Irodai környezetben dolgozol? Lehet, hogy ezért tapasztalsz folyamatos kézfájdalmat. Nézd meg azokat a figyelmeztető jeleket, amelyeket érdemes észrevenni! - Házipatika

A kéztőalagút-szindróma a legelterjedtebb munkaképességet befolyásoló egészségi állapotok közé tartozik. A betegség korai azonosítása rendkívül fontos a hatékony kezelés érdekében.

Kéztőalagút‑szindróma vagy carpalis alagút-szindróma akkor alakul ki, ha a csuklóban lévő kis csatornában futó medianus ideget valami nyomás alá helyezi. A nyomás eredhet az inak megduzzadásából, ízületi gyulladásból vagy hormonális változásokból egyaránt. A leginkább érintett ujjak közél tartozik a hüvelykujj, mutatóujj, középső ujj és részben a gyűrűsujj.

A betegség első jelei általában viszonylag enyhék: a páciensek gyakran tapasztalnak bizsergést, zsibbadást, éjszakai felébredéseket, és a kezek gyengeségét. Különösen figyelemre méltó, hogy reggelente sokan úgy érzik, mintha elaludták volna a kezüket. A zsibbadás jellemzően a domináló kézen kezdődik, különösen azoknál, akik hosszú órákat töltenek számítógép előtt, kézi szerszámokkal dolgozva, vagy más ismétlődő mozdulatokat végezve.

Ahogy a nyomás tartósan fennáll, a nap folyamán is megjelenhetnek a tünetek, és a kéz fogóereje csökkenhet. Súlyosabb esetekben a hüvelykujj alatti izomcsoport sorvadásnak indulhat, ami miatt az ujjak ügyetlenné válnak, és a tárgyak könnyen kieshetnek a kézből.

A középső ideg nyomódása jelentős problémákat okozhat. Ennek hátterében számos tényező állhat: a fizikai túlterhelés, az ismétlődő csuklómozdulatok (mint például a gépelés vagy a kézi munka), hormonális változások (például terhesség, menopauza, vagy pajzsmirigybetegségek), valamint különböző betegségek (mint a cukorbetegség, reumatoid artritisz vagy az elhízás) is hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ráadásul a genetikai hajlam is szerepet játszhat ebben a problémában. Érdekes, hogy a nők gyakrabban tapasztalják ezt a jelenséget, ami részben az anatómiai eltéréseknek köszönhető: a carpalis alagút kisebb átmérője miatt.

A kivizsgálási folyamat kezdetén az anamnézis felvétele áll, amely során a tünetek időbeli változásait, valamint a provokatív és enyhítő tényezőket térképezzük fel. Ezt követően fizikai vizsgálatra kerül sor, amely általában a Phalen-manőver és Tinel-jel alkalmazásával zajlik. Az idegek működésének objektív értékeléséhez elektroneurográfiás vizsgálat (ENG) vagy idegvezetési vizsgálat (NCS) nyújt hasznos információkat. Továbbá, ultrahangos vizsgálat is alkalmazható a medianus ideg keresztmetszetének mérésére, valamint esetleges duzzanatok azonosítására.

Az enyhe és középsúlyos esetekben a nem műtéti, vagyis konzervatív megközelítések alkalmazása javasolt.

Műtéti kezelés súlyos, tartós vagy konzervatív módon nem javuló esetekben ajánlott: a kéztőalagút kibővítése (transzverzális szalag átvágása) nyitott vagy endoszkópos úton. A műtét -- ha idejében elvégzik, és az ideg még nem sorvadt el -- 90 százalék körüli kezdeti sikerrel járhat, bár hosszú távon esetenként tünetek visszatérhetnek. Utána minimum egy hét kötés, majd fokozatos terhelés és gyógytorna következik - írja a Medscape.

Sokféle módon hozzájárulhatunk a tünetek megelőzéséhez az alábbi intézkedések révén: