Felkavaró utasítást kapott Szacsvay László a hospice ház falai között:
Gyógyíthatatlan beteg kisfiával lépett vonat elé az anya - Gondosan megválasztotta a pályaszakaszt a halálra készülő nő
Szacsvay László minden apró örömnek képes örülni, és ez alól az sem kivétel, hogy már a hetvenedik évét is bőven túllépve új lehetőségekhez jut. Legutóbbi filmje, a Hevér Dániel által rendezett Valami madarak, nemrégiben a 44. Magyar Filmszemlén telt ház előtt került bemutatásra, ahol Szacsvay alakítása óriási sikert aratott. Ő játszotta Béla szerepét, egy magányos öregurat, aki egyedül éli mindennapjait, mivel felesége elhagyta, fia pedig külföldön dolgozik. Miután egészségi állapota megkívánja a gondoskodást, az idősek otthonába kerülne, de ezzel szemben heves ellenállást tanúsít.
"Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ilyen érett korban felkérnek egy film főszerepére, és ráadásul pont annyi idős vagyok, mint a karakterem" - nyilatkozta. "Bár még nem érzem magam annyinak, amennyi vagyok, és remélem, hogy messze van az az idő, amikor olyan állapotba kerülök, mint Béla, aki annyira ragaszkodik az egyedüllétéhez, hiszen ez már a megszokott élete része lett."
A Kossuth-díjas művész egy interjú során a Blikknek mesélte el, hogy milyen nehéz időszakon ment keresztül, miután hosszas ápolás után elveszítette feleségét, és így egyedül maradt. A film kapcsán Claudia említése sem maradhatott el, hiszen felhívta a figyelmet arra, hogy nem minden idősek otthona és hospice-ház felel meg a szükséges normáknak Magyarországon. E tapasztalatait saját fájdalmas élményei motiválták, mivel a szeretett asszonyát gyakorlatilag eltanácsolták abból az intézményből, ahol ápolták, ami mélyen érintette őt.
- Nehéz volt számomra a filmforgatás, mert akkor vesztettem el a nejemet, akit hosszú évekig ápoltam. Jól tudom, milyen állapotok uralkodnak az egészségügyben az ápolás terén, hiszen magam is súlyos betegségből kerültem ki. De ami a feleségemmel történt az élete utolsó időszakában, az megdöbbentő volt a számomra... - mondta keserűen sóhajtva Szacsvay László.
Claudiát így otthon ápolta tovább a színművész egészen a haláláig, amely megroppantotta, de idővel talpra állt, a munka, a tenisz, a humor és Fülöp nevű vizslája tartja benne a lelket.
- - vallja. - Az én életfelfogásom az, hogy az élet egy hatalmas kaland, tele meglepetésekkel, és érdemes minden egyes pillanatot kiélvezni, ameddig csak lehet. A nehézségekre pedig egyetlen orvosság létezik: a humor, ami mindig jókedvet hoz, ráadásul mellékhatások nélkül. De azért remélem, hogy elkerülöm az idősek otthonának mindennapjait...
