Hogyan kezelheti az Európai Unió az "agyelszívás" problémáját?
Julián López, riporterünk, Portugáliába látogatott, hogy részletesen feltárja az agyelszívás mögött húzódó okokat és következményeket, továbbá felfedezze a lehetséges megoldásokat is.
Az agyelszívás jelensége a magasan képzett munkaerő elvándorlását jelenti, akik jobb jövedelmek vagy kedvezőbb élet- és munkakörülmények után kutatnak. Azok a települések, amelyek képesek vonzani ezt a tehetséges munkaerőt, általában virágzó gazdaságot mutatnak. De mi történik a hátrahagyott térségekkel? Ezek gyakran "tehetségfejlesztési csapdákba" kerülnek, ahol a szakképzett munkaerő számának csökkenése tapasztalható. Ennek következtében a termelékenység visszaesik, a felsőoktatási részvételi arányok csökkennek, és demográfiai átalakulások zajlanak. Ez a folyamat egy ördögi kört teremt, amely folyamatosan arra készteti a fiatalokat, hogy a kivándorlás lehetőségét mérlegeljék.
Az Európai Bizottság adatai alapján 82 olyan régió van, amely érintett a problémában, és ezek az EU teljes lakosságának közel 30%-át képviselik. Portugália kiemelkedő példája az aktuális kihívásoknak és a potenciális megoldásoknak, amelyeket jelenleg tanulmányoznak. A portugál fiatalok körében megdöbbentő, hogy 30% külföldön él, míg a kivándorlók 70%-a 40 év alatti. A fiatal, szakképzett munkaerő megőrzése érdekében a portugál kormány adócsökkentést tervez bevezetni a 18 és 35 év közötti munkavállalók számára. E lépés révén akár 400 000 fiatal életét érintheti pozitívan.
A kezdeményezés nem riasztotta el az olyan fiatalokat, mint Constança és João. A két jogász diplomával büszkélkedő fiatal egy albérletet keres - 14 ezer kilométerre a megszokottól. Délkelet-Ázsia varázslatos tájára, Kelet-Timorba készülnek költözni. Constança, a 25 éves ügyvédnő, izgalommal számol be arról, hogy új munkalehetőséget talált egy helyi ügyvédi irodában, ahol a munkakörülmények jelentősen kedvezőbbek, mint Portugáliában. "Itt sokkal több juttatás vár rám, a lakhatási támogatástól kezdve az autóig, ráadásul a fizetésem is lényegesen magasabb, mint amit itthon kaptam, ami azt jelenti, hogy ott jóval nagyobb vásárlóerőm lesz. Így például, ha egy egyszobás lakásban szeretnénk élni, az sokkal elérhetőbb számunkra" - meséli Constança lelkesen.
Sok fiatal portugálhoz hasonlóan Constança és João is úgy érzik, hogy Portugália egy olyan hely, ahol a tartós munkanélküliség, az alacsony bérszintek, a magas adók, a megfizethetetlen lakhatás és a kedvezőtlen munkakörülmények mindennaposak. "A frusztráción túl dühöt is érzek a generációnk helyzete miatt. Szomorúság tölt el, mert a hazámat igazán szeretem. Ha nem lennének ilyen nehézségek, és ha itt megtalálnám a számomra ideális körülményeket, biztosan nem hagynám el Portugáliát" - osztja meg érzéseit João.
A helyzet megoldására tett kísérletként az Európai Unió régiói, a tagállamok és az Európai Bizottság elindította az úgynevezett "tehetségtámogatási mechanizmus" kezdeményezést. Ennek a hatása már most is látható építkezéseken, például az Alentejo régióban található Évorában, ahol kórház épül. A kezdeti mintegy 200 millió eurós beruházás félmillió ember számára nyújt majd jobb egészségügyi szolgáltatásokat. Valamint hozzájárul majd szakképzett egészségügyi dolgozók képzéséhez és megtartásához is egy olyan helyen, amelyet különösen sújt az agyelszívás. A régió várhatóan 2080-ra népességének 30%-át elveszíti.
"Amikor reményeink szerint a kórház a jövő év végén elkészül, lesznek egészségügyi szakembereink, és jönni fognak ide az emberek. Lesznek szakképzett technikusaink és képzésünk. Ebben a mikroszektorban az emberek a következő két-három évben hatékony változásokat tudnak majd elérni" - magyarázza Tiago Pereira, a tehetséggondozó mechanizmus regionális koordinátora.
A helyi, országos és uniós hatóságok optimistán tekintenek a jövőbe, hiszen a kórház és a képzési központ potenciálisan 2000 új szakképzett munkahelyet teremt majd.
