Új fordulat történt az indiai légikatasztrófa ügyében: a hajtómű leállása ellenére az amerikai hatóságok nem terveznek változtatni álláspontjukon.


Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) és a Boeing közleménye szerint a Boeing 787-es repülőgépek üzemanyag-kapcsolóinak mechanikus zárja nem jelent komoly biztonsági kockázatot, ezért jelenleg nincs szükség sürgős módosításokra vagy beavatkozásokra. Ez a fejlemény különösen figyelemre méltó, hiszen 2018-ban az FAA figyelmeztetést adott ki a kapcsolók alapos ellenőrzésére, amelyet egyes szakértők a júniusban bekövetkezett súlyos Air India-katasztrófával hoztak összefüggésbe.

Június 12-én egy tragikus esemény rázta meg az Air India légitársaságot, amikor az AI171-es járat felszállt Ahmedabadból, hogy London Gatwick felé vegye az irányt. A Boeing 787-8 Dreamliner fedélzetén 230 utas és 12 fős személyzet tartózkodott. Alig egy perccel a felszállás után azonban a gép mindkét hajtóművének üzemanyag-ellátása hirtelen megszakadt. A baleset oka az volt, hogy az üzemanyag-kapcsolók, amelyeket normál esetben csak a földi tartózkodás alatt szoktak deaktiválni, ismeretlen körülmények között zárt állapotba kerültek. Ennek következtében a repülőgép irányíthatatlanná vált, és egy közeli épületbe csapódott, ami robbanást és tüzet okozott. Az incidens következtében összesen 241 ember vesztette életét a gépen, míg a becsapódás következtében további 19 civil is tragikus módon elhunyt. A katasztrófát egyetlen utas élte túl, aki súlyos égési sérülésekkel került kórházba.

Az Indiai Légiközlekedési Balesetvizsgáló Iroda (AAIB) által nyilvánosságra hozott előzetes jelentés szerint az üzemanyag-kapcsolók - melyek az üzemanyag-ellátás megszakításáért felelősek - egyszerre váltottak zárt pozícióba. A kapcsolók átbillentése mechanikus védelmet élvez, így véletlen átkapcsolás szinte kizárt.

A pilótafülke hangfelvételén az első tiszt a kapitánytól azt kérdezte: "Miért zártad el az üzemanyagot?", amit a kapitány határozottan tagadott. A vizsgálat alapján a hajtóművek azonnal leálltak, és a gyors magasságvesztés miatt nem volt lehetőség azok újraindítására. A gépet a tapasztalt, több mint 15 600 repült órával rendelkező 56 éves kapitány, Sumeet Sabharwal, és az első tiszt, Clive Kunder irányította, aki 3500 repült órával rendelkezett. A pilóták közötti kommunikációs feszültség és egy esetleges mentálhigiénés probléma vizsgálata is folyamatban van a Reuters információi szerint.

A Boeing és az amerikai, valamint európai légiközlekedési hatóságok együttesen vesznek részt a baleset vizsgálatában. A végleges jelentés várhatóan 2025 végéig készül el, amely pontosabb magyarázatot adhat a tragédia okaira.

A tragikus esemény után az Air India kifejezte sajnálatát, és bejelentette, hogy jelentős kártérítést kíván nyújtani az áldozatok hozzátartozóinak. A légitársaság emellett átfogó felülvizsgálatot indít karbantartási és pilótaképzési gyakorlataival kapcsolatban. Az indiai légiközlekedési hatóság már korábban is hiányosságokat tárt fel a cég működésében, ami miatt több munkatárs is távozott. A helyi sajtó és a közvélemény egyre hangosabban kritizálja a pilóták kiválasztásának és képzésének folyamatát, valamint a repülésbiztonsági szabályok betartását.

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége különleges nyomozást indított az Air India Express, a Tata Grouphoz tartozó diszkont légitársaság működésével összefüggésben. Az újonnan közzétett hivatalos amerikai és Boeing állásfoglalás részletezi a korábbi spekulációkat az Air India tragédiájáról, amelyek szerint a baleset hátterében műszaki meghibásodás vagy üzemanyag-kapcsolók mechanikai problémái állhattak. Az előzetes nyomozás eredményei azonban arra utalnak, hogy a balesetet emberi tényezők, konkrétan a kapcsolók manuális átbillentése okozta, ami végül a hajtóművek leállásához és a gép katasztrofális lezuhanásához vezetett.

A végleges vizsgálat eredményei kulcsszerepet játszanak abban, hogy feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak ahhoz a tragédiához, amely a közelmúlt egyik legkomolyabb polgári légi balesetévé vált.

Related posts