Az aschaffenburgi merénylet következményeként a CDU is megerősítette, hogy szigorúbb intézkedések bevezetését tervezi a migránsok kezelésében.

A szavazás előtti időszakban a legtöbb kritikát a hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz és belügyminisztere, Nancy Faeser kapja, akikre a menekültpolitikájuk miatt nehezedik nyomás. A kormányzat által elhibázottnak ítélt intézkedések, valamint az illegális bevándorlás elleni fellépés kudarcai kerülnek a középpontba. A szerdai aschaffenburgi merénylet kapcsán felmerülnek más, tavalyi események is, például a mannheimi, solingeni, illetve az év végén történt magdeburgi terrorcselekmények, melyeket szintén illegális menekültek hajtottak végre.

A tisztségét megpályázó kancellár határozott lépéseket ígért a menekültek befogadásával és az illegális migránsok kitoloncolásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy eddig soha nem látott erősséggel kíván fellépni ebben a kérdésben. Nancy Faeser belügyminiszter szintén megerősítette ezt a szándékot, ugyanakkor az Aschaffenburgban történt incidens kapcsán az illetékes bajor hatóságoknak próbálta hárítani a felelősséget. "A bajor tartományi szerveknek kell megmagyarázniuk, hogy miért tartózkodott az afgán menekült még mindig Németország területén, amikor már rég távoznia kellett volna" - mondta a miniszter. Emellett kifogásolta, hogy a 28 éves férfi szabadlábon volt, annak ellenére, hogy korábban több erőszakos bűncselekmény elkövetésével vádolták, és pszichés problémákkal is küzdött.

"Ezért fontos, hogy tisztázzuk a helyzetet Bajorországgal" - nyilatkozott a ZDF-nek a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a kitoloncolásokért a tartományok viselik a felelősséget. A felelősség mértéke a jövő hétfőn esedékes konferencián derülhet ki, amelyen Faeser és a tartományi belügyminiszterek is részt vesznek. Ezen kívül a Bundestag a hét közepén foglalkozik a menekültválság kezelésének kérdésével.

Faeser interjújára egyelőre sem a tartományok, sem az ellenzéki pártok nem reagáltak. A CDU-elnök, Friedrich Merz, már korábban kifejtette véleményét a témában. A konzervatív politikus, aki a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján nagy eséllyel az ország következő kancellárja lehet, a merényletet követően részletezte elképzeléseit a menekültválság kezelésére. Merz javaslatai között szerepel a migránsok befogadásának és a jogosulatlanul érkezők azonnali visszatérésének hangsúlyozása, amelyeket sokan rendkívül szigorúnak tartanak.

Merz ötpontos tervét a jelenlegi kormánypártok megvalósíthatatlannak minősítették, de a kancellári hivatal egyenesen jogellenesnek titulálta a CDU-elnök terveit. A rendőrszakszervezet szerint a tervezett szigorított határőrizet kivitekezhetetlen, mert 3800 kilométernyi határszakaszt kellene teljes megfigyelés alatt tartani, és már a jelenlegi határellenőrzés fenntartása is meghaladja a német rendőrség kapacitásait. A teljes védelemhez több ezer rendőr felvételére és kiképzésére lenne szükség.

Friedrich Merz egyelőre nem válaszolt arra a felhívásra, amelyet Alice Weidel, a radikális jobboldali AfD társelnöke és kancellárjelöltje tett egy nyílt levél keretein belül, melyben a CDU és az AfD együttműködésére szólította fel a feleket. A levél előtt Weidel az X platformon is megosztotta gondolatait, ahol a konzervatívokkal való szövetség kialakítását sürgette. Merz korábban többször is világossá tette, hogy nem támogatja ezt az együttműködést.

Bár a szakértők többsége a szerdai merénylet hatásait illetően úgy gondolta, hogy ezek pozitívan befolyásolhatják az AfD népszerűségét a választási kampány során, egy újonnan készült felmérés eredményei más képet festenek.

a megkérdezettek nagy része még mindig azon a véleményen van, hogy a CDU-nak továbbra is el kell határolódnia az AfD-től.

A legfrissebb adatok alapján a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, hogy a két pártot elválasztó, gyakran emlegetett "tűzfalat" meg kell őrizni. Ezzel szemben 32 százalék más nézeteket képvisel. Különösen a CDU/CSU támogatóinak körében figyelemre méltó, hogy 73 százalékuk kifejezetten ellenzi az elválasztó "tűzfal" lebontását.

A legfrissebb felmérés alapján a kancellárjelöltek esélyei újra reflektorfénybe kerültek. Friedrich Merz támogatottsága tovább nőtt, és már elérte a 31 százalékot. A második pozíciót a zöldpárti Robert Habeck foglalja el, aki 25 százalékon áll. Olaf Scholz 16 százalékkal követi őt, míg Alice Weidel 15 százalékon áll. Érdekes, hogy a válaszadók 13 százaléka még nem hozott véglegesen döntést a választását illetően.

Bár a kancellári pozíció jelentős presztízzsel bír, a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy Németország legnépszerűbb politikusa továbbra is a szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius, aki kiemelkedő fölénnyel vezeti a listát. A rangsorban őt követi az észak-rajna-vesztfáliai konzervatív miniszterelnök, Hendrik Wüst, valamint a bajor CSU vezetője, Markus Söder. Friedrich Merz, a CDU elnöke, csak a negyedik helyen áll a népszerűségi versenyben.