A másodikosok és negyedikesek felmérője vajon csak felesleges stresszt jelent a gyerekeknek, vagy inkább egy értékes iránytű az oktatásban? Az ilyen mérések sok vitát generálnak: egyesek szerint csupán nyomást gyakorolnak a fiatalokra, míg mások úgy vélik

Bár a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáját csak jövő év májusában tartják, számos alsó tagozatos osztályban már javában zajlik a felkészülés.

A Maszolt egy szülő kereste meg észrevételeivel, meglátása szerint a tudásfelmérőre összeállított tesztek sok esetben bonyolultak, nem életszerűek, a tananyag mellett felesleges stressznek teszik ki a kisdiákokat. Példaként említette, hogy a magyar tagozatos matematika feladványban felbukkan Mihai Eminescu költő és Veronica Micle kapcsolata, ezzel teljesen összezavarva a gyereket.

Kallós Zoltán, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, a Maszol kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a következő tavaszi tudáspróba felépítése megújul. A tesztfeladatok ezentúl nem csupán a lexikális ismereteket fogják számon kérni, hanem a mindennapi életben alkalmazható készségeket és attitűdöket is figyelembe vesznek.

Hadi Nóra Melinda, kolozsvári Báthory Elméleti Líceumban iskolapszichológusa megkeresésünkre kifejtette, sok múlik azon, hogy a pedagógus miként közelíti meg ezt a témát, ha sikerül kihívásként és nem megmérettetésként láttatni a gyerekekkel a felmérőt, azzal nagymértékben lehet oldani az ezzel kapcsolatos szorongást.

Nemes Ildikó, a kolozsvári Waldorf Iskola aligazgatója, a Maszolnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a második és negyedik osztályosok országos képességfelmérő vizsgája nem indokolt. Rámutatott, hogy ezek a vizsgák figyelmen kívül hagyják a gyerekek egyéni fejlődési ütemét. Míg létezik egy országosan elfogadott tanterv, a diákok többsége az egyéni tanulási tervük szerint halad, hiszen mindannyian eltérő tempóban fejlődnek. Nemes szerint problémás, ha azt várják el, hogy minden gyermek egy adott életkorra már elsajátítsa például a szorzás vagy osztás fogalmát, mivel ez beskatulyázásnak számít.

Az alternatív pedagógiai irányzatok, mint például a Waldorf és a Montessori, éppen azért jöttek létre, hogy figyelembe vegyék az egyéni fejlődés sajátos vonásait. A Waldorf iskolákban például a szorzás és osztás elsajátítását a negyedik osztály végére időzítik, míg az írás-olvasás tanulása később veszi kezdetét. Ez miatt a másodikos és negyedikes tesztek időpontja gyakran nem igazodik a gyerekek természetes fejlődési ritmusához. A vizsgák bevezetése viszont ellentmond az alternatív oktatás alapelveinek, amelyek hangsúlyozzák, hogy a gyermekeket nem szabad stresszhelyzetekbe hozni, és kerülni kell a társakkal való összehasonlítást. Fontos, hogy minden egyénben meglegyen a saját erőssége, és ezen erősségek mentén támogathassák egymást. Ezzel szemben egy teszt gyakran a versengést és a másokkal való összehasonlítást erősíti, ami ellentétes a közösség és az együttműködés szellemével.

Nemes Ildikó szerint ebben a korban a gyerekek még nem elég érettek ahhoz, hogy önállóan leválasszák magukat a többiektől, és elfogadják saját eredményeiket a másokéitól függetlenül. Ez a tudat legjobb esetben is csak 18 éves kor körül alakul ki.

Ahelyett, hogy a tesztek határoznák meg a gyerekek fejlődését, érdemes lenne a pedagógusokra és az iskolai közösségekre támaszkodni, hiszen ők a legjobban ismerik diákjaik erősségeit és gyengeségeit. A szülők és az iskola közti folyamatos párbeszéd sokkal árnyaltabb és valósabb képet nyújt a fejlődésről, mint bármilyen központosított vizsga. Elengedhetetlen, hogy a szülők és a társadalom megbízzanak a pedagógusokban és az iskolai rendszerekben, hiszen ők elkötelezettek amellett, hogy a legjobb tudásukkal támogassák a gyerekek fejlődését. A bizalom magában foglalja azt is, hogy a szülők aktívan érdeklődnek gyermekeik tanulmányi előrehaladása iránt, és visszajelzéseket kérnek és adnak. Ez a kölcsönös kommunikáció sokkal pontosabb képet ad a diákok egyéni és csoportos teljesítményéről, mint bármilyen központi vizsga.

Az esetek mintegy hetven százalékában a szülők rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével szembeszállhatnak a rendszerrel. Az ország azonban még nem érte el azt a fejlettségi szintet, hogy a pedagógusokban teljes mértékben megbízzanak, így a szülők gyakran hajlamosak mindent ellenőrizni. Sok esetben hallgatólagos ellenállásként lépnek fel: a gyerekeket nem küldik iskolába a felmérők idején, orvosi igazolásokat hoznak, vagy családi programokat szerveznek be, hogy elkerüljék a megmérettetést.

Nyíltan kifejezve: szülőkként sokan ódzkodunk attól, hogy a gyerekünket 8 vagy 10 évesen vizsgahelyzet elé állítsuk. Úgy érezzük, hogy ez nem csupán az önértékelését veszélyezteti, hanem egy versenyszellemet is kialakíthat benne. Helyette inkább olyan támogató és segítőkész környezetet szeretnénk számára biztosítani, ahol szabadon fejlődhet és kibontakozhat.

Az aligazgató szerint a felmérőkre fordított három nap alatt a pedagógusok sokkal értelmesebb, fejlesztő tevékenységekkel is foglalkozhatnának a gyerekekkel, például természetjárással vagy közös alkotó munkával. Úgy véli, nem szükséges egy egész országnyi gyereket évek során újra és újra vizsgáztatni, hiszen reprezentatív mintán is lehetne mérni az oktatás színvonalát.

Végül megjegyezte, hogy a felmérők gyakran nem tükrözik a valós helyzetet, mivel minden település sajátos körülményekkel rendelkezik, különösképpen a román nyelv elsajátításának folyamatában. Úgy véli, hogy olyan területeket is érdemes lenne vizsgálni, amelyek valóban hozzájárulnak az egészséges fejlődéshez, mint például a testnevelés vagy a kézművesség. Hiszen egy egészséges személyiség nem csupán a kognitív képességei terén, hanem testi és gyakorlati készségeiben is fejlődött kell legyen.

A következő év májusában kerül sor a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok országos képességfelmérő vizsgájára, amelynek szerkezete jelentős változásokon megy keresztül az előző évekhez képest – tájékoztatta a Maszolt Kallós Zoltán államtitkár. Hangsúlyozta, hogy az újonnan bevezetett, a PISA-teszthez hasonló kérdések célja a kompetenciák alaposabb felmérése, a funkcionális analfabetizmus kiszűrése, valamint annak feltérképezése, hogy a diákok mennyire képesek a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat.

A felmérések az ország egész területén egységes keretek között zajlanak, a magyar nyelvű tagozat számára a román nyelvű teszteket lefordítják. Szakértői vélemények szerint erre a tudáspróbára nem szükséges külön felkészülni, hiszen az eredményének semmilyen hatása nincs a diákok tanulmányi előmenetelére. Az eredmények nem kerülnek be a naplóba, és az értékelést általában egyéni szinten, a szülők jelenlétében végzik el a tanárok.

"A felmérők nem hasonlíthatók a nyolcadikos képességvizsgához, amely alapján a diákokat a számítógépes elosztás során a kilencedik osztályokba helyezik" - hangsúlyozta a szakpolitikus. Kiemelte, hogy nem látja értelmét annak, hogy a kisiskolások és a hatodik osztályosok külön készüljenek, hiszen az a cél, hogy a tanterv hatékonyságát mérjék fel, és ezzel támogassák a gyerekek fejlődését.

A kutatási eredmények kulcsszerepet játszanak az oktatási minisztérium és a neveléstudományi intézet munkájában, mivel lehetővé teszik számukra, hogy a tanterveket és a pedagógiai módszereket finomítsák, valamint olyan oktatáspolitikai javaslatokat alkossanak, amelyek hatékonyan javítják az oktatás minőségét. Ezen kívül a pedagógusoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a tesztek eredményeit a szülők és a diákok előtt is egyénileg értékeljék, így pontosabb képet kaphatnak arról, hogy a tanulók hol tartanak a fejlődésükben. Ez különösen fontos, hiszen nem mindig segít, ha a diákok folyamatosan azt a visszajelzést kapják, hogy minden rendben van, miközben a valós helyzet eltérhet ettől.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a felkészülés jelentősége csökkent, mivel az eredmények nem befolyásolják a tanárok teljesítményének értékelését. "Semmiféle jutalom vagy büntetés nem kapcsolódik ahhoz, hogy egy pedagógus diákjai hogyan teljesítenek az országos vizsgán" – tette hozzá.

A 2025-2026-os tanévtől két fontos újdonság várja a 2., 4. és 6. osztályos diákokat a tanév végi országos felméréseken - derül ki a szeptember 23-án kiadott miniszteri rendeletből. Az egyik legnagyobb változás, hogy a tesztfeladatok nem csupán a lexikális tudást mérik, hanem a mindennapi életben használható készségeket, attitűdöket és értékeket is. A cél az, hogy a gyerekek olyan tudást sajátítsanak el, amelyet valóban alkalmazni tudnak hétköznapi helyzetekben, olvasható az oktatási minisztérium hivatalos oldalán közzétett tájékoztatóban.

Az egyik izgalmas újítás, hogy a vizsgálatok szélesebb spektrumú kompetenciákat ölelnek fel, ami lehetővé teszi, hogy jobban tükrözzék a tanterv célkitűzéseit, és részletesebb képet nyújtsanak a tanulók fejlődéséről.

Az új megközelítés kiemeli a felmérések formáló erejét: a diákok, szülők és iskolák számára részletes, egyedi visszajelzéseket nyújtanak az eredmények, lehetővé téve ezzel a személyre szabott fejlődést.

Az új rendszer célja nem csupán a nemzetközi versenyképesség javítása, mint például a PISA-teszteken elért eredmények terén, hanem ennél sokkal többről van szó. Arra is ösztönzi a gyerekeket, hogy vállaljanak felelősséget saját tanulásukért, hogy felfedezzék egyéni erősségeiket és azokat a területeket, ahol fejlődésre van szükségük. Ezen kívül arra tanítja őket, hogy az élethosszig tartó tanulás tudatos szemléletét sajátítsák el, és segítsen nekik abban, hogy felkészültebben válasszanak hivatást és lépjenek be a felnőtt élet kihívásaiba.

A májusi képességvizsgára való felkészülés során a diákok egy különleges, plusz gyakorlási lehetőséget használnak, mesélte a Maszolnak Cserey Hajnal tanítónő. Elmondása szerint a tesztfüzetekben főként román nyelvből találhatók izgalmas szövegek, míg az anyanyelvi órákhoz mindig jól jön egy extra szövegértési feladat. A matematika esetében pedig a munkafüzetek megközelítése jelentősen eltér a megszokott tananyagtól; itt a logikára épülő feladatok dominálnak. "Ezek a füzetek segítenek a gyakorlatban: új típusú feladatokkal gazdagítjuk az órákat, ám sosem hangsúlyozzuk, hogy ez a tesztre való felkészülés része" - részletezte a pedagógus.

Rámutatott, sok múlik azon a tanító miként "tálalja" a tudáspróbát, a gyerekek amúgy minden felmérő előtt stresszelnek valamilyen mértékben. Az országos vizsga előtt előfordul, hogy megkérdezik: ha nem sikerül meg kell ismételjék a második osztályt, vagy ha negyedik osztályosok, akkor azt, hogy ha nem vizsgáznak eredményesen nem mehetnek majd ötödikbe.

Ezért Cserey Hajnal nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek, a szülőknek is elmagyarázzák, nem származik semmi hátrányuk, bármilyen eredménye is lesz a felmérőnek. Ha egy szülő nem akarja kitenni a gyermekét a vizsgával járó stressznek azt is megértik, bár erre még nem volt példa.

A kérdés az, hogy a második és a negyedik osztályosok számára mennyire indokolt az országos tudáspróba, különösen figyelembe véve a már amúgy is vastag tananyagot. A pedagógusok általában tisztában vannak a diákok egyéni fejlődésével, tudják, hogy hol tartanak éppen, mik a tehetségeik és hol vannak a gyengeségeik - ez nem nagy titok. Emellett fontos szempont, hogy a kisdiákok fokozatosan hozzászokjanak a vizsgák körülményeihez, de ezt a gyerekek eltérően élik meg: míg egyesek a stressz miatt gyengébben teljesítenek, mások viszont túl laza hozzáállásukkal okoznak meglepetést. Ebben a helyzetben a szülők és a tanárok támogatása kulcsfontosságú.

Ha már sor kerül az országos vizsgára, igyekszünk vidáman felkészülni, és arra ösztönözni a gyerekeket, hogy saját lábukra álljanak a tanulásban – fogalmazott Cserey Hajnal.

Hadi Nóra Melinda, iskolapszichológus, rámutatott, hogy sok gyermek stresszként éli meg a felméréseket. Azonban a diákok szorongásának mértéke nagymértékben függ a pedagógus hozzáállásától. Fontos, hogy a tanár miként kommunikál a tesztekről: ha folyamatosan pozitív visszajelzéseket ad a gyerekeknek, és azt hangsúlyozza, hogy az országos felmérés csupán egy a sok iskolai megmérettetés közül, amely hasonló feladatokat tartalmaz, mint amiket a mindennapi órákon is gyakorolnak, az jelentősen csökkentheti a szorongást a diákok körében.

Az iskolapszichológus úgy látja, nincs különösebb értelme külön felkészíteni a gyerekeket az országos tudáspróbára, hiszen az eredmények sehova nem kerülnek be, csupán statisztikai célt szolgálnak. Éppen ezért fontos, hogy a pedagógus kezelje megfelelően a helyzetet, mert ha az nagyobb hangsúlyt kap, azzal a gyerekekben még inkább tudatosodhat, hogy ez valami rendkívül fontos mérföldkő, pedig valójában nem az. Nem igényel osztályszintű, különösebb felkészítést vagy foglalkozást, és kollektív beavatkozásra sincs szükség, szögezte le a szakértő.

Kiemelte, hogy amennyiben egy gyermek rendkívül mélyen éli át a helyzetet, akkor célszerű őket egyéni szinten megközelíteni, például iskolapszichológiai tanácsadás keretein belül.

Az iskolapszichológus rámutatott, a stressz mértéke nemcsak a pedagógustól, hanem a szülőktől is nagymértékben függ.

Kulcsfontosságú, hogy a gyerekeket lépésről lépésre vezessék be ezekbe a helyzetekbe, viszont nem biztos, hogy helyénvaló, ha már a második osztályban ilyen mértékű nyomásnak vannak kitéve. Elengedhetetlen, hogy pozitív megerősítéseket kapjanak, és megértsék, hogyan értelmezzék az adott szituációt.

Hadi Nóra Melinda úgy véli, ha sikerül szempontot váltani, a felmérés lehetőségként és kihívásként is megélhető. A pedagógusnak és a szülőnek abban kell segíteniük a gyermeket, hogy ne egy hatalmas, életre szóló megmérettetésként lássa a vizsgát, hanem egy olyan helyzetként, amelyben kipróbálhatja magát. A gyerekek, akárcsak a felnőttek, sokkal inkább mobilizálják energiáikat egy kihívás előtt, ha ezt megfelelő szemlélettel közelítik meg. Jó, ha a szülők és a pedagógusok is abba az irányba terelik őket, hogy úgy tekintsenek a felmérésre: "meg kell ugrani, meglátjuk, mi sikerül jól, és min kell még egy kicsit dolgozni."