Macron diplomáciai atombombát készül bevetni – a Közel-Kelet befolyásos szereplője már megkezdte a fenyegetőzést.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, mérlegeli a palesztin állam hivatalos elismerésének lehetőségét, ami új irányt adhat a nyugati nagyhatalmak politikájában. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ez a lépés önmagában nem elegendő a békefolyamat elősegítéséhez Izrael és Palesztina között - tájékoztatott a Reuters.

A francia elnök egyre inkább hajlik a palesztin államiság elismerésére, ami jelentős fordulat lenne, hiszen Franciaország válna az első nyugati nagyhatalommá, amely megteszi ezt a lépést. Diplomaták szerint ez több európai országot is hasonló döntésre ösztönözhet, ahogy azt a norvég külügyminiszter is megerősítette a Reutersnek (Oslo egyébként önálló államként ismeri el Palesztinát).

Macron nézőpontja fokozatosan átalakult az október 7-i Hamász-támadást követően. Kezdetben határozottan támogatta Izraelt, de a gázai offenzíva és a ciszjordániai telepesek által elkövetett erőszakos események felerősödése miatt egyre inkább kritikusabbá vált. Áprilisban már nyíltan kifejtette, hogy "a következő hónapokban" el kell jutni az elismerés irányába.

Franciaország és Szaúd-Arábia június 17-20. között ENSZ-konferenciát szervez, amelynek célja egy palesztin állam létrehozásának útitervét felvázolni, miközben Izrael biztonságát is garantálnák. Francia diplomaták szerint Macron még nem hozott végleges döntést, és a körülmények - például egy esetleges gázai tűzszünet - még változtathatnak a helyzeten.

Az izraeli kormány már hónapok óta hevesen ellenzi Franciaország azon törekvéseit, hogy elismerje a palesztin államot, amelyet egyes tisztviselők "atombombaként" jellemeznek a két ország közötti viszony szempontjából. Netanjahu miniszterelnök már korábban is éles kritikát fogalmazott meg, amikor Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada felvetették a palesztin állam hivatalos elismerésének lehetőségét, és antiszemitizmussal vádolta meg a három ország vezetőit.

Izraeli források szerint az ország különböző ellenintézkedésekkel fenyegetőzött, a hírszerzési együttműködés visszafogásától kezdve a francia regionális kezdeményezések akadályozásáig,

Sőt, Ciszjordánia bizonyos területeinek lehetséges annektálása is felmerült. Ugyanakkor szakértők véleménye szerint ez a lépés nem valószínű, hiszen Izrael számára kockázatos lenne, ha tovább elszigetelődne Európától.

Kritikusok szerint a palesztin állam elismerésének a béketárgyalások eredményeként kellene megszületnie, nem pedig azt megelőzően. Mások úgy vélik, az elismerésnek csak akkor lenne valódi hatása, ha azt más intézkedések is kísérnék, például az illegális izraeli telepekkel folytatott kereskedelem betiltása vagy izraeli tisztviselők elleni szankciók.

Bár sokak számára meglepő lehet, a palesztin államot több ország is elismeri világszerte, és ezek száma meghaladja a nem elismerőkét, köztük Magyarország is szerepel. Ugyanakkor a nyugati világ, illetve a nyugati hatalmakként gyakran emlegetett országok közül egyik sem támogatta ezt a lépést. Így például az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztrália, Japán és Dél-Korea sem tekinti államként Palesztinát.