Brüsszelben nem igazán tartanak attól, hogy Magyarország ismételten vétót emelne.

Az Európai Bizottság bemutatta az Oroszország elleni 18. szankciós csomagját, amely az energiaszektor és a bankszektor szigorúbb korlátozását, az olajárplafon csökkentését, valamint további exporttilalmakat tartalmaz. A Portfolio-nak brüsszeli diplomaták szerint sem Magyarország, sem Szlovákia nem fogja megvétózni a javaslatot, mivel a csomagot úgy állították össze, hogy az ne sértse ezen országok érdekeit. Bár várható némi ellenállás, a két ország számára az intézkedések akár gazdasági előnyöket is hozhatnak, így a szankciók elfogadása valószínű.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas külügyi főképviselő kedden bemutatta az EU 18. szankciós csomagját Oroszországgal szemben. Von der Leyen szavai szerint "mély marást" jelentenek Moszkvának, vagyis különösen kemény intézkedéseket tartalmaz.

Az új csomag célja, hogy felerősítse a nyomást Moszkva irányába. Ahogy a Bizottság elnöke megfogalmazta, "Oroszország nem a béke megteremtésére törekszik, hanem arra, hogy rákényszerítse az erő dominálását." Ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy tovább növeljük a nyomást Oroszországra, hiszen ez az egyetlen nyelv, amit Moszkva valóban megért.

A legutóbbi írásainkban említett csomag középpontjában az energiaszektor és a bankszektor szigorúbb szabályozása áll. Kiemelkedő új intézkedésként az EU határozottan megtiltja bármilyen tranzakció végrehajtását az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek kapcsán. Ez a lépés, bár elsőre talán csak szimbolikusnak tűnik, politikai szempontból rendkívül jelentős. "Nincs visszaút a múltba" - fogalmazott von der Leyen, ezzel hangsúlyozva, hogy az európai-orosz energiapartnerség korszaka végleg bezárult.

A másik lényeges tényező az orosz olajexport megszorítása.

Az Európai Unió azt javasolja, hogy a G7-országok által korábban bevezetett tengeri szállításra vonatkozó olajárplafont 60 dollárról 45 dollárra mérsékeljék.

Ez nem csupán Moszkva bevételeinek csökkentésére lenne hatással - hiszen az olajexport a költségvetés bevételeinek körülbelül egyharmadát teszi ki -, hanem az inflációs nyomás enyhítésében is fontos szerepet játszana. Von der Leyen kiemelte: "Alkalmazkodunk a változó piaci környezethez, és törekszünk arra, hogy az árplafon eredeti hatékonyságát ismét biztosítani tudjuk."

A csomag elfogadása azonban még mindig nem garantált, mivel a Financial Times és a Politico beszámolói alapján:

Magyarország és Szlovákia egyelőre ellenzik az újonnan javasolt szankciókat, azonban a brüsszeli diplomaták ezt a tiltakozást nem veszik túl komolyan. Emlékeztetnek arra, hogy a korábbi szankciós intézkedések bevezetésénél is hasonló kezdeti ellenállás tapasztalható, amely végül mindig alábbhagyott.

A Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták kiemelték, hogy a csomagot úgy alakították ki, hogy egyik magyar vagy szlovák érdek se kerüljön hátrányos helyzetbe.

Ez még mindig magában hordozza az ellenállás lehetőségét, hiszen az energiahordozók importjának korlátozása nem mindenkinek tetszik. Ugyanakkor "ez valóban nevetséges lenne", hiszen a két érintett ország számára kifejezetten előnyös lehet a megszorítások bevezetése.

- mondta egyikük.

Egy másik diplomata véleménye szerint, noha az energiaimport terén a vezetékes olajexport esetében közvetlenül nem érvényesítik az olajársapkát, a Bizottság adatai alapján ennek hatása mégis átszivárgott a Magyarország és Szlovákia ellátását biztosító tranzitba. A Mol által közzétett grafikonok is azt mutatják, hogy a vezetékes import során az árrés szoros összefüggést mutatott a tengeri szállítmányok árváltozásaival.

Mindez akár azt is jelentheti, hogy a nagyobb Brent-Ural különbözet miatt a magyar költségvetés több bevételhez jut az erre 2022 óta kivetett különadóból - mondta egyikük, de szerinte az Egyesült Államok által elindított globális kereskedelmi konfliktusok, valamint a közel-keleti konfliktusok kiéleződése miatt erősen volatilisek az olajárak.

Szlovákia várhatóan egyáltalán nem vétózik: Robert Fico miniszterelnök mindig valamivel pénzügyi alkuval kiegyezik a szankciók támogatására

- mondta egy diplomata forrásunk. Szerinte ezt már jól jelzi, hogy Pozsony a múlt hét végén már jelezte, hogy a földgázárak tranzitdíjai emelkedtek, mivel Ukrajna az idei évvel leállította az orosz gázpumpálását, így hosszabb úton, a Török Áramlaton keresztül kell vásárolniuk. Mint a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselők jelezték, az Európai Bizottság hajlandó kárpótlást vagy támogatást adni ilyen helyzetben, így ha Fico itt anyagi segítségre kap ígéretet, a szankciókat is elfogadhatja.

A jelenlegi kihívás Washingtonban rejlik: a Trump-adminisztráció meghatározó szerepet tölt be a G7-es olajárplafon fenntartásában. Ugyanakkor Scott Bessent pénzügyminiszter a legutóbbi G7-es csúcstalálkozón kétkedve viszonyult az új árplafon bevezetésének ötletéhez.

"Végső soron csak egy személy hozza meg a döntést, és nem teljesen világos, hogy Trump valóban szeretne-e nyomást gyakorolni Putyinra" - mondta egy uniós hivatalnok.

A szankciók lajstroma többi részénél azért nem szállnak konfliktusra egyik tagállammal sem: a feketelista bővülne az "árnyékflotta", vagyis az orosz olajcsempészetet bonyolító hálózat további 77 hajójával, így már 419 hajó került tiltólistára. Emellett az EU betiltaná azon finomított kőolajtermékek behozatalát, amelyeket harmadik országokban orosz nyersolajból állítottak elő - ez az intézkedés ugyanakkor nehezen kivitelezhető, mivel a termékek eredetének nyomon követése technikailag bonyolult.

A bankszektort érintő szigorítások sorába illeszkedik, hogy további 22 orosz bankot zárnak ki a nemzetközi tranzakciókból, valamint a SWIFT-tilalom kiterjesztése teljes körű tranzakciós tilalommá válik. Továbbá, az intézkedések olyan harmadik országokbeli pénzügyi szereplőkre is vonatkoznának, akik hozzájárulnak Oroszország szankciók megkerüléséhez.

"Ezáltal egy kulcsfontosságú kaput zárunk le, amely az orosz gazdaság modernizációját támogató finanszírozás előtt állt" - nyilatkozta Ursula von der Leyen a keddi bejelentés során.

További intézkedések több mint 2,5 milliárd euró értékű exporttilalmat tartalmaznak. A cél olyan ipari és technológiai cikkek - például gépek, műanyagok, vegyszerek, kettős felhasználású eszközök - exportjának tilalma, amelyek az orosz hadiipart szolgálhatják. "Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország európai technológiával fejlessze fegyverrendszereit" - hangsúlyozta von der Leyen.

Kaja Kallas külügyi főképviselő hozzátette: "Aki Oroszország háborús erőfeszítéseit támogatja - akár közvetlenül, akár közvetve -, annak viselnie kell a következményeket." Ennek jegyében 22 orosz és külföldi vállalat került fel a szankciós listára, mert közreműködnek az orosz katonai-ipari komplexum működésében. Az EU célja világos: "Egy legalább 30 napos, feltétel nélküli tűzszünet elérése, amely csökkentheti a civil szenvedést, és lehetőséget ad a valódi béketárgyalásokra" - fogalmazott Kallas.