Dél-Korea a bizonytalanság határán - vádat emeltek az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségese ellen.

Dél-Korea legfőbb ügyészsége hivatalosan vádat emelt Jun Szogjol volt államfő ellen, aki tavaly decemberben került pozíciójából elbocsátásra. Az ügyészség lázadás vádjával illette őt, mivel 2024. december 3-án rövid időre hadiállapotot hirdetett.

A lépés példátlan az ország történetében, és ha bűnösnek találják, Jun hosszú börtönbüntetésre számíthat. A statárium elrendelésével az elnök célja az volt, hogy megtiltsa a politikai pártok tevékenységét, megbénítsa a Nemzetgyűlést, valamint ellenőrzés alá vonja a médiát. A Reuters összefoglalója a kialakult káoszról.

Az intézkedés komoly politikai válságot idézett elő Dél-Koreában, amely Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese. A helyzet odáig fajult, hogy a miniszterelnököt szintén felfüggesztették hivatalából, több magas rangú katonai vezetőt pedig lázadásban való részvétellel vádoltak meg.

Jun Szogjolt, aki korábban főügyészként dolgozott, január 15-én tartóztatták le, miután heteken át nem jelent meg az idézés ellenére a kihallgatásokon, majd napokig ellenállt a letartóztatásnak, fegyveres biztonsági őrsége pedig szembeszállt a rendfenntartókkal. Letartóztatásával ő lett az első hivatalban lévő dél-koreai elnök, akit börtönbe zártak.

A dél-koreai korrupcióellenes nyomozók a múlt héten javasolták, hogy emeljenek vádat Jun volt elnök ellen. Az ügyészség korábban már többször is próbálkozott az exelnök fogva tartásának meghosszabbításával, azonban a bíróság mindkét alkalommal elutasította ezeket a kérelmeket. Most, a lázadás vádja alapján, az ügyészség ismételten új kérelmet terjesztett elő Yoon őrizetben tartására.

Az ellenzéki Demokrata Párt szóvivője, Han Minszu egy friss sajtótájékoztatón osztotta meg a hírt: "Az ügyészség úgy határozott, hogy vádat emel Jun Szogjol ellen, aki a lázadás vezetőjeként áll a vádlottak padján. Most végre elérkezett az idő, hogy a lázadás vezérének felelősségre vonása elkezdődjön."

Jun ügyvédei álláspontja szerint az elnök letartóztatása jogi szempontból megkérdőjelezhető, ezért azonnali szabadlábra helyezését követelik. Jun és jogi csapata a múlt héten tartott alkotmánybírósági meghallgatás során hangsúlyozta, hogy nem szándékozott a hadiállapotot bevezetni; csupán figyelmeztetésnek szánta lépését, amely a politikai patthelyzet megoldására irányult.

A statárium csupán hat órán keresztül érvényesült, mivel a Nemzetgyűlés sürgősen összeült, hogy a katonák jelenlétében érvénytelenítse az elnöki rendeletet. A helyzet drámai fordulatot vett, amikor fegyveres katonák hatoltak be a parlament épületébe, páncélozott felszerelésben és éjjellátó berendezésekkel felszerelkezve.

A téma rendkívüli figyelmet vonzott magára, hiszen a lázadás olyan bűncselekmény, amelyre a dél-koreai elnökök sem mentesülnek a felelősség alól. E bűntett elkövetése esetén életfogytiglani szabadságvesztésre vagy akár halálbüntetésre is sor kerülhet, bár Dél-Korea már hosszú éveken át nem alkalmazta a halálos ítéletet.

Amennyiben Jun véglegesen megválik hivatalától, az országban 60 napon belül elnökválasztást kell kiírni. Az Alkotmánybíróság számára pedig 180 nap áll rendelkezésre, hogy meghozza döntését arról, hogy Jun véglegesen távozik-e posztjáról, vagy pedig visszanyeri elnöki jogait.

A politikai káosz rávilágít a dél-koreai demokrácia törékenységére, és komoly kihívásokat jelent az ország számára, amely hosszú utat tett meg a katonai diktatúrák és az autoriter rezsimek korszakából. Az eset nemcsak belpolitikai, hanem regionális és nemzetközi szinten is kihatással lehet Dél-Korea megítélésére és politikai stabilitására.