Ahol a fény túlzottan ragyog, ott az árnyék is megjelenik – és ez egyre súlyosabb terhet ró Magyarországra.

A napsütéses, pünkösdi hosszú hétvége különös eseményeket hozott magával: ismét megjelent a naperőművek napközbeni túltermelésének jelensége. Ennek következtében arra kényszerültünk, hogy pénzt adjunk azért, hogy valaki átvegye a belföldön termelt áramot. Ezzel párhuzamosan estére ismét az egekbe szöktek az árak – a rendszer inflexibilitása egyre drágább következményeket von maga után.
Ismételten megfigyelhető, hogy a magyar áramtőzsdén a pünkösdi hosszú hétvége alatt negatív árak jelentek meg, ami már szokásossá vált.
A HUPX másnapi piaci órás adatai alapján szombaton 14 és 16 óra között, vasárnap pedig a 10 és 16 óra közötti időszakban, valamint a hétfőn 15 órakor a nagykereskedelmi (zsinór) áramár a nullához közel süllyedt. Érdekes módon, már a megadott időkeretek előtt és után is rendkívül alacsony, szinte nulla árak alakultak ki. Ez a tendencia a hosszú hétvégét megelőző pénteken, valamint az azt követő kedden és szerdán, dél körüli órákban is megfigyelhető volt.
A HUPX weboldalán elérhető piaci adatok tanúsága alapján az utolsó egy hónap során minden hétvégén előfordultak rövidebb-hosszabb időszakok, amikor az árak a negatív tartományba süllyedtek. Érdekesség, hogy az áramtőzsde havi jelentései szerint a negatív árak már idén márciusban megjelentek a HUPX-en.
A mögöttünk álló pünkösdi hosszú hétvége során a legalacsonyabb árszintet a vasárnap délután 3 órakor regisztrált -31,59 euró/megawattóra érték képviselte.
Az előző hétvégéken viszont sokkal alacsonyabb árak alakultak ki, például május 11-én, vasárnap, a 14. és 15. órában.
Jóval 200 euró alatti óradíjak voltak tapasztalhatóak.
a magyar áramtőzsde másnapi piacán.
A negatív áramár a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eladó számára költséget jelent, mivel a vevőnek pénzt kell adnia azért, hogy átvegye a felkínált áramot.
Az ilyen időszakok kialakulásának fő oka a nehezen vagy egyáltalán nem szabályozható, folyamatosan növekvő beépített kapacitással rendelkező időjárásfüggő megújulóenergia-erőművek termelésének és a kereslet eltérésében rejlik. A növekvő naperőművek napközbeni termelése egyre inkább lenyomja a tőzsdei árakat, amit kannibalizációs hatásként is emlegetünk. Ez a jelenség elsősorban a napsütéses, mérsékelt hőmérsékletű napokon és a minimális ipari áramfogyasztással jellemezhető időszakokban (például hétvégén vagy munkaszüneti napokon) válik szembetűnővé, és ennek következményeként egyre hosszabb időszakokra egyre alacsonyabb negatív árakat tapasztalhatunk.
A jelenség egyáltalán nem csak magyar sajátosság, de a napenergia termelési mixen belüli kiemelkedő, világrekordnak számítóan magas aránya miatt a nemzetközi mezőnyben hazánkat érinti az egyik legjelentősebben. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a naperőművek jövedelemtermelő képességét, és a naperőművi befektetők, illetve termelők számára egyre komolyabb megtérülési kérdéseket vet fel.
A jelenlegi helyzet jelentős keresletet és kedvező üzleti lehetőségeket kínál az energiatároló rendszerek telepítésére és működtetésére. Az akkumulátorok, valamint egyéb energiatároló technológiák beépített kapacitása dinamikusan növekszik Magyarországon, függetlenül attól, hogy háztartási vagy ipari méretben gondolkodunk.
Ez a folyamat azonban jelentős lemaradásban van a naperőművek kapacitásának bővüléséhez képest, így az energiatárolási megoldások jelenleg csupán korlátozott mértékben képesek kiegyenlíteni a termelés és a kereslet közötti rendszerszintű aszinkronitást. Ennek következtében a napközbeni negatív árakat gyakran több 100 eurós áremelkedések követik az esti csúcsfogyasztás időszakában, amikor a naperőművek már nem tudnak energiát termelni.
Az elmúlt hosszú hétvégén is ez történt: a HUPX másnapi piacán rendszeresen a legmagasabb napon belüli árakat hozó 21 órás idősávban szombaton közel 250 EUR/MWh órás ár alakult ki, és vasárnap (170 euró), illetve hétfőn (214 euró) is hasonló volt a helyzet. Összevetésül, a másnapi árampiacon a májusi átlagár 81 EUR/MWh volt, a júniusi havi termék elszámolóára pedig 93 EUR/MWh fölött alakult a derivatív piacon (HUDEX) június 10-én.
A napenergia-termelés folyamatos növekedése kétségtelenül hozzájárul a klímaváltozásért elsősorban felelős karbonkibocsátás csökkentéséhez, valamint az áramimport csökkentéséhez is. Azonban az országos energiamérleg szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a villamosenergia-behozatal mintázata, amely nagyrészt a napenergia-termelés időszakainak függvénye, nem feltétlenül kedvező. Például, míg a napenergia csúcsidőszakaiban…
Magyarország napenergiát exportál a szomszédos országokba, méghozzá negatív áron, míg az esti csúcsfogyasztását rendkívül magas költségek mellett, importált energiával fedezi.
A folyamatosan bővülő naperőmű kapacitások, valamint a villamosenergia-rendszer forrásoldalának egyoldalú fejlődése miatt a hazai árampiaci árak napon belüli ingadozása, vagyis volatilitása, úgy tűnik, hosszú távon is magas szinten stabilizálódhat. Nem kizárt, hogy a következő hétvégén az árak ismét a negatív zónába süllyednek.
Az időjárás változásai által befolyásolt erőművi kapacitások folyamatos bővülése Európában, így Magyarországon is, egyre sürgetőbbé teszi a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelését. Ennek célja, hogy a termelési és fogyasztási görbék jobban összehangolhatóak legyenek, lehetővé téve ezzel a kiegyensúlyozott működést. A rendszer flexibilitását nemcsak az akkumulátorok, hanem más energiatárolási technológiák, mint például a tervezett szivattyús-tározós erőművek, valamint a fogyasztói válaszmechanizmusok is jelentősen hozzájárulhatnak. Ezen kívül, az új gázerőművek és a naperőművek mellett a szélerőművek termelésének hatékony kiegészítése is kulcsszerepet játszhat a rendszer hatékonyságának növelésében, ha megvalósulnak.