Herczeg Ferenc, Nagy Lajos és Robert Capa egyes alkotásai mostantól ingyenesen elérhetők, lehetővé téve, hogy szélesebb közönség ismerkedhessen meg e neves művészek munkáival.
Magyarországon a szerző halála után hetven évig él a szerzői jogi védelem, amely időszak lejárta után a művek közkincsnek minősülnek. Ennek következtében január 1-jétől számos érdekes és értékes alkotás vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárának kínálatában.
Az év során újabb művek kerülnek feltöltésre, így összesen 250 alkotás válik elérhetővé a nagyközönség számára. Ezek az alkotások ingyenesen hozzáférhetők és letölthetők, lehetőséget adva a szélesebb közönség számára a kulturális tartalmak felfedezésére.
A január 1-jétől elérhetővé vált gyűjtemény különleges darabokat vonultat fel, amelyek 1954-ben eltávozott művészek életművéből származnak. Kiemelkedő alkotók, mint Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Robert Capa, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor és Rapaics Raymund hagyatéka elevenedik meg benne, gazdagítva ezzel a kulturális örökségünket.
Herczeg Ferenc a két világháború közötti időszak egyik legkiemelkedőbb magyar írójaként vonult be a köztudatba. Az élet kapuja című regénye három alkalommal is esélyt kapott a rangos irodalmi Nobel-díjra, ami jól tükrözi tehetségét és hatását a magyar irodalomra. Drámái és regényei nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi színpadokon is maradandó nyomot hagytak. Nagy Lajos, a szatirikus próza virtuóza, a Nyugat folyóirat egyik vezető munkatársa és számos Baumgarten-díj birtokosa, novelláival teremtette meg a nevét, és vált elismert íróvá, akinek művei mind a mai napig élénk hatással bírnak.
Robert Capa, a világhírű magyar-amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai. Gerevich Tibor a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó volt. Huszti József a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket. Papp Viktor zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében, Rapaics Raymund pedig a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.
