Energetikai válságforgatókönyvek: A MEKH 15 fontos kockázati tényezőt azonosított.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) frissítette a kockázati készültségi tervének válságforgatókönyveit a decemberi iparági konzultációt követően. Az EU által előírt felkészülési terv célja, hogy azonosítsa a villamosenergia-krízis esetén alkalmazandó eljárásokat, hogy azokra megfelelően fel tudjon készülni az unió és ezzel együtt a tagállamok is. A frissített verzióban 15 darab kockázati tényezőt soroltak fel, többek között szélsőséges időjárási eseményeket, világjárványokat és a fosszilis tüzelőanyagok hiányát is.
A frissített válságforgatókönyv célja, hogy
A villamosenergia-krízis megelőzése, felkészülés rá és kezelése érdekében fontos, hogy átfogó intézkedéseket dolgozzunk ki. Az alábbiakban bemutatok néhány kulcsfontosságú lépést, amelyek hozzájárulhatnak a válság hatékony kezeléséhez. ### Megelőzési intézkedések 1. **Energiahatékonysági programok**: Fokozott figyelmet kell fordítani az energiahatékonyság növelésére az iparban és a háztartásokban. Olyan kampányokat kell indítani, amelyek ösztönzik a megújuló energiaforrások használatát és a fenntartható energiafogyasztást. 2. **Infrastruktúra fejlesztés**: A villamosenergia-ellátó hálózat korszerűsítése és bővítése segíthet megelőzni a túlterhelődéseket és a leállásokat. A redundáns rendszerek kiépítése csökkenti a kockázatokat. 3. **Információs kampányok**: A lakosság tájékoztatása a villamosenergia-fogyasztás csökkentéséről és a válsághelyzetek kezeléséről lehetőséget ad a közösségek aktív részvételére. ### Felkészülési intézkedések 1. **Válságterv kidolgozása**: Különböző forgatókönyvekre alapozva részletes válságkezelési terveket kell készíteni, amelyek tartalmazzák a szükséges lépéseket és a felelős személyeket. 2. **Rendszeres gyakorlatok**: A különböző szakterületek közötti együttműködés erősítése érdekében rendszeres gyakorlatokat kell tartani, amelyek során a válsághelyzetek kezelése és a kommunikációs csatornák működése kerülnek előtérbe. 3. **Kockázatelemzés**: A potenciális kockázatok folyamatos elemzése és nyomon követése lehetővé teszi a gyors reagálást és a megfelelő intézkedések előkészítését. ### Válságkezelési intézkedések 1. **Gyors reagálási csoportok**: Szakértőkből álló csapatokat kell létrehozni, akik azonnal beavatkozhatnak a válsághelyzetek során, hogy minimalizálják a károkat. 2. **Kommunikációs stratégiák**: Hatékony kommunikációs csatornák kiépítése és fenntartása elengedhetetlen a lakosság és a médiához való gyors információáramlás biztosításához. 3. **Pótló energiaforrások**: Alternatív energiaforrások, például dízelgenerátorok vagy napelemes rendszerek mobilizálása biztosíthatja az ellátás folyamatosságát a válság idején. Ezek az intézkedések együttesen segíthetnek abban, hogy a közösségek és az érintett szervezetek felkészültek legyenek egy esetleges villamosenergia-krízisre, és hatékonyan reagáljanak a kihívásokra.
A most felülvizsgált terv alapján a MEKH 15 db nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvet határozott meg, amiben számos kockázati tényezőt azonosítanak. Ezek között szerepelnek:
A 2019/941/EU rendelet az Európai Unió villamosenergia-ágazatának kockázataira való felkészülését célozza meg, kiemelve az EU-tagállamok villamosenergia-rendszereinek ellenállóképességének fokozását, valamint a válsághelyzetekre való hatékony reagálás elősegítését. E szabályozás célja, hogy biztosítsa a stabil és megbízható energiaellátást a nehéz időkben is.
A rendelet előírja a kockázatok felmérését, nemzeti és regionális válságforgatókönyvek kidolgozását, valamint részletes készültségi tervek készítését. .
Az ügy hátterében az áll, hogy az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) a szabályozási keretek figyelembevételével felülvizsgálta a közös uniós kockázatazonosítási módszertant. E folyamat részeként a tagállami és regionális hatóságok is kötelesek voltak áttekinteni saját válságkezelési forgatókönyveiket. Ennek következtében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) decemberben konzultációs folyamatot indított, amelybe bevonta az iparág érintett szereplőit. A konzultáció lezárulta után, 2025. január 31-én, a MEKH nyilvánosságra hozza a felülvizsgált nemzeti válságforgatókönyveket, és ezt követően frissíti a kockázati készültségi tervet is.
