Új fejezet kezdődik a kormányzati árkontroll történetében, és most valóban váratlan fordulatok várnak ránk!

Márciusban a fogyasztói árak - az elemzői várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbb mértékben - átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz képest átlagosan nem változtak az árak. A friss inflációs adat több tekintetben is fontos,

Március első heteiben a kormány egyértelműen kijelentette, hogy az élelmiszerárak emelkedését nem hajlandó tovább tolerálni. Ezt követően március 11-én a beavatkozás mellett döntöttek, és az árrésstop 17-től életbe lépett. Fontos megjegyezni, hogy januárban az élelmiszerek ára havonta átlagosan 1,9, februárban pedig 1,2 százalékkal emelkedett, de most ez a tendencia megdőlt.

Mint ahogyan korábban említettük, a márciusi inflációs adatok még nem tükrözik teljes mértékben az intézkedés hatását. Ennek egyik oka, hogy a KSH által végzett árfelmérés már az árrésstop életbe lépése előtt zajlott, másrészt pedig az, hogy a bevezetést követően az érintett termékek átlagára tovább csökkent.

Március 13-tól a kormány becslései alapján - amit az online árfigyelő segítségével könnyedén ellenőrizhetünk - a következő árcsökkenések figyelhetők meg: 23 terméknél 50%-os, 103 terméknél 40-50%-os, 144 terméknél 30-40%-os, 169 terméknél 20-30%-os, 199 terméknél 10-20%-os, míg 256 terméknél 10%-nál alacsonyabb árcsökkenést tapasztalhatunk az árrésstop következtében. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az árréscsökkentés nyomán a sertészsír ára 31,2%-kal, a sütőmargarin ára 30,2%-kal, a natúr joghurt 28,5%-kal, a finomliszt ára 21,4%-kal, míg a tehéntúró 18,2%-kal lett olcsóbb.

Ugyanakkor még az elemzőket is meglepte a márciusi inflációs végeredmény. Az árrésstop hatása nagyobb mértékben jelentkezett az adatokban, pedig a KSH minden hónap első húsz napján végzi az árak összeírását. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az elemzésében kiemelte, hogy így a lokális csúcsán túljutott az infláció. Így pedig áprilisban tovább lassulhat a hazai infláció, és májusban is 5 százalék alatt maradhat. További három tényezőt külön kiemeltek:

Az infláció márciusban jelentős csökkenést mutatott a februári adatokhoz viszonyítva, hiszen 5,6 százalékról 4,7 százalékra mérséklődött. Regős Gábor elemzésében kiemeli, hogy ez az érték alulmúlja az elemzők által várt 5 százalékos konszenzust. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra figyelmeztet, hogy bár az infláció továbbra is meghaladja a jegybanki célértéket, a helyzet már kevésbé aggasztó. Az infláció csökkenését több tényező is befolyásolja, többek között az üzemanyagárak 4,1 százalékos csökkenése, amely 0,3 százalékponttal mérsékelte a havi alapú árindexet. Ennek hátterében a csökkenő olajárak és a forint dollárral szembeni erősödése áll.

Regős Gábor megállapítása szerint a szolgáltatások inflációja érdemi csökkenést mutat: míg az előző hónapban a drágulás üteme még 9,2 százalék volt, márciusra ez az érték 7,5 százalékra mérséklődött. Ez különösen jelentős, mivel a bankok és a telekommunikációs vállalatok hétfőn megkapták a kormány utolsó figyelmeztetését, hogy...

Ugyanakkor a szolgáltatásoknál az infláció pusztán annyit jelent, hogy a tavaly márciusi jelentős drágítások a bázisba kerültek. A havi alapú 0,3 százalékos drágítás alacsonynak számít az év ezen időszakában, talán ez lehet a pozitív meglepetés egyik okozója.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek ára, amelyek az utóbbi időszakban kiemelt figyelmet kaptak, éves szinten 7 százalékkal emelkedett, ami a korábbi 7,1 százalékos növekedéshez képest kisebb mértékű változást mutat. Havi összevetésben viszont az árak stabilak maradtak. "Az árrésstopnak mindenképpen szerepe volt ebben a folyamatban" - mondta, majd hozzátette, hogy számos, az árrésstop által érintett termék esetében szükséges lenne a drágulás megakadályozása.

A legjobban például a liszt drágult, 42,2 százalékkal, ahol a gyártói termékek esetében az árrés a korlátozás előtt közel 70 százalék volt. Jelentősen drágult az étolaj is, itt az áremelés mértéke egy év alatt 32,7 százalék volt, itt azonban az árrés nem volt ennyire kiugró az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint. Regős Gábor szerint áprilisban a bázishatásoknak és az árrésstopnak köszönhetően az infláció tovább mérséklődhet 4 százalék közelébe, kicsivel afölé. Szerinte a márciusi adatot követően áprilisban jöhet a mélypont, majd ismét növekvő pénzromlást vár.

Érdemes Virovácz Péter, az ING vezető elemzőjének az értékelésére is kitérni. Szerinte a részletek alapján a visszafogottabban alakuló áremelkedési ütem részben az élelmiszerek változatlan egyhavi árszínvonalának köszönhető. Itt szezonálisan erősebb áremelkedéssel szoktunk találkozni márciusban, így részben szerinte is már érezhető az árrésstop hatása. Az elemző arra is kitért, hogy az egyes tételeknél megfigyelhető, akár 10 százalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés az élelmiszerek körében, tekintve, hogy addigra immáron a teljes hatás kimutatható lesz.

Az ING elemzője szerint a valódi meglepetés nem annyira az élelmiszerek terén, hanem sokkal inkább a szolgáltatások szektorában rejlik. Itt ugyanis a legutóbbi hónapokhoz képest jelentősen lelassult a havi áremelkedés üteme. Ráadásul nem csupán egy-két szolgáltatásnál tapasztalható árcsökkenés, hanem egy széleskörű trend figyelhető meg. Ez valószínűleg arra utal, hogy az év eleji áremelések mögött inkább egyedi okok húzódnak meg, vagyis a korábbi adóváltozások hatásainak áthárítása és egy egyszeri, a bérek emelkedése miatti árkiigazítás állhat a háttérben.

Ugyanakkor Virovácz Péter szerint az érzékelt inflációra való hatást aligha tükrözi vissza jól a márciusi hivatalos adat. A legfőbb kérdés az lesz, hogy az elkövetkező egy-két hónapban a vásárlók inflációs várakozása az árszabályozás révén képes lesz-e csökkeni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy mivel az intézkedés csak átmeneti jellegű, így sem az érzékelt, sem pedig a várt inflációt nem töri le. Különösen akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jelentős áremelkedése.

Végezetül érdemes hangsúlyozni, hogy a maginfláció továbbra is aggasztóan magas, 5,7 százalékon stagnál. Az áprilisi inflációs adatokat illetően az ING vezető elemzője szerint rengeteg a bizonytalanság, különösen az élelmiszerek árával kapcsolatban. Elemzése alapján valószínű, hogy a telekommunikációs cégek inflációkövető áremelése csak az áprilisi statisztikákban fog megjelenni, feltéve, hogy a kormány nem lép közbe. Az alapvető inflációs trendek továbbra is erőteljesek, ami óvatosságra sarkallhatja a jegybankot.