmazkodnia kell a piaci trendekhez, a technológiai újításokhoz és a társadalmi igényekhez. Éppen ezért a jelenlegi katalógust úgy terveztük meg, hogy igény szerint könnyedén átalakítható legyen, garantálva ezzel a maximális rugalmasságot.
A jelenlegi változat a széleskörű szakmai konzultációk nyomán született, és reményeink szerint középtávon szilárd alapot nyújt. Ugyanakkor, ha a gyakorlat azt jelzi, hogy bizonyos technológiák bevezetése indokolt, vagy új piaci trendek merülnek fel, készen állunk arra, hogy a katalógust ennek megfelelően módosítsuk. Célunk továbbra is az, hogy a rendszer zavartalanul és hatékonyan működjön.
A padlás- és födémszigetelés eddig fontos szerepet játszott az EKR-ben, de a HEM árak bezuhanása megtörte a lendületet. Lesz folytatás, vagy ez egy időszakos prioritás volt csupán?
Való igaz, hogy a padlás- és födémszigetelés az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb, legnépszerűbb és legköltséghatékonyabb beavatkozássá vált. Az új szabályozás célja többek között az volt, hogy kiszámíthatóvá és ösztönzővé tegye ezt a piacot.
A padlásfödém-szigetelés továbbra is fontos része marad a programnak, de nem szeretnénk, ha kizárólag erre korlátozódna az energiamegtakarítási fókusz. Ezért úgy alakítjuk ki a rendszert, hogy más típusú beruházások - például homlokzatszigetelés, nyílászárócsere, vagy hűtő-fűtő rendszerek - is vonzóvá váljanak.
A szöveg fő pillére az, hogy a tényleges, mérhető és hosszú távú megtakarításokat megfelelően kompenzáljuk. Az új rendszerben ez a minimumkompenzációs elvként fog megjelenni: a kedvezményezett vagy végső felhasználó olyan szintű ellenszolgáltatásban részesül, amely összhangban áll a megtakarítás értékével. Ez a megközelítés hozzájárul ahhoz is, hogy csökkenthető legyen az önrész vagy a saját hozzájárulás, így az energiahatékonysági beruházások még szélesebb kör számára válnak elérhetővé.
A hitelesített energiamegtakarításoknál tapasztalható árvolatilitás nem tartja vissza a szolgáltatókat vagy beruházókat attól, hogy belépjenek az EKR piacra? Ez a fajta bizonytalanság nem kockázat a rendszer számára?
Az egyik legfontosabb célunk az volt, hogy egy jól működő, kiszámítható környezetet teremtsünk. Ennek érdekében ösztönözzük a kötelezett szereplőket, valamint a hitelesített HEM-et előállító feleket, hogy elsősorban a szervezett piacon - jelenleg a CEEGEX platformon - bonyolítsák le az ügyleteiket. Ez az egyetlen hivatalos, átlátható, anonim módon működő kereskedelmi platform.
Aki figyelemmel kísérte az eseményeket, észlelhette, hogy a CEEGEX drasztikusan, egyharmadára mérsékelte tranzakciós díjait, ami tökéletesen összhangban van a mi szabályozási intézkedéseinkkel. Ez a lépés is hozzájárul ahhoz, hogy a szervezett piac még vonzóbbá váljon a résztvevők számára.
Ezen felül bevezetésre került egy új tranzakciós díj az egymás közötti, hivatalos keretek nélkül zajló ügyletek esetében, melynek mértéke 100 forint/gigajoule. Ezzel a lépéssel szeretnénk ösztönözni a résztvevőket, hogy a hivatalos platformot válasszák. Célunk nem csupán a stabilitás biztosítása, hanem a piaci átláthatóság és kiszámíthatóság elősegítése is.
A kötelezettségi szintek fokozatos emelkedése után a rendszer 2027 végén ismét az évi 0,5%-os szintre áll vissza. Felmerül a kérdés: vajon ez összeegyeztethető-e az Európai Unió növekvő energiahatékonysági céljaival?
A jelenlegi magyar kötelezettségi szintek összhangban állnak az uniós normákkal, és tükrözik az ország gazdasági teherbíró képességét is.
Végezetül, hogyan vélekedik arról, mi a zöld átmenet igazi jelentősége, és milyen módon kapcsolódik mindehhez az EKR szerepe?
A zöld átmenet kérdését nem lehet csupán a környezetvédelmi aspektusok szemszögéből megközelíteni. Az igazi hatékonyság akkor érhető el, ha a társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot is figyelembe vesszük. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a legjobban megfogalmazott zöld célkitűzések is háttérbe szorulhatnak. Éppen ezért mi nem csak elméleti víziókra építünk, hanem konkrét, mérhető és finanszírozható megoldásokra fókuszálunk.
A klímapolitika jellemzően a jövő perspektíváira összpontosít, de a jelen helyzetének megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy világosan lássuk, merre tartunk. A zöld átmenet nem egy hirtelen, drámai átalakulás, hanem egy alaposan átgondolt, hosszú távú folyamat, amely fokozatosan valósul meg. Az EKR (Európai Klímabank) ebben a változási folyamatban kulcsszerepet játszik: olyan innovatív rendszer, amely egyszerre támogatja a fenntartható célok elérését, serkenti a gazdasági növekedést, és közben a társadalom széles rétegeinek támogatását élvezi.
A legfrissebb jogszabály-módosítás pontosan ezt a célt szolgálja: a jelenlegi rendszerünk korszerűsítése és egy innovatív szemléletmód bevezetése révén egy új szintre lépünk. Célunk egy olyan rendszer kialakítása, amely hiteles és tartós megoldásokat nyújt a zöld átállás kihívásaira – nem csupán a jelen, hanem a jövő érdekében is.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk megírásához a magyar nyelvre specializált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás nyújtott segítséget, ami jelentősen megkönnyítette a folyamatot.
