A békési vadállományt ma már nem annyira az éhség, hanem inkább a szomjúság veszélyezteti.
Míg korábban az jelentette a kihívást a vadászok számára, hogy a kemény telek során elég élelmet juttassanak a vadállománynak, ma már inkább az a kérdés: jut-e elég víz a számukra a pusztítóan forró, csapadékmentes nyarak során.
Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Szervezetének elnöke, a 7.Tv Aktuális című műsorának vendégeként osztotta meg gondolatait az április elején megrendezett kibővített vezetőségi és elnökségi ülés kapcsán. Beszélgetése során a vadgazdaság aktuális kihívásaira is rávilágított, felhívva a figyelmet a terület előtt álló fontos kérdésekre és lehetőségekre.
Mint mondta, a vadászok ma már az évi 365 napból átlagosan csak 15 napon vesznek részt társas vadászaton, a többin a vadgazdálkodásra fókuszálnak. A határban élő állatok esetében gondoskodni kell az etetésről és a vízkijuttatásról. Ma az egyik fő kihívás a vízhiány, sokszor heteken át nem esik csapadék, óriási forróság, száraság van. Bár a vármegye északi részén található nagyobb folyó, ahol vízhez jut a vad, de a déli területeken nem, oda természetes úton nem jut víz. Az aszályos időszakokban pótolni kell a vizet, vagy lajtokkal, itatóhelyeket létesítve, vagy fúrt kutakkal. Az elnök hangsúlyozta: régebben a vad téli takarmányozása volt fontos feladatuk, de ma már nincsenek olyan kemény telek, és a vad a hidegebb hónapokban is élelemhez juthat, vagyis jelenleg az itatás jelent komoly kihívást.
Hrabovszki János kiemelte, hogy az utóbbi években jelentős átalakulás történt a gazdák és a vadászok közötti kapcsolatban. A gazdák végre felismertek egy fontos tényt: a vadászok jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a betakarítás sikeres legyen. A vadon élő ragadozók számának csökkenése miatt különösen fontos a mezei nyúl, az őz és a dám állomány szabályozása, hiszen ezek az állatok jelentős károkat okoznak a mezőgazdasági kultúrnövényekben.
Az elnök meggyőződése, hogy az együttműködés folyamata rendkívül kedvező irányba halad. A vadkárok megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a villanypásztor alkalmazása. A vadászok, ha szükséges, gondoskodnak a villanypásztor és az akkumulátor biztosításáról, valamint rendszeresen ellenőrzik az eszköz állapotát, ezzel hozzájárulva a vadállomány kordában tartásához.
Békésben a napraforgó a leginkább sújtott növénykultúrák közé tartozik: amint eléri a megfelelő magasságot, az őzek és dámok kezdik elérni és károsítani a termést.
Fedezd fel a teljes beszélgetést itt, ahol részletesen tárgyaljuk a június 14-i vadász- és horgásznapot, valamint az aranysakálok által okozott problémákra is nagyobb hangsúlyt fektetünk.
