Az esővíz természetes védelmet nyújthat a városok számára a forró nyári napokkal szemben.
A csapadékvíz-gazdálkodás és zöldfelületek támogatása javítja a városi klímát és életminőséget.
Idén nyáron is megtörténhet, hogy a Kis-Antillákon érezhetjük magunkat - legalábbis, ami a nappali, sőt, az éjszakai hőmérsékletet illet -, csak éppen csobbanni nem lehet a karibi habokba. A húsz fok feletti, úgynevezett trópusi éjszakák - amelyekből 2024-ben a met.hu adatai szerint országos szinten új rekord született - különösen megviselik a szervezetet a rossz alvásnak, illetve a szív- és érrendszeri panaszoknak köszönhetően, ráadásul erősen megterhelik a városi hűtési infrastruktúrát, illetve tovább súlyosbítják a hőszigethatást. A hűsítő, szálló port megkötő parkok, vagy akár zöld tetők természetes légkondicionálást jelenthetnének, ám a városi zöldterületek nem maradnak fenn átgondolt csapadékvíz-gazdálkodás nélkül. Főleg, ha a hőhullámok miatt még az ivóvízhasználatot is korlátozni kell.
Budapest számos szempontból - mint például a digitális mobilitás és az innovációs ökoszisztéma terén - rendelkezik az okosvárosok jellemzőivel. A hazai frontrunner városok között említést nyer Szeged és Debrecen is. Azonban elérkezett az idő, hogy a településtervezés és fejlesztés középpontjába az élhetőséget helyezzük. "Az okosvárosok koncepcióját nem a technológiai eszközökkel kell kezdenünk, hanem a célunk az legyen, hogy olyan komplex megközelítéssel alakítsunk ki élhető településeket, amelyek figyelembe veszik a fenntarthatóság minden aspektusát - legyen az környezeti, gazdasági vagy társadalmi. A smart megoldásokat ezek mögé kell illesztenünk, nem pedig fordítva" - hangsúlyozza Kulcsár Sándor közgazdász és okosváros-szakértő.
Az élhetőség szempontjából a kulcsszó a környezeti fenntarthatóság, ami a gyakorlatban az energiatakarékosság és a zöldfelületek arányának növelése mellett az okos vízgazdálkodást, csapadékvíz felhasználást jelenti. Sajnos ma Magyarországon az országszerte jellemző hagyományos, "egycsatornás" rendszerek célja, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk az esővíztől, amit aztán szárazság idején vezetékes vízzel próbálunk pótolni több-kevesebb sikerrel.
Azt mondhatnánk, hogy a modern technológiai eszközök igazi áttörést hoznak, ha megfelelően integrálódnak egymással. A szenzorokkal és adatokkal vezérelt megoldások képesek radikálisan csökkenteni a vízhasználatot, ezzel pedig hozzájárulnak városaink élhetőségének javításához. Gondoljunk csak az intelligens, vízvisszatartó kék-zöld tetőkre, melyek nemcsak a városi hőszigetelést csökkentik, hanem akár 4 fokkal is mérsékelhetik a belső tér hőmérsékletét. Emellett, a városi zajszennyezés csökkentésében is segítenek, hiszen akár 10 decibellel is tompítják a külső zajokat. Az Amszterdamban 2013-ban telepített PolderRoof-rendszer például egy innovatív megoldás, amely zöld tetőként, közösségi kertként és esővíztározóként funkcionál, bemutatva, hogy a fenntarthatóság és a városi élet harmonikus összehangolása lehetséges.
Bár a legjobb vízmegtartás érdekében a gyep-, cserje- és lombkoronaszintet is magában foglaló, talajkapcsolatos növényzet a leghatékonyabb, a városi környezet gyakran nem biztosít elegendő teret a minőségi zöldfelületek kialakítására. Ilyen esetekben az intelligens csapadékvízkezelő rendszerek nyújtanak megoldást. Ezek a rendszerek az időjárás-előrejelzések alapján automatikusan szabályozzák az esővíz gyűjtését a tetőkről vagy burkolt felületekről, lehetővé téve, hogy a vizet később öntözésre használják fel, vagy éppen ellenkezőleg, elszikkasszák. E megoldások révén a csapadékvíz nemcsak hogy megtartásra kerül, de helyet is szabadítanak fel a várható csapadék számára, amelyet a talaj egyszerre nem tud elnyelni. Hasonló rendszerek működnek például Dublinban, valamint a brit királyi család észak-ír Hillsborough birtokán is.
A Wavin víztechnológiai vállalat által végzett felmérés alapján a tervezők és kivitelezők körében egyre inkább megfigyelhető az okosváros koncepciók iránti növekvő érdeklődés Magyarországon. Ez a tendencia nemcsak a lakóépületekre és társasházakra vonatkozik, hanem a középületek esetében is megjelenik. Ugyanakkor meglepő, hogy a szakemberek csupán ötöde dolgozik olyan integrált rendszerekkel, amelyek adatszolgáltatásra építenek.
Jelenleg a digitális szabályzórendszerek körében a legnagyobb népszerűségnek azok örvend, amelyek az épületek belső komfortját, például a fűtést, hűtést és szellőzést irányítják. Ezek a rendszerek nem csupán önálló egységek, hanem gyakran a teljes okosotthon hálózat szerves részévé is válnak, lehetővé téve az együttműködést más technológiákkal, mint például az árnyékolástechnika vagy a világításvezérlés.
A csapadékvíz hatékony visszatartása, az energiatakarékos megoldások alkalmazása, valamint a környezettudatos hűtési rendszerek bevezetése révén egyéni, családi szinten, sőt akár egész utcák szintjén is aktívan hozzájárulhatunk a környezeti fenntarthatósághoz. Célunk nem csupán a természet védelme, hanem egy élhetőbb, zöldebb környezet kialakítása is. A gyakorlatban az innovatív technológiák ötvözése a hagyományos, józan paraszti észen alapuló megoldásokkal egy új, okos településformát teremt, ahol a fenntarthatóság és a modern életmód harmonikusan együtt él.
