Brüsszel egy különleges megközelítést alkalmazva, csoportosan juttatja el a kedvenc médiaszereplőinek a támogatásokat.

Bár a Trump-adminisztráció leállította az USAID által biztosított forrásokat, a magyar balliberális médiumok mégsem szenvednek hiányt anyagi támogatásban.
A héten felfedték a brüsszeli uniós támogatások működését azok a baloldali európai parlamenti képviselők, akik a csökkenő washingtoni forrásokat uniós pénzekkel kívánják helyettesíteni. Részletes listát tettek közzé azokról a programokról, amelyek már most is finanszírozzák a magyarországi aktivisták és médiák tevékenységét. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kezdeményezők célja a CERV, az ESF+, a Horizon Europe, az Erasmus+, a Creative Europe, az EIDHR, az NDICI, a LIFE és az AMIF nevű brüsszeli programok forrásainak növelése.
Brüsszel egy különleges megközelítést alkalmaz a számára fontos médiaszereplők kifizetésére. Ahelyett, hogy egyesével támogathatná őket, inkább konzorciális formában, nemzetközi együttműködések keretein belül finanszírozza azokat a médiumokat, amelyek visszhangozzák a brüsszeli álláspontokat. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a véleményformálás hatékonyabban és koordináltabban valósuljon meg.
Egyike az említett konzorciumoknak a Limenet (Local Innovative Media in Europe Network), amelyben egy belga, egy lengyel és egy litván szereplő mellett két magyar szervezet is feltűnik. Az 1 464 300 euró értékű, azaz közel hatszázmillió forintos projektben az említett öt központi szervezet nyolcvan helyi médiumnak juttat pénzeket, méghozzá összesen 720 000 eurót. A projekt összértékének fele tehát vélhetően a pénzosztókat gazdagítja.
Ez a modell kísértetiesen hasonlít a David Pressman vezette amerikai nagykövetség által Magyarországon folytatott pénzosztásokra, amelyeknél az Ökotárs mellett a Mérték Médiaelemző Műhely felügyelte a médiumok kiválasztását. Nincsenek véletlenek: utóbbi aktivistacsoport a Limenet szereplői között is feltűnik.
A Soros-pénzekből is rendszeresen részesülő Mérték vezetője Polyák Gábor, a 2022-es baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője, aki 2010 előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki hivatalának tanácsadója is volt. Emlékezetes, hogy Polyák 2023-ban külön is találkozott Samantha Powerrel, az USAID vezetőjével, és David Pressmannel. Mindez egy évvel azután történt, hogy Polyák a 2022-ben elbukott, külföldről finanszírozott ellenzéki összefogás munkáját segítette.
Polyák Gábor volt az is, aki Orbán Balázsnak a politikai szerepvállalása miatt nem adott volna doktori címet. Polyák munkáltatója ugyanakkor közleményben határolódott el megnyilvánulásától. Megszólalt a szintén az ELTE-n oktató Hack Péter alkotmányjogász is, aki a kommunista időkhöz hasonlította Polyák és társai diszkriminatív követelését a miniszterelnök politikai igazgatójának eljárásból való kizárására.