Dániában különös megállapodás született: bevezetik a "szellentésadót". Ez a lépés a környezeti hatások csökkentésére és a fenntarthatóság előmozdítására irányul, miközben a humorral fűszerezett diskurzusok középpontjába került.
Az ország vezető politikai erői, a mezőgazdasági termelők, az ipari szektor képviselői, a szakszervezetek, valamint a környezetvédelemért elkötelezett csoportok között hónapokig tartó intenzív egyeztetések után sikerült elérni a kibocsátási célokkal kapcsolatos megállapodást.
A gazdáknak 2030-tól kezdve 1 tonna (szén-dioxid-egyenértékben kifejezett) metánra 300 korona (43 dollár; 34 font) adót kell fizetniük az állattartásból eredő, köztük a tehenek és a sertések kibocsátása után (szellentés, de a böfögéssel és a trágyával is rengeteg szennyező szénhidrogén távozik), ami 2035-re 750 koronára emelkedik. Jeppe Bruus adóügyi miniszter azt mondta, hogy mindent meg fognak tenni az éghajlati céljok eléréséért, miután széles többséget kaptak a parlamentben.
"Egy óriási, hatalmas feladat, amely most van folyamatban. Földjeink nagy részét a mezőgazdasági hasznosításból visszaalakítjuk erdőségekké, természeti területté, biztosítva, hogy visszahozzuk az életet a fjordjainkba" - mondta a miniszter.
A kormány, a mezőgazdasági ágazat és a környezetvédelmi szervezetek közötti együttműködés egyik kulcsfontosságú eleme a nitrogénszennyezés csökkentése, amely a partvidékek és fjordok rehabilitációját célozza. A tervek szerint 2027-től évente 13 780 tonnával csökkentenék a nitrogénkibocsátást.
Összehangolt erőfeszítéseket tesznek majd az ország biológiai sokféleségének javítására is. 250 ezer hektárnyi új erdőt telepítenek, és 140 ezer hektárnyi, jelenleg művelés alatt álló tőzeglápot állítanak helyre természetes élőhelyként. A tőzeglápok olyan vizes élőhelyek, amelyek kiváló szén-dioxid-tárolóként működnek.
Egy dán parlamenti jelentés alapján Dánia területének körülbelül 60%-a van mezőgazdasági művelés alatt, így Banglades mellett a legmagasabb arányú megművelt földdel rendelkező országok közé tartozik. Bruus szerint "A dán táj olyan átalakuláson megy keresztül, amit a vizes élőhelyek 1864-es lecsapolása óta nem tapasztaltunk."
Lars Aagaard, a dán éghajlat-, energia- és közműügyi miniszter a megállapodásról azt mondta, hogy az az ország tettrekészségét jelzi. Egyben a dán modellt is bemutatja - széles politikai többség a dán parlamentben, az adó által érintett ágazatok, valamint a környezetvédelmi érdekeltek bevonása a döntési folyamatba. Kifejtette, hogy ezekből "mindannyian profitálhatnánk, ha a világ többi része is segítené az ilyen együttműködéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben".
