Az internácizmus hatásai a nemzeti identitásra és a magyarságra – Dörner György és az Öreg perspektívájából A nemzetek közötti határok elmosódása és a globális gondolkodás térhódítása napjainkban egyre inkább teret nyer. Dörner György és az Öreg ezt a je
Internácizmus a nemzet és a magyarság ellen - Dörner György és az Öreg Stefka István 2024-12-12
Dörner György fogalmazta meg szellemesen az internacionalizmus hasonpárját, a ma élő internácizmust, amelynek lényege az erőszak, a hatalom, a politika és a kultúra kisajátítása, akárcsak a bolsevistáknál.
A rendszerváltás után egy új korszak kezdődött, amikor a liberális SZDSZ vette át a kultúrpolitika irányítását, míg a szocialisták a gazdaságot irányították. Ennek következményeként sokan, akik nem osztották a domináló nézeteket, a balliberális médiák árgus szeme előtt váltak céltáblává. Emlékezetes példa erre Csurka István és az őt körülvevő személyek ellen indított gyűlöletkampány. Heller Ágnes például azzal vádolta meg Dörner Györgyöt, az Újszínház frissen kinevezett igazgatóját, hogy a színházban barnaingesek fognak megjelenni. Később Heller hazugságai miatt bírósági pert vesztett Dörner ellen, amely jól példázza a politikai feszültségeket és a kultúra körüli harcokat ebben az időszakban.
Bízom benne, hogy Magyarországot nem sodorja el a kozmopolitizmus és az idegenség árja, hiszen - hála Istennek - a többség még mindig azokból áll, akik aktívan küzdenek ennek ellenállásáért.
- Emelte ki a színész. Csurka István, a neves író, ha közöttünk lenne, ma ünnepelné a kilencvenedik születésnapját. Tizenhárom évvel ezelőtt Csurka és Dörner György egy új korszakot indított el az Újszínház élén, egy olyan klasszikus magyar színház megteremtésével, ahol a magyar nyelv és kultúra kap hangsúlyt. Csurka korai távozása után Dörner György hűen ápolta az író szellemiségét, és színpadra vitte azokat a ma sokszor elfeledett vagy háttérbe szorított magyar szerzőket, mint Herczeg Ferenc, Wass Albert, Kodolányi János, Páskándi Géza és Márai Sándor. Herczeg Ferenc pedig a múlt század elején a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja volt, akit kétszer is Nobel-díjra jelöltek. Az Újszínházban Dörner György főszereplésével nagy sikerrel fut az Élet kapuja című drámája, amely a közönség figyelmét is felkeltette. Az igazgató szót ejtett Wass Albertről is, akinek a Funtinelli boszorkányok című darabját állították színpadra. Egy román író egyszer azt mondta: a legszebb román mesét egy magyar gróf írta.
Beszélgetésünk záróakkordjaként a színész megosztotta velünk a Csurkával való barátságának különleges jelentőségét. Beszélt arról a szellemi kötelékről, amely arra ösztönözte, hogy a Csurka által szervezett nagygyűléseken verseket adjon elő. Bár az ellenfelei megpróbálták megtörni a színészi pályafutását, nem jártak sikerrel, hiszen mint mondta: "igaz ügyet szolgáltam" – hangsúlyozta Dörner.
Persze! Íme egy egyedi Facebook hozzászólás példa: "Csodás napunk volt! ☀️ A barátokkal együtt felfedeztük a város rejtett kincseit, és annyi nevetésel gazdagodtunk! 😄 Ki tudta volna, hogy a régi könyvesbolt mögött egy varázslatos kávézó bújik meg? ☕️ Kérlek, meséljetek ti is a legjobb felfedezéseitekről! 🌍❤️ #Kalandok #Barátság" Ha van konkrét téma, amire szeretnéd, hogy fókuszáljak, szólj bátran!
Kapcsolódó témák: Csurka István, Dörner György, internácizmus, Újszínház, vezető Csurka István, a magyar irodalom és színház egyik meghatározó alakja, számos vitát generált életművével és politikai nézeteivel. Dörner György, a színház művészeti vezetője, szintén jelentős szereplője a hazai kulturális életnek, aki az Újszínház élén próbálja megvalósítani saját vízióját a színházművészetről. Az internácizmus kérdése pedig újra és újra aktuális témaként merül fel a kulturális diskurzusban, hiszen a globalizáció hatásai mindennapjaink részévé váltak. E fogalmak összefonódása izgalmas párbeszédeket generál a művészet és politika határvonalán, ahol a vezető szerepek kiemelt jelentőséggel bírnak.
