A Földközi-tenger hőmérséklete idén nyáron rekordmagasságba szökött, hiszen Nyugat-Európában még soha nem tapasztaltak ilyen forró júniust.

Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.

A legmelegebb júniusok rangsorában a harmadik helyezett hónapon vagyunk túl – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) legfrissebb jelentéséből. Az adatok szerint a globális átlaghőmérséklet elérte a 16,46 Celsius-fokot, ami 0,47 fokkal magasabb a 1991-2020 közötti időszakra jellemző havi átlaghoz képest, és 1,3 fokkal meghaladja az ipari forradalmat megelőző 1850-1900-as időszak júniusi átlaghőmérsékletét.

Az utóbbi két év során a mostani hónap a harmadik olyan időszak, amelynek hőmérséklete nem érte el a párizsi klímaegyezmény által megfogalmazott, legfeljebb 1,5 fokos felmelegedési küszöbértéket. Mindeközben a legutóbbi egy év, vagyis 2024 júliusától 2025 júniusáig terjedő időszak átlaghőmérséklete 0,67 fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak adatait, és 1,55 fokkal emelkedett az iparosodás előtti évtizedekhez viszonyítva.

Az európai szárazföldön az átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti júniusok átlagát, de Nyugat-Európában minden eddigi júniusnál melegebb volt az idei: a 20,48 fokos átlaghőmérséklet 2,81 fokkal volt magasabb az 1991-2020 közötti átlagnál.

Nyugat- és Dél-Európa jelentős része két intenzív hőhullám áldozatául esett, amely nemcsak a levegő hőmérsékletét emelte meg drámaian, hanem a hőérzetet is az átlag feletti szintre tornázta. A régióban sok helyen a hőérzet meghaladta a 38 fokot, míg Portugália bizonyos területein a hőmérséklet elérte a szédítő 48 fokot, ami már a "extrém hőstressz" kategóriájába sorolható. (A hőérzet meghatározása során figyelembe veszik a környezet különböző tényezőit, amelyek hatással vannak az emberi szervezetre, mint például a levegő hőmérséklete, a páratartalom, a szélsebesség és a napsugárzás, mindezt egyetemes klímaindex alapján értékelik.)

A globális felmelegedés előrehaladtával egyre inkább szembesülni fogunk azzal, hogy az ilyen hőhullámok rendszeressé válnak.

- hívta fel a figyelmet Samantha Burgess, az ECMWF éghajlatért felelős stratégiai igazgatója.

Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanada északi részén, Közép- és Kelet-Ázsiában, valamint a Antarktisz nyugati részén volt az átlagosnál melegebb a június. Eközben az Antarktisz keleti részén, Indiában és Dél-Amerika déli részén az átlagosnál hűvösebb volt, Argentínában és Chilében pedig rekordhideget mértek a júniusra jellemző értékekhez képest.

A tengerfelszín globális átlaghőmérséklete - a déli 60. és az északi 60. fok között - júniusban 20,72 Celsius-fokra emelkedett, ezzel pedig a harmadik legmelegebb júniust könyvelhetjük el eddig. Ez az érték mindössze 0,13 fokkal marad el a tavalyi csúcshőmérséklettől.

Rendkívüli volt viszont a Földközi-tenger nyugati medencéjének felmelegedése,

A vízfelszín hőmérséklete rekordmagasra, 27 Celsius-fokra emelkedett, ami 3,7 fokkal meghaladja a sokévi átlagot. Egyes területeken, mint például a Lion-öböl, ez az érték akár 28 fokra is rúghat.

A hőség mellett a szárazság is különösen erőteljesen jelentkezett Nyugat- és Dél-Európában, továbbá az Egyesült Királyság és Skandinávia déli részein, valamint Nyugat-Oroszországban. Június hónapban a relatív páratartalom a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt az európai kontinensen, 2,7 százalékkal az átlag alatt. Ez a szám 0,4 százalékponttal alulmúlta a tavalyi júniusban tapasztalt negatív rekordot, így a helyzet még aggasztóbbá vált.

Átlagosnál szárazabban alakult az időjárás továbbá az USA északi részén, Kanadában, Kelet-Afrikában, az Arab-félszigeten, Közép-Ázsiában, Kelet-Kínában, Japánban, Ausztrália nagy részén, Afrika déli részén, valamint Dél-Amerika déli területein. Az átlagosnál nedvesebb volt a hónap az USA déli, Mexikó északi részén, Ázsia északi és délnyugati területein, továbbá Kína egyes részein, Észak-Ausztráliában, Brazília déli részében.

A szárazság súlyos hatásait Magyarország is tapasztalta, különösen az elmúlt hétvégén, amikor a szárazság helyzete a tetőfokára hágott. A részletekért érdemes elmerülni a fejlett országokat tömörítő OECD globális aszályhelyzet-értékelésében is. Ebből világosan kiderül, hogy Magyarország azon négy ország egyike, amelyet egyre gyakrabban sújt aszály – a többi érintett ország Csehország, Szlovákia és Szlovénia. Ez a jelenség mind a gyakoriság, mind az intenzitás tekintetében aggasztó, és komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást.

6 százalékkal maradt el az átlagtól az északi-sarki jégsapka kiterjedése júniusban, ez a második legalacsonyabb érték az utóbbi 47 évben, de a hónap második felében az évszakhoz képest folyamatosan a legkisebb volt. A jégborítottság leginkább az eurázsiai kontinens északi partjainál, a Barents-, a Kara- és a Laptyev-tengeren maradt el az átlagtól.

Az Antarktiszon 9 százalékkal volt alacsonyabb a tengeri jég kiterjedése a hónapra jellemző átlagos értéktől, ez a 3. valaha mért legkisebb jégborítottság ebben a hónapban. A jégborítottság leginkább a Bellinghausen-tengeren és az Atlanti-óceán keleti felében volt átlag alatti.