Fénylő hagyaték, eltűnt ősök nyomában: megszólalt a Reök-ükunoka.
A palota a belváros ékköve, míg a kripta méltatlanul hanyatlásnak indult. A Botka László irányította szegedi önkormányzat büszkén hivatkozik a Reök névre, de vajon valóban megőrzi és tiszteletben tartja annak örökségét?
Ahogy azt nemrégiben megírtuk, a Reök-palota ragyogó ékként áll Szeged központjában, ahol a turisták előszeretettel örökítik meg szépségét. A kortárs képzőművészet egyik kiemelkedő vidéki központjaként tartják számon, azonban a Reök családi kripta, a református és evangélikus temető mélyén, elhagyatottan és meggyalázva áll, sorsa tragikus. Az ügyben megszólalt Reök György Aba, a család ükunokája, aki levelében súlyos és fájdalmas részleteket osztott meg a családot ért veszteségekről, valamint a Botka László vezette szegedi önkormányzat mulasztásairól.
Az örökség ajándéka a város számára - de vajon hol van a felelősség?
A levélből egyértelműen kiderül, hogy a Reök-leszármazottak saját erőforrásaikból nem képesek helyreállítani a kriptát. A szegedi önkormányzat eddig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy bármiféle támogatást nyújtson, pedig a Reök-család a város számára a belváros egyik legjelentősebb épületét ajándékozta örökül.
A Reök család utódai a háború következtében földönfutókká lettek, javaikat államosították, és az elvesztett értékek terhét a mai napig cipelniük kell. Reök György Aba feljegyzései szerint ő és bátyja egy komfort nélküli tanyasi viskóban nőttek fel, miközben a családjuk egykori ingatlanjaiban idegenek éltek. Ez az ügy messze túlmutat egy neves család személyes tragédiáján; sokkal inkább Szeged történetének egy elhallgatott, de méltán figyelemre méltó fejezeteként érdemes kezelni.
REÖK: a megtisztelés vagy csupán egy marketingfogás?
A Reök György Aba levelében foglaltak alapján az is komoly kérdéseket vet fel, hogy a Reök-palota felújítása és nevének újrahasznosítása milyen viszonyban áll a család tényleges megbecsülésével. A leszármazott ugyanis nyíltan kimondta, hogy a Regionális Összművészeti Központ mozaikszavas elnevezése (REÖK) nem tiszteletadás, hiszen semmilyen formális megkeresés nem történt a szegedi önkormányzat részéről a leszármazottak felé. Ennek fényében a névhasználat sokkal inkább üzleti húzásként értékelhető, semmint valódi főhajtásként Reök Iván és utódai előtt.
A név súlya hatalmas, vagy legalábbis annak kellene lennie.
A méltó emlékezés nem kezdődhet máshol, csak a tények elismerésénél. Reök Iván hajdani királyi főmérnök nem csupán egy palota építtetője, hanem Szeged városának formálója is volt. Magyar Ede neki köszönhetően tudta megépíteni a város ikonikus szimbólumát. A Reök-család kriptája viszont romokban, meggyalázottan áll. Ha egy város valóban értékeli nagyjait, akkor a sírjaikat is megőrzi. Szeged eddig ezt nem tette meg.
