Georgescu-jelentés: Oroszország széleskörű álhírterjesztő hálózata révén hatással lehet a magyar választók véleményformálására is.
A Georgescu-jelentés legfontosabb üzenete, hogy az orosz dezinformációs hálózat már széleskörűen elérte Kelet-Európát, és ennek hatásai Magyarországot sem kerülik el.
Tíz hónappal az igencsak viharosra sikeredett román elnökválasztás kudarcát követően végre fény derülhet arra, mi is zajlott a kampány háttérben: a Transtelex számolt be először magyar nyelven a "Raportul Georgescu" néven ismert titkosszolgálati-ügyészségi jelentésről. Ez a dokumentum megerősíti, hogy az orosz titkosszolgálatok évek óta szervezett, digitális befolyásoló műveletek révén avatkozhattak be Románia belső ügyeibe. A Nicusor Dan által jegyzett Georgescu-jelentés sokkal szélesebb összefüggéseket is feltár, mint csupán egy választási kampány manipulációja – hatásai Magyarország területére is kiterjednek.
A 2024-es román elnökválasztási kampány utolsó szakaszában a közösségi média színtere a kormánykritikus álhírek árjával telt meg. Ezek egy része helyi forrásokból származónak tűnt, ám a digitális nyomozás során kiderült, hogy a háttérben orosz szerverek, kelet-európai proxyk, mesterséges intelligencia által generált profilok és MI-vezérelt tartalomgyártó üzemek állnak.
A legfrissebb nyilvánosságra hozott jelentés világossá teszi, hogy a cél nem csupán egy jelölt diadala volt, hanem a közvélemény aláásása. A dokumentum alaposan feltárja, miként kapcsolódott össze a dezinformáció, politikai manipuláció és digitális hadviselés egy olyan hibrid rendszerben, amelyet a Kreml stratégái évek során gondosan felépítettek.
A tavalyi román elnökválasztás már a legelejétől kezdve feszültséggel teli légkörben zajlott. A korábbi miniszterelnökök és más jól ismert politikai figurák mellett új jelöltek is feltűntek, akik populista retorikájukkal próbálták megnyerni a választók szívét. Ezen kívül a külső dezinformációs kampányok eddigi legintenzívebb próbálkozásaikkal igyekeztek befolyásolni a közvéleményt, mint ahogyan azt korábban még nem tapasztalhattuk.
Az első forduló Calin Georgescu független jelölt győzelmével zárult, a részvételi arány azonban alacsonyabb volt a vártnál, a szoros versenyben egyik jelölt sem tudott abszolút többséget szerezni. Az eredmények előrejelezték, hogy a választók megosztottak, és az álhírek nagyon is hatással vannak a döntéseikre.
A szavazás szabálytalanságaira és a részvételi küszöb elmaradására hivatkozva az alkotmánybíróság érvénytelenítette a választást az első forduló után, ami hatalmas feszültséget generált a politikai pártok és a választók között egyaránt. Ez a helyzet máris előkészítette a terepet egy még hevesebb kampányhoz a második fordulóra. A jelöltek kiélezett versenyben próbálták megnyerni a bizonytalan szavazókat: a hagyományos politikai üzenetek mellett a dezinformációs hadjáratok is felpörögtek, különösen az orosz háttérrel rendelkező kampányok révén. A közösségi médiában és különböző hírportálokon folyamatosan megjelentek a jelöltek hitelességét kérdőjelező manipulált tartalmak, ezzel tovább bonyolítva a politikai tájat.
Georgescu ellen kampányfinanszírozási csalás miatt több nyomozás is indult, ezért a választási bizottság kizárta őt a második fordulóból. A magyar miniszterelnök meglepő szövetségese, a Románok Egyesüléséért Szövetséget vezető George Simion viszont bejelentette, hogy indul a megismételt választásokon. A második fordulót végül szoros versenyben Bukarest liberális főpolgármestere nyerte, aki a városi választók és a női szavazók körében szerzett jelentős támogatást. A kampány tanulságai túlmutatnak az egyes jelöltek győzelmén vagy vereségén, hisz kiderült, a modern kampányokban a digitális és hibrid befolyásolás milyen erőteljesen tudja alakítani a választók viselkedését.
A jelentés középpontjában egy globális, orosz irányítás alatt működő propagandagépezet áll, melyet "Pravda-hálózatnak" neveznek. Ez a komplex rendszer több mint 150 weboldalt és számos közösségi profilt foglal magában, és elérhető a világ legalább 49 országában, ahol orosz dezinformációt terjeszt.
A francia állami információbiztonsági és tényellenőrző ügynökség, a Viginum, felfedte, hogy a Pravda-oldalak az orosz Portal Kombat dezinformációs hálózatának részét képezik. Ezek a weboldalak Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját követően jelentek meg, és elsősorban az Ukrajnát nyíltan támogató nyugati országokban – mint Franciaország, Németország, Ausztria, Lengyelország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – voltak aktívan jelen.
A hálózat valódi független médiumokat imitál, miközben orosz propagandaanyagokat csomagol át helyi kontextusba. Egyes országokban híroldalakat, máshol gasztroblogokat vagy sportlapokat klónoznak úgy, hogy azok felületén "véletlenszerűen" bukkanjanak fel geopolitikai álhírek. De az AI-generált tartalmak között megjelennek a deepfake-ek is, amik politikusokat, újságírókat vagy influenszereket utánoznak, hogy minél inkább a hitelesség illúzióját keltsék.
A New York-i újságírókból és kutatókból álló médiaelemző vállalat, a NewsGuard legfrissebb jelentése rávilágít, hogy a dezinformációs hálózatok célja már messze túllép a puszta emberek megtévesztésén. A jelentés szerint ezek a csoportok tudatosan próbálják manipulálni a mesterséges intelligenciát is, hogy hamis narratívákat terjesszenek, ezzel "megfertőzve" az információs környezetet. Az elemzés arra is figyelmeztet, hogy a nyílt forráskódú chatbotok és keresőmotorok válaszainak egyharmada már orosz típusú álhírek vagy torzított információk nyomait hordozza.
A Pravda-hálózat számára Magyarország egy viszonylag csendes, de stratégiai célpontot jelent. A Lakmusz legújabb vizsgálata során elemzés alá vette a főként Telegramon, Facebookon és különféle álhírportálokon terjedő magyar nyelvű információkat, amelyek ugyanazokon a szervereken működnek, mint román, szlovák vagy lengyel megfelelőik. A közvetített üzenetek ismerős motívumokat hordoznak: az Európai Unió "gyarmatosítja" Kelet-Európát, a NATO háborús konfliktusokba sodorja a régiót, a hanyatló Nyugat "erkölcsileg megromlott", míg Oroszország a "normalitás" és a "keresztény értékek" őrzőjének állítja be magát.
A Georgescu-jelentés külön kiemeli, hogy a magyar online térben terjedő orosz dezinformációs narratívák részben egybeesnek a kormányzati kommunikációval, így az álhírkampányokat nehezebb azonosítani, mert azok sokkal organikusabbnak tűnnek. Hangsúlyozza: nem arról van szó, hogy a magyar kormány közvetlenül részt venne a műveletben - hanem arról, hogy az orosz befolyás milyen jól rá tud ülni a hazai politikai diskurzusra.
A hibrid hadviselés technikai aspektusa legalább olyan lényeges, mint a politikai dimenziója: a tartalmak terjesztését orosz érdekeltségű reklámcégek, mint például az MGID, az AdNow és az AdsKeeper, támogatják. Ezek a cégek a hirdetésekből származó jövedelmüket újra befektetik az álhíreket terjesztő portálokba, ezzel erősítve a dezinformációs hálózatokat.
Az elnöki jelentésben egy olyan szempont kerül előtérbe, amely Magyarország számára kiemelkedő jelentőséggel bír: a román titkosszolgálatok állítása szerint Orbán Viktor az orosz hibrid hadviselés narratíváját erősítette, amikor a nyári hónapokban nyíltan támogatta a szélsőjobboldali jelöltet, aki a Nagy-Románia eszméjét hirdeti, és aki oltásellenes, valamint magyarellenes nézeteiről vált hírhedtté. Orbán gesztusa szimbolikusan összekapcsolta a magyar és a román populista, oroszbarát erőket, még ha ez nem is minősül formális beavatkozásnak.
Az elemzők véleménye szerint a hazai médiakörnyezet kettős jelleggel bír. Egyrészt a társadalom már hozzászokott a politikai polarizációval járó jelenségekhez és a propaganda szinte mindenütt jelenlévő hatásaihoz, így az orosz álhírek, ahogy már említettük, gyakran nehezen kiszűrhetők. Másrészt éppen ez a normalizálódás teret ad a külső befolyásolási kísérleteknek, amelyek észrevétlenül beépülhetnek a közbeszédbe. Ennek következtében Magyarország ugyan nem a legfőbb célpont, de kulcsfontosságú átjáróháza lehet a Pravda-hálózatnak, ami különösen sebezhetővé teszi a társadalmi diskurzust.
