Győri zűrzavar: Pintér Bence bravúrosan megakadályozta a Fidesz előretörését!

A kormánypárt, noha rendelkezik a kétharmados többséggel, mégis kénytelen volt kompromisszumot kötni az ellenzéki polgármesterrel. Megvizsgáljuk, mi lehetett ennek a hátterében, és milyen lépések vezethettek el ehhez a váratlan fordulathoz. Elemzés és jövőbeli kilátások következnek.

Mi zajlott a győri városházán a tegnapról mára virradó éjszakán? Az események, amelyek a több mint nyolc órás, igencsak fárasztó közgyűlés végén bontakoztak ki, a háttér ismeretében kezdetben inkább egy fantasy történetbe illő fordulatnak tűntek. Pintér Bence, a helyi ellenzék által támogatott Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) jelöltje, tavaly ősz óta egy kisebbségben lévő frakció élén irányítja az észak-dunántúli város ügyes-bajos dolgait. Eddig ez a helyzet folyamatos konfliktusokat és feszültségeket generált a közgyűlésben többségben lévő Fidesz és az ő frakciója között.

A költségvetés február 27-i vitája még inkább kétségessé tette a végső döntés kimenetelét. A polgármester által február 21-én elhalasztott határozathozatal a feszültség szikráját hozta magával, hiszen a városházát zsúfolásig megtöltő, túlnyomórészt a kisebbségi városvezetés támogatásáért kiálló helyiek hangos bekiabálásai, időnként már-már trágár személyeskedésekbe torkollva, fokozták a légkört. Ki gondolta volna, hogy az éjszakába nyúló tanácskozás végén egy teljes konszenzus fog kialakulni? Pedig így történt:

A költségvetés megszavazásakor minden egyes, összesen 22 képviselő egyöntetűen támogatta a javaslatot, amely magában foglalta az összes módosító indítványt, amelyet a polgármester elfogadott.

Figyelembe véve a korábbi eseményeket, ez valóban váratlan fordulat, hiszen az elmúlt fél évben Győrben a következő történések zajlottak:

Ami ezután, a költségvetés körüli heves viták csúcspontján (vagy éppen mélypontján) zajlott, arra talán a "meglepő esemény" kifejezés is gyenge lenne.

Pintér Bence, mint az eredeti költségvetési tervezet kezdeményezője, elfogadta Antal Imre, a Fidesz pénzügyi bizottságának elnöke által benyújtott módosító javaslatot, amely lényegesen átalakította az első tervezetet. E lépés mögött az a szándék állt, hogy Kósa Roland alpolgármester is benyújthassa saját módosító javaslatát, ezzel „helyrepofozva a Fidesz számításait.” Az események azonban váratlan fordulatot vettek: a módosított előterjesztéshez a kormánypárti frakciónak újabb javaslatot kellett volna benyújtania, ha bárminemű változtatást kívántak eszközölni, ám ezt csak írásban tehették meg. Pintér ezután szavazást kezdeményezett a vitás kérdés lezárására, ám a TSZV öt igen szavazatával és a Fidesz, valamint Borkai Zsolt tizenöt ellenszavazatával a testület elutasította a javaslatot.

A Fidesz végül belátta, hogy ez a játék nem tartható fenn végtelenségig. A polgármester előterjeszti a javaslatát, amit a többségi frakció azonnal módosítani szeretne. A városvezető elfogadja a módosítást, ám ezután a kisebbségi frakció is beszáll, és saját korrekciót javasol, amit az ülésvezető, Pintér Bence, szintén támogat. Így a fideszeseknek ismét új módosítót kell készíteniük – és a folyamat kezdődik elölről.

Ahogy a polgármester fogalmazott a szavazás utáni sajtótájékoztatón:

Vagy megegyezünk, vagy egy olyan spirálba kerülünk, amelynek végére nehéz rátalálni. Megmutattuk, hogy noha a Fidesz-frakció gyakran úgy kezeli a város ügyeit, mintha kizárólag ők rendelkeznének felette, a valóság ennél sokkal bonyolultabb. Polgármesterként számos eszközzel rendelkezem, amelyek segítenek abban, hogy a konszenzusos döntések ne csupán álom maradjanak. Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, mintha közösen egy Google-dokumentumot szerkesztenénk, ahol mindig az a verzió tekinthető véglegesnek, amit én fogadtam el a javaslat részeként.

A következő zárt testületi és frakcióközi egyeztetések során "voltak intenzív pillanatok, sőt, egy kis személyeskedésre is sor került, de végül túllendültünk ezeken" - mondta Pintér Bence. A tárgyalások során számos kölcsönös engedmény született. A bevételi oldalon a tartalékba a TSZV 250 millió forintot visszaengedett, cserébe a Fidesz, amely eredetileg 640 millió forint iparűzési adóbevétellel tervezett, végül 140 millióval is beérte. Az Audi-iskolának szánt összeget is módosították: a Fidesz által javasolt 150 millió forint helyett - Pintér javaslatának megfelelően - csupán 85 millió forintot kap. Ezt a városvezető azért fogadta el, mert Borkai Zsolt polgármestersége alatt "nem kötelező jelleggel, nem közgyűlési döntés alapján, de a város nevében írásban vállalt" ekkora támogatást.

„Nem osztom a véleményét. Az Audi-iskola nem feltétlenül igényli a támogatást” – mondta a polgármester, hangsúlyozva, hogy mivel az intézmény nem kér tanulmányi díjat, ebből a szempontból indokolt, hogy a város anyagi segítséget nyújtson. Így ez a támogatás az Audinak szánt gesztusként is helyénvalónak tekinthető. Ezen felül, a 75 millió forint más győri iskolák támogatására is fordítható.

A korábbi fideszes polgármester orvosi hátteréhez köthető Szívkatéterezés Győr Alapítvány sajnos nem részesül támogatásban, holott a Fidesz 30 millió forintot szánt volna számukra. Pintér véleménye szerint tavaly is kaptak ugyanekkora összeget, de nem tudtak megfelelően és időben elszámolni a felhasználásával. "Olyan kiadásokra fordították a pénzt, amelyek már túlléptek az időkereten, és olyan számlákat mutattak be, amelyek nem voltak érvényesek" - tette hozzá a polgármester. Az alapítvány kapcsolatai Dézsi Csaba András volt polgármesterrel ismertek, de Pintér hangsúlyozta, hogy "ha nem tudják igazolni a költéseiket, akkor nem jogosultak a támogatásra."

A polgármester sikere különösen figyelemre méltó, hiszen egy olyan nagyvárosban, ahol legutóbb 2002-ben nyert nem fideszes polgármester, a tavaly megválasztott városvezető képes volt megegyezést elérni. A történések utólagos értékelése során világosan látható, hogy a helyi Fidesz, amely megőrizte többségét, súlyos zűrzavart tapasztalt a polgármesteri pozíció elvesztése miatt. A polgármesteri vétók már önmagukban is lelassították a korábbi, villámgyors döntéshozatali mechanizmust, amely képes volt visszamenőlegesen is módosítani a határozatokat és rendeleteket. Pintér legutóbbi lépése pedig egyenesen blokkolta ezt a folyamatot. Győr példája világosan mutatja, hogy a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) teljhatalomra, sőt túlhatalomra lett megalkotva, amely csak akkor működik optimálisan, ha a közhatalmi rendszer minden lényeges pozícióját a Fidesz tölti be. E nélkül a rendszer zökkenőmentes működése megbillenhet.

Egy országos példát hozva: a kormánypárt eddig már 14 alkalommal módosította az alaptörvényt, amelyet 2011-ben fogadtak el. Az állandó változtatások mögött az állhat, hogy mindig akadt valami új kihívás, ami miatt egy-egy törvényrész már nem támogatta a politikai vagy gazdasági helyzetet. Így hát folyamatosan újra kellett gondolniuk a jogszabályokat. Elképzelhető, hogy ha 2026-ban a Fidesz megőrzi hatalmát, de a kétharmados többsége elveszik, akkor Orbán és csapata a saját alkotmányuk foglyává válhat, mivel nem tudják majd úgy módosítani, ahogy eddig. Hasonlóképpen, ahogy egy helyi polgármester távozása is zűrzavart okoz a NER működésében, úgy országos szinten is lehetne hasonló problémákra számítani, ha egy kulcsszereplő, mint például a köztársasági elnök vagy a legfőbb ügyész, már nem a kinevezői irányelveit követné.

Győr esete jól példázza, hogy bár az országos ellenzéki teljesítmények nem mindig kedvezőek, mégsem érdemes leírni a régi politikai formációkat. Győrben – és különösen Szegeden, Szombathelyen, valamint számos más településen, ahol már jó ideje ellenzéki irányítás alatt áll a polgármesteri hivatal és a közgyűlés is – a Tisza eddig nehezen tudta megvetni a lábát. Ha Magyar Péter pártja jelöltet kíván felépíteni, és 2026-ban megmérettetni magát ezekben a nagyvárosokban (valamint egyes budapesti kerületekben), valószínűtlen, hogy figyelmen kívül hagyja az ottani, országos szinten talán háttérbe szorult, de helyben elismert "régi" ellenzéki politikusokat és a civileket, akik őket támogatják. Ezeken a településeken a helyi politikai viszonyok mások, hiszen e csoportok már bizonyos mértékben "betörték" a rendszert, vagy legalábbis alkukötésekre kényszerítették a helyi Fideszt.

A 24.hu tudósítója ezen a közgyűlésen azt vette észre: hiába vannak Győrben a fideszesek 19 éve többségben, az ülésteremben mégsem érezhették magukat komfortosan. A karzatot és a hallgatóságnak fenntartott széksorokat ugyanis Pintér hívei uralták, az ott lévő Fidesz-szimpatizánsok látványosan kisebbségben maradtak. Hiába a helyi közmédia, az anyagi erőfölény, ez itt nem sokat ért. Az időnként elhangzó (stílusukat tekintve joggal kifogásolható) trágár, személyeskedő bekiabálásoknak kitett, azokat elszenvedő NER-funkcionáriusok most átérezhették, milyen az, amikor (hasonlóan trágár, személyeskedő hangvételben) egy ellenzékit, egy civilt vagy egy független újságírót "karaktergyilkol" a hatalompárti propaganda. Ezekben a városokban már a leghithűbb fideszesek sem gondolhatják, hogy a NER a jelenlegi teljhatalmi formájában örökké fog tartani. Ez lehet a maratoni győri közgyűlés egyik legfontosabb országos tanulsága.