Energia és geopolitika: izgalmas kérdésekre kaptunk válaszokat a Vármegyeházi Estén A Vármegyeházi Estén egy sor lebilincselő témát jártunk körbe, amelyek a modern világunk alapvető kérdéseit érintik. Az energiaforrások jövője és a geopolitikai feszültsé
Egy tapasztalt szakértő osztotta meg tudását a feltett kérdésekkel kapcsolatban, és rendkívül világosan világította meg a modern világunkat foglalkoztató alapvető kérdéseket. A beszélgetés középpontjában az energia állt.
Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint Vámos Zoltán főispán izgalommal várta az érdeklődőket a Vármegyeházi Estek sorozatának nyitóalkalmára. Az est díszvendége dr. Hortay Olivér volt, aki a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának igazgatójaként osztotta meg gondolatait. A hat órakor kezdődő rendezvényre szinte teljesen megtelt a Díszterem, ami jól tükrözte a téma iránti magas szintű érdeklődést.
Energia a háború árnyékában
Majthényi László első kérdése az orosz-ukrán háború hatásait célozta meg, különös figyelmet fordítva arra, hogy ez hogyan érinti a magyar gazdaságot és társadalmat. Hortay Olivér válaszában emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió politikája szankciók sorozatát indította el Oroszország ellen, amelyek középpontjában az energiahordozók állnak. Az uniós tagállamok számára tilalmat rendeltek el a gáz és kőolaj vásárlására, ami jelentős kihívásokat jelentett. Olivér hangsúlyozta, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt különleges helyzetben van, hiszen nagyobb mértékben függ az orosz energiaszállítmányoktól, mint sok más uniós ország. Ezt a helyzetet Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke is felismerte, miután Orbán Viktorral folytatott megbeszélése során kiderült, mennyire bonyolult a magyar energiaellátás kérdése. A beszélgetés során három kulcsfontosságú kihívásra is rávilágítottak. Az első a háztartások energiaellátása és az ebből adódó költségek, amely a magyar rezsicsökkentés következtében lényegesen kedvezőbb helyzetet teremtett hazánkban, mint az európai átlag. A második kihívás az emelkedő kamatok problémája volt, amelyre Magyarország a kamatstop intézkedésével reagált. Végül a harmadik tényezőként az infláció került terítékre, amely sajnos hazánkat sem kímélte, és továbbra is érezteti hatását.
Valóban hatékonyak a szankciók?
Vámos Zoltán a szankciós csomagokra kérdezett rá - amiket már tizennyolc alkalommal vezettek be (most dolgoznak a 19. csomagon). Az előadó válasza egyértelmű volt: ezek nem érték el céljukat. Sőt: Oroszország gazdasági növekedése meghaladja az Európai Unió azonos adatait. Azaz: elmondható, hogy a szankciók visszafelé sültek el. A szankciókat egyébként is kijátsszák: jó néhány európai ország vásárol azóta például Indiától - orosz olajat és gázt. Az EU-s intézkedések egyébként is elhibázott döntések: a túlszabályozott bürokraták miatt olyan elvárásokat támasztanak beszállítók (arab országok) elé, amiket azok nem képesek - és nem is akarnak - betartani. Ehhez kapcsolódott Majthényi László kérdése is: Európa száz, vagy akár még 40-50 éve is meghatározó volt sok tekintetben a globális világpolitikában - ám ez a helyzet, "köszönhetően" az elhibázott lépéseknek - gyökeresen megváltozott.
