A Európai Parlament elvetette a Von der Leyennel szembeni bizalmatlansági indítványokat.


Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén először a Patrióták Európáért frakció, majd az Európai Baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványról zajlott a szavazás. Mindkét javaslat a uniós bizottság elnökének távozását követelte, azonban az EP plenáris ülése végül elvetette ezeket az indítványokat.

A Patrióták Európáért képviselőcsoport az uniós bizottság számos területet érintő "romboló politikáját", valamint "elhibázott döntéseit" bírálta azt hangoztatva, hogy Ursula von der Leyen képtelen megbirkózni a legsürgetőbb kihívásokkal. Döntései nem szolgálják az európaiak érdekeit, ami miatt Európa versenyképessége és gazdasági növekedése folyamatosan csökken - hangoztatták.

Véleményük szerint az uniós bizottság nem tudott megfelelő megoldásokat találni az illegális migráció megállítására, ami biztonsági kihívásokat jelent. Kifogásolják továbbá, hogy a brüsszeli testület nem a gazdák érdekeit képviseli, megsértette az átláthatóság követelményét, és túllépte hatásköreit, súlyosan aláásva a nemzeti szuverenitást és a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát.

A voksoláson 594 képviselő szavazott. A Partióták bizalmatlansági indítványának elfogadását 179-en támogatták, 378 képviselő ellenezte és 37-en tartózkodtak. Az Európai Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt a megjelent EP-képviselők közül 133-en támogatták, 383 képviselő ellenezte és 78-an tartózkodtak.

Az indítványt a baloldali EP-frakció egyebek mellett azért nyújtotta be, mert képviselőik véleménye szerint az uniós bizottság több megállapodás esetében átlépte a hatásköreit és mandátumát, valamint felróják az Izraellel szembeni szankciók kivetésének a hiányát.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben. Az EP eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede nyújthat be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben az Európai Parlament elnökéhez.

Ha a bizalmatlansági indítványt elfogadták volna, Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság egész biztosi csapata is kénytelen lett volna távozni a posztjáról.

Az európai intézmények történetében ez volt a második bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben. Az Európai Parlament ezt megelőzően július 10-án szavazott egy, szinén Ursula von der Leyennel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány ügyében, amelyet a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt kezdeményeztek.

Egy hasonló helyzet csupán 1999-ben történt, amikor a luxemburgi Jacques Santer irányítása alatt álló uniós bizottság lemondott, miután egy csalási ügyekben megfogalmazott, "súlyos felelősségről" szóló elítélő jelentés látott napvilágot a bizalmatlansági szavazás előtt.

Ursula von der Leyen a szavazás után közzétett X-bejegyzésében kifejezte háláját az Európai Parlament által nyújtott "erős támogatásért". Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a szoros együttműködés mellett, hogy hatékonyan válaszoljanak az európai kihívásokra, és közösen valósítsanak meg eredményeket, amelyek minden európai polgár javát szolgálják. "Együtt az embereinkért, az értékeinkért és a jövőnkért" - zárta szavait az uniós bizottság elnöke.

Related posts