Kétszáz esztendeje történt, hogy megrendezték az első Anna-bált, és ma a balatonfüredi hagyományokat ünnepelve zajlik a kétszázadik ilyen jeles esemény.

A népszerű legendákkal szemben az első Anna-bált kétszáz évvel ezelőtt Szentgyörgyi Horváth János Fülöp királyi táblai ülnök nem a lányának, akit egyébként nem is Annának neveztek, hanem feleségének, Latinovits Annának a tiszteletére szervezte.

Az első Anna-bál 1825. július 26-án került megrendezésre a balatonfüredi Szentgyörgyi Horváth Fülöp János több mint száz szobát számláló fogadójában. A helytörténészek szerint a rendezvény nem a házigazda lányának, hanem feleségének, Latinovits Annának a tiszteletére zajlott. Érdekesség, hogy a házaspár lánya nem Annának, hanem Mária Krisztina Konstancia Erzsébet Juliannának hívta. Az esemény azonban jelentős fordulópontot jelentett az ifjú hölgy életében, mivel ezen az estén mutatta be Kisfaludy Sándor költő, aki egyben császári katonatiszt is, későbbi férjének, Kiss Ernőnek. Érdekes, hogy a huszár főhadnagy, aki később tábornokká lépett elő, szűk negyedszázaddal később a magyar történelem egyik tragikus alakjává vált, mivel ő volt az egyik aradi vértanú, akit 1849. október 6-án végeztek ki.

Az első bált követően a minden évben Anna-naphoz legközelebb eső szombaton megrendezett Anna-bál az ország legpatinásabb eseményei közé emelkedett. Itt, a festői Füreden, nyaranta művészek és politikai személyiségek gyűltek össze, hogy találkozhassanak egymással. A rendezvény rendszeres vendégei között találhattuk Blaha Lujzát, Jókai Mórt, Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Vörösmarty Mihályt és Wesselényi Miklóst, akik mind hozzájárultak a bál fényéhez és rangjához.

A történelem mély nyomokat hagyott a bálok világában. Az 1867-es kiegyezést követően Füred hangulata, és ezzel együtt a bálok arculata is jelentős átalakuláson ment keresztül: a selyem ruhák száma csökkent, és a zsúfolt tánctermek helyett a nyugalom és elegancia került előtérbe. A két világháború közötti időszakban az Anna-bálok varázsa fokozatosan elhalványult, csupán a hagyományok szelíd fénye élt tovább. A második világháború után, 1954. július 31-én újra életre keltették az Anna-bált a Balaton étterem falai között. 1957-től pedig a felújított egykori Kúrszalon, ma Anna Grand Hotel, színházterme nyújtott méltó otthont ennek a patinás eseménynek.

Az 1962-es Anna-bál különleges eseményét a Magyar Rádió egy órás műsor keretében elevenítette fel. A riporterek interjúkat készítettek a bálozókkal, táncosokkal és a rendezvény szervezőjével, hogy a hallgatók átélhessék az ünnep varázsát. A műsorban hangfelvételről csendült fel Huszka Jenő, a világszerte elismert zeneszerző is, aki évekig pihent Füreden. Neves művészünk 1958-ban komponálta az Anna-báli keringőt, amely először négy évvel később került színpadra, és azóta minden évben felcsendül, emelve e hagyományos esemény fényét.

Ami napjainkat illeti, Bóka István balatonfüredi polgármester szerint az Anna-bál elsősorban az elsőbálozó fiatal lányokért van, ezért az eseményre idén is meghívta a város a helyi 18 éves lányokat, ezúttal minden korábbinál több, 33 elsőbálozó vesz részt az eseményen.

Az Anna-bál mindig is a fényűzés és elegancia szimbóluma volt. A közelgő szombati rendezvényre a legkedvezőbb belépőjegy ára 110 ezer forintra rúg. Ezen a szinten a jegyek már jóval a rendezvény előtt elfogytak, jelezve az esemény iránti hatalmas érdeklődést.

A Mendelssohn Kamarazenekar játssza a hagyományos palotást és a nyitó keringőt, amelyet az Operaház balettművészei táncolnak el. Káel Csaba rendezésében operettműsort is láthat a közönség, a tánczenét Farkas Gábor Gábriel és zenekara és a Sakk-Matt Company biztosítja. A Tagore sétányon lévő Kisfaludy Színpadon óriás kivetítőn élőben lehet látni a bál ünnepélyes megnyitóját, illetve éjfélkor a báli szépek megválasztását.

A bicentenáriumra a Herendi Porcelánmanufaktúra különleges serlegekkel készül, amelyeket a bál szépei vehetnek át, ebben az évben is minden hölgy sorszámozott herendi porcelán szívet kap majd emlékbe. Egyébként a vendégek elé 3500 darabos, mintegy százötven millió forint összértékű szerviz kerül.

A bál előtt a Vaszary-villa kertjében gyülekeznek a fiatal bálozók, innen indul a zenés menet, és itt akasztják a hölgyek nyakába a sorszámozott herendi porcelán szíveket. A báli közönség szavazza meg a tizenöt legszebb lányt, akik közül a szakmai zsűri választja ki a bál szépét és udvarhölgyeit. A győzteseket éjfélkor mutatják be, akik másnap délelőtt végig sétakocsikáznak a város utcáin.