Megjelent a NAV 2025. évi ellenőrzési terve, amelyben kiemelt figyelmet kap az adategyeztetési eljárás. Az új irányelvek célja, hogy még hatékonyabban biztosítsák az adózási folyamatok átláthatóságát és pontosságát. Az ellenőrzési tevékenységek középpontj

A Nemzeti Adóhivatal (NAV) fokozott figyelmet szentel az adateltérések azonosításának és orvoslásának, amelyhez 2025-től egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás áll majd rendelkezésére. Ez a lépés hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez – tájékoztatta a sajtót Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke, a hivatal 2025-ös ellenőrzési tervének bemutatása alkalmával.

A jogkövetési vizsgálat és adóellenőrzés abban az esetben indul, ha az ügyfél nem tisztázza az adatok közötti ellentmondásokat. Az adategyeztetési eljárásra kizárólag akkor van lehetőség, ha nem merül fel szándékos adócsalás - hangsúlyozta a NAV elnöke. Amennyiben ilyen esetet észlelnek, a hatóság előnyben részesíti az utólagos ellenőrzést, és az érintett cégekkel szemben továbbra is szigorú intézkedéseket alkalmaz.

Az adóhatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a bevallások és a rendelkezésére álló kontrolladatok közötti eltéréseket. Ebben a folyamatban mérföldkő lenne, ha a vállalkozások a bevallás benyújtásakor valós időben értesítést kapnának az esetleges ellentmondásokról. Ez azonban jelentős informatikai fejlesztéseket követel meg, amelyek a hatóság jövőbeli tervei között szerepelnek, és várhatóan az elkövetkező egy-két évben valósulnak meg.

A NAV elnöke hangsúlyozta, hogy a kockázatos ágazatok, mint az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, valamint a zöldség- és gyümölcskereskedelem eddig is kiemelt figyelmet kaptak, de a jövőben a figyelem középpontjába kerülnek a rendszeresen importáló vállalkozások, továbbá a helyi és nemzetközi online értékesítők, valamint a különböző platformok üzemeltetői is. Emellett a rendezvényszervező cégek, a turizmus, vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás területén dolgozók, a szépségipar képviselői, valamint a jövedéki adó alá tartozó tevékenységeket végzők is az ellenőrzések célkeresztjébe kerülnek.

Az adóhatóság figyelme mostantól fokozottan irányulhat bizonyos társaságokra, különösen azokra, amelyek hosszú éveken át tagi kölcsönökre támaszkodva működnek. Ezen kívül a korábban felhalmozott levonható áfa folyamatos görgetése, valamint a rendszeresen benyújtott nullás bevallások is gyanúra adhatnak okot. Különösen érintettek lehetnek azok a vállalkozások is, amelyek az online számlaadat-szolgáltatás keretein belül nem állítanak ki számlákat.

A legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzési irányelvei továbbra is állandóak maradnak, így a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárak vizsgálata 2025-ben is a figyelem középpontjában áll.

A vámellenőrzések 2025-ben is a vámértékek hitelességének megállapítására, az import során jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tapasztalható áfakikerülés megszüntetésére összpontosítanak – adta hírül a hatóság. Az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése komoly kihívások elé állította a vámszolgálatot, és Magyarország régiós elosztóközponttá fejlődött. Tavaly a NAV összesen 136 millió, 150 euró alatti kis értékű küldeményt vámkezelt, melyek harmadik országból érkeztek.

Vágujhelyi hangsúlyozta, hogy az idei évben is folytatódnak a fémkereskedelmi ellenőrzések, valamint a szellemi tulajdon védelmére irányuló jogsértések feltárása. Továbbá célul tűzték ki a hamisítványok és csempészáruk kereskedelmének visszaszorítását is. Az érintett területek között szerepelnek a benzinkutak, a bérfőzést végző szeszfőzdék, valamint a jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedők, akiknek szintén számítaniuk kell váratlan ellenőrzésekre.

A NAV folyamatosan figyelemmel kíséri az online pénztárgépekből származó adatok és az áfabevallások közötti eltéréseket. Ez az adathalmozás különösen fontos a számlák és nyugták kiállításának, valamint a munkavállalói bejelentések helyszíni ellenőrzésének célzott kiválasztásához. Érdemes megjegyezni, hogy Európában a NAV rendelkezik a legnagyobb mennyiségű tranzakciós adattal, beleértve az online pénztárgépek, az egyszerűsített számlaadatok, a magánszemélyek szja és tb bevallásai, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (eKÁER) által gyűjtött információkat.

Kiemelte, hogy a magyar uniós elnökség alatt indult el az Áfa a digitális korban (VAT in the Digital Age, ViDA) nevű uniós javaslatcsomag, amely célja, hogy 2035-re lehetővé tegye a tagállamok közötti valós idejű számlaforgalom nyomon követését. Ez a lépés jelentősen megkönnyíti a csalárd gazdasági tevékenységek kiszűrését és a transzparensebb működést.