Brüsszel eltökélten arra törekszik, hogy ne csupán háttérszereplővé váljon a Közel-Keleten; a Rafah-i események lehetőséget adnak arra, hogy megmutassa igazán aktív szerepét a régióban.

Friss energiával lép be az Európai Unió az egyiptomi-izraeli és gázai békefolyamatba. Október 15-től újra életre kelti a Rafah határátkelőnél működő misszióját, ezzel aktívan hozzájárulva a tűzszünet fenntartásához és a humanitárius segélyek szabad áramlásának biztosításához.

Tíz évvel ezelőtt az Európai Unió létrehozta az "EUBAM Rafah" missziót, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa az ellátást az egyiptomi-gázai határon. Azonban 2007-ben, a Hamász véres hatalomra jutása után, a misszió működése leállt, bár a szakértői háttér továbbra is megmaradt.

2025 januárjában az Európai Unió újból aktiválta misszióját Rafahban, az Egyiptom határán fekvő gázai városban, hogy elősegítse a humanitárius átjárást és támogassa a helyi kapacitásfejlesztést. Brüsszel nemrégiben bejelentette, hogy október 15-től ismét jelen lesz Rafahnál, mint a tűzszünet betartását felügyelő "semleges" szereplő. Ez a misszió az uniós "Átfogó terv a gázai konfliktus rendezésére" keretében valósul meg, amely célja a humanitárius segítségnyújtás és a politikai stabilitás előmozdítása.

Az EU szerepe, lehetőségei és korlátai

Az EUBAM Rafah újraindítása azt jelzi, hogy az EU már nem csupán donor és diplomáciai megfigyelő, hanem földközeli, operatív összekötőként igyekszik szerepelni. A határfelügyeleti jelenlét - ha rendben működik - növelheti Brüsszel befolyását a konfliktus rendezésében.

A mostani misszió ismételten civil keretek között valósul meg, fegyveres támogatás nélkül, és a folyamat elindításához mindkét érintett fél beleegyezése elengedhetetlen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy "amikor elérkezik a megfelelő idő, készen állunk a támogatásra és a helyreállítási munkálatokra." Kaja Kallas külügyi főképviselő kiegészítette, hogy a misszió sikerének kulcsa abban rejlik, hogy az érintett felek együttműködve vállalják a felelősséget a helyzet megoldásában.

Az Európai Unió jelenleg Palesztina legnagyobb külső támogatója, és hosszú távú terveket készít az újjáépítés elősegítésére. Azonban számos kihívás nehezíti ezt a folyamatot: a lassú döntéshozatali mechanizmus, a helyi szereplők közötti bizalmatlanság, a pénzügyi fenntarthatóság kérdése, valamint a globális verseny más donorokkal, például az Egyesült Államokkal, arab államokkal és Kínával.

Kérdéses, hogy az uniós támogatások, amelyeket a Palesztin Hatóságnak (PH) nyújtanak, valóban felhasználhatók-e a gázai helyzet javítására. Az érintett felek véleménye ebben a témában erősen megoszlik, mivel sokan aggódnak amiatt, hogy a palesztin ügy és a kétállami megoldás kérdése háttérbe szorulhat, ha a figyelem kizárólag Gázára összpontosul. Az ilyen aggodalmak miatt a támogatások sorsa és felhasználásának módja különös figyelmet érdemel.

Új fejezet nyílhat a jövőbeni forgatókönyvekkel

Amennyiben a Rafah-misszió folyamatosan és hatékonyan működik, lehetőség nyílik arra, hogy az EU betöltse az "ellenőrzési zóna" funkcióját, így valós szereplővé válhat a határkezelés és a humanitárius tevékenységek terén.

Ha emellett aktív szerepet vállal az újjáépítésben - pénzügyi alapok, infrastruktúrafejlesztés, intézményi támogatás révén - akkor Brüsszel valódi geopolitikai befolyásra tehet szert. Az Unió már többször jelezte a közvetlen részvétel szándékát, de ez egyelőre eltörpült a válság főszereplőinek hangzavarában.

Von der Leyen érveinek középpontjában az áll, hogy Gázát sürgősen újjá kell alakítani, és ebben a globális gazdasági színtéren harmadik szereplőként az Európai Uniónak elengedhetetlen szerep jut.

Ez a helyzet rávilágít arra, hogy az Európai Unió törekvései messze túlmutatnak a puszta humanitárius támogatáson: a fő cél a régió stabilitásának helyreállítása. Az igazi kérdés pedig az, hogy Brüsszel mennyire tud gyorsan és hatékonyan válaszolni a kihívásokra, miközben megőrzi hitelességét a globális nagyhatalmak versenyében.