Rendkívüli természeti csapások sújtották Magyarországot, óriási pusztítást végezve a tájban és a mezőgazdaságban. Az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai komoly károkat okoztak, amelyek hatása hosszú távon éreztetheti a hatását az agráriumban. Az Agrársz

A Portfolio Csoport idén 13. alkalommal tartja meg a Siófokon megrendezésre kerülő Agrárszektor Konferenciát, amely az agrárium egyik legfontosabb és legnagyobb szakmai eseményének tekinthető. A decemberi találkozón immár 11. alkalommal kerülnek átadásra a tíz különböző kategóriában meghirdetett rangos agrárdíjak, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó szereplője pályázhat vagy nevezheti magát.

Hétfőre a Kárpát-medence egy hullámzó frontrendszer előterébe és az ott elhelyezkedő meleg nedves szállítószalagba került, ami már a front érkezése előtt labilizálta és nedvességgel látta el légkört. Ennek hatására vasárnap délutántól már a front érkezése előtt kialakultak a zivatarok első hullámai, de ezeket még nem kísérték heves események. Majd késő délelőtt megérkezett nyugatra a hidegfront, a front mentén pedig gyorsan rendszerbe szerveződtek a zivatarok, melyek már viharos, néhol orkán erejű széllökésekkel vonultak át a Balatonon és a Dél-Dunántúlon - írja az Időkép.

A zivatarrendszer előtt egy-egy erősebb, izoláltabb szupercella is kialakult. Ezek egyike okozott kiadós jégesővel kísért heves légzuhatagot Ráckeve, Alsónémedi, és Vecsés térségében, komoly pusztítást hagyva maga után.

Egy időben egy másik, kevesebb figyelmet kapott szupercella is tombolni kezdett a Börzsönytől északra, amely Hont környékén kisebb mandarin nagyságú jégesőt hozott magával. Ezek a szupercellák később beolvadtak a fővárost is elérő zivatarrendszerbe, amely gyorsan tovább haladt kelet felé, és ráfutott az Alföld felett található forró, száraz légtömegre, ezzel fokozva a zivatarokat kísérő szélviharok intenzitását. A várható heves események miatt a HungaroMet piros riasztást adott ki a keleti vármegyék számára. Délkeleten és keleten több helyen 100-130 km/órás kifutószéllel érkezett a vihar, amely felkavarta a talaj felső, kiszáradt rétegét, hatalmas porviharokat idézve elő.

Kora este egy viharos esemény bontogatta szárnyait Északkelet-Magyarországon, ahol egy bow echos zivatar alakult ki. Ez a heves időjárási jelenség jelentős károkat okozott Szabolcsban, majd átkelve a határon, Kárpátalján is pusztított. A Nyíregyháza közelében található Napkor településen a HungaroMet mérései alapján 131 km/órás széllökéseket regisztráltak.

Heves zivatarok során gyakran tapasztalhatunk olyan jelenséget, hogy a vihar érkezése előtt, vagy néha éppen a csapadék megérkezésével egy időben, hirtelen viharos erejű szélrohamok zúdulnak ránk. Ezt a különleges széljelenséget kifutószélnek hívjuk. A kifutószélnek van egy koncentráltabb, kisebb területre kiterjedő változata is, amelyet légzuhatagnak nevezünk (angolul downburst), és a még lokalizáltabb esetekben microburst-ként emlegetnek.

Képzeld el, ahogy a nyári égbolton sötét felhők gyülekeznek, jelezve egy hatalmas zivatar közeledtét. A felhők mélyén izzó energiák kavarognak: a meleg, nedvességtől telt levegő felfelé szökik, miközben vízcseppek és jégszemek alakulnak ki, létrehozva a vihar szívét. Ahogy telítődnek, a vízcseppek és jégkristályok egyre nagyobbakká és nehezebbé válnak, míg végül a feláramlás ereje már nem képes őket a magasban tartani. Ekkor a sűrű csapadék zuhanásra készül, és a föld felé veszi az irányt. E lehulló esőcseppekkel együtt a légkör felsőbb rétegeinek hűvös levegője is alászáll, és ezzel a vihar nemcsak látványos, hanem hirtelen hőmérsékletváltozást is hoz magával.

Ez a gyorsan leáramló, sűrűbb és hideg légtömeg hozza létre a légzuhatagot, amely a földfelszínhez érve hirtelen szétszóródik, és intenzív széllökéseket generál. A kifutószél a légzuhatag vízszintes irányú áramlása, amely képes széles területekre is kiterjedni, különösen zivatarok előterében. A meteorológusok ezt a jelenséget gust frontnak nevezik. Fontos megemlíteni, hogy a zivatarok ereje szempontjából meghatározó szerepet játszik az a légtömeg, amelyben a zivatarcellák fejlődnek, így a szélrohamok intenzitása is jelentősen változhat.

Egy forró és száraz nyári napon kialakuló zivatar például nagyobb eséllyel okozhat károkozó szélrohamokat, mint a nedvesebb, hűvösebb légkörben létrejövő társa. Ennek oka a párolgás és az azzal járó hőelvonás. Amikor a zivatarfelhőből lehulló eső belehullik a felszín közelében lévő száraz levegőrétegbe a csapadék egy része elpárolog. Ez a párolgás tovább hűti a levegőt, amitől az sűrűbbé válik, emiatt pedig még nagyobb sebességgel kezd el áramlani a földfelszín felé.

Minél szárazabb a levegő egy zivatar idején, annál intenzívebbé válik a párolgás, és ennek következtében a lesüllyedő légtömeg hidegebbé és gyorsabbá alakul. Amikor ez a légrész a földet éri, nagy sebességgel szétterjed, ami a vihar előtt vagy alatt hirtelen, erőteljes szélrohamokat eredményez. Az heves zivatarok esetében azonban nemcsak a talaj közelében zajló események számítanak. Kulcsszerepet játszik az is, mi történik a felhőkben, több kilométer magasan. A száraz levegő a középső légrétegekben (3-5 kilométer magasságban) is keveredhet a zivatarfelhőkkel, ami tovább fokozza a heves szélrohamok kialakulásának valószínűségét. Ez a jelenség teszi különösen veszélyessé a bow echo formájú zivatarokat, amelyek hátoldalán egy középszintű jetstream, más néven rear inflow jet, szállítja a száraz levegőt.

A hétfői zivatarokat kísérő kifutószél tehát a felszínközeli forró és nagyon száraz levegő miatt vált erősen viharossá, helyenként orkán erejűvé. Emellett bow-echos cellák is ki tudtak alakulni, melyeket többek között a középszintű kiszáradás tett igazán veszélyessé. A károkozó szélrohamok nagy területre való kiterjedését a hidegfront tette lehetővé, ami rendszerbe szervezte a heves zivatarcellákat, és biztosította bennük az erős feláramlás fennmaradását.