Kína a vámháború tükörjátékában vagy a legfényesebb győztes, vagy a legnagyobb vesztes lehet.

Donald Trump vámemelései persze Kínára nézve is veszélyesek, de ugyanakkor tálcán kínálnak számára egy előnyt, hogy most már az USA szövetségeseivel is szabadabban kereskedhessen.

Míg Pekingnek most a harmadik szankciós hullámmal kell szembenéznie az Egyesült Államok részéről, ezúttal nemcsak Kínát érintik a korlátozások, hanem régi amerikai szövetségeseket is, például Japánt, Ausztráliát és az Egyesült Királyságot. Ez egy kiváló lehetőség arra, hogy sürgősen új kapcsolatokat keressünk, amely már tegnap elkezdődött.

A londoni tőzsdén Liao Min, Kína pénzügyminiszter-helyettese, a nemrégiben kibocsátott zöld államkötvényeket méltatta, hangsúlyozva ezzel Peking elkötelezettségét a globális pénzügyi rendszerbe való mélyebb beilleszkedés iránt. "A protekcionizmus nem lehet a jövő megoldása. Kína és az Egyesült Királyság mindketten felismerik a globalizáció nyújtotta lehetőségeket, melyek az együttműködés erős alapjaira építenek" - mondta, miközben a befektetők lelkes tapsa kísérte szavait.

Trump szokatlan lépése, miszerint büntetővámokat alkalmazott minden érintett országra, beleértve még a nem létező nemzeteket is, komoly kockázatot jelent Washington számára. Ez a döntés hosszú távon elidegenítheti az Egyesült Államokat attól a globális gazdasági struktúrától, amelynek megteremtésében ő maga is kulcsszerepet játszott a második világháború következtében.

Eközben komoly kihívások elé állítja a hagyományos szövetségeseket, akiknek vészkijáratok után kell nézniük, és olyan együttműködéseket kell újragondolniuk, amelyekkel korábban nem szívesen foglalkoztak.

A Távol-Kelet számos országa már régóta tanúja annak, hogy Kína egyre inkább megelőzi az Egyesült Államokat, mint a legfontosabb kereskedelmi partner. Az újonnan bevezetett vámok tovább fokozhatják a kínai kapcsolatok mélységét, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a helyi országok Peking iránti függősége is növekedhet.

Mint Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke tegnap Dublinban elmondta, a legnagyobb fenyegetés ebben világhelyzetben a bizonytalanság tényezője. A nagy játékosok közül talán Kínának van a legtöbb esélye, hogy a bizonyosság és a szilárdság képét sugározza, ami sokaknak vonzó lehet.

Frank Tsai, az Emlyon Business School sanghaji kampuszának adjunktusa kifejtette: "A Felszabadulás Napja izolálja Amerikát a globális színtéren, mivel arra ösztönzi a többi országot, hogy Amerika helyett inkább egymással folytassanak kereskedelmi kapcsolatokat. Ez különösen kedvező helyzetet teremt Kína számára, hogy saját pályáján felülmúlja az Egyesült Államokat."

Ben Schwall, az STG Consultants vezetője a CNN-nek nyilatkozva rámutatott, hogy az ipari ellátási láncok nem képesek lépést tartani a hirtelen politikai fordulatokkal. Az elmúlt fél évben a menedzser "őrült módon" dolgozott, hogy támogassa ügyfeleit új stratégiák kidolgozásában, ám Trump váratlan, erőteljes intézkedései teljesen felborították a helyzetet. "Olyan ez, mintha valaki felforgatta volna az asztalt. Az összes kártya szétszóródott, és nem tudom, mit tanácsolhatnék. Mindenki Kínában marad, vagy visszatér oda, így ennek a helyzetnek a végén Kína kerül ki győztesen" - fogalmazott.

Ez a változás drámai eltérést mutat az elmúlt néhány év tendenciáitól, amikor Joe Biden elnök administrációja sikeresen mozgósította a világ országait – Dánától Japánig – hogy támogassák a Kína elszigetelésére irányuló amerikai exportellenőrzéseket. Ennek hátterében az a megállapítás állt, hogy a pekingi hadsereg modernizálódása globális szinten fenyegetést jelent. Ezen felül Kína diplomáciai támogatása Oroszország ukrajnai konfliktusához számos európai országot arra ösztönzött, hogy kétkedéssel szemlélje Hszi Csin-ping kormányzását.

Trump most nem sok okot ad Európának és más szövetségeseknek arra, hogy együttműködjenek vele Kína elszigetelésében. Shigeru Ihiba japán miniszterelnök csütörtökön "nagyon kiábrándítónak" nevezte Trump közleményeit, miközben az Európai Unió megtorlással fenyegetőzött. Franciaország pedig egyesen arra figyelmeztetett, hogy célba veheti az amerikai technológiai cégeket.

Utóbbiaknak ez kettős gondot jelentene, mivel a Nehéz Nap Éjszakáján a vezető amerikai technológiai cégek csökkenése összesítve meghaladta a 208 milliárd dollárt, beleértve az Applet, a Teslat, a Microsoftot és a nagy félvezető cégekeket. A Covid-válság csúcsa óta ez volt a legnagyobb egynapos veszteség az amerikai tőzsdéken.

"A Trump-vámok felerősítik azt az üzenetet, hogy az Egyesült Államok már nem az a jóindulatú hegemón, ami volt, és a globális rend ennek folytán meg fog változni" - mondja Yun Sun, a washingtoni székhelyű Stimson Center agytröszt kínai programjának igazgatója.

"Peking áldottnak érzi magát, hogy nem őt emelik ki egyetlen országként, így elmélyíti kapcsolatait az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel, hogy előmozdítsa saját alternatív világrendjét".

Hszi eddig óvatosan reagált Trump korábbi vámtételeire, stratégiaibb megközelítést alkalmazva, mint az első kereskedelmi háború idején, amiatt, hogy a kínai gazdaság ingatlanválsággal és deflációs nyomással szembesül. Kormánya jelezte, hogy reagálni fog a legutóbbi vámemelésekre, amelyek elsődleges sértettje az Apple Inc. lehet, de bekövetkezhet a kritikus ásványok amerikai exportjának további megszorítása is.

Zhu Feng, a Nanjing Egyetem ügyvezető dékánja szerint a kínai tisztviselők valószínűleg megvárják, hogy más országok hogyan lépnek a helyzetre. A közgazdászok előrejelzései alapján a vámok jelentős mértékben csökkenthetik az amerikai-kínai kereskedelem volumenét, azonban Pekingben jelenleg a legfontosabb kérdés az, hogy a világ miként reagál erre a helyzetre. A tudós hangsúlyozta, hogy Kína nem kíván sietni a megtorló intézkedések bevezetésével.

Hszinek még ebben a hónapban lehetősége nyílik arra, hogy Trump visszatérése óta első tengerentúli útja során további utat törjön a régióban. A kínai vezető ellátogat Kambodzsába és Vietnamba - a Trump-vámok által leginkább sújtott országok közül kettőbe -, és Malájziát is felkeresi.

Valószínű, hogy a gazdasági stabilitás üzenete eljut azokhoz az államokhoz, amelyek korábban igyekeztek fenntartani a harmóniát a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között. Most azonban ez az egyensúly váratlanul megbomlott, ami új kihívások elé állítja őket.

Kína megbízható partnerként való észlelése Európa egyes területein még mindig szkepticizmusba ütközik - figyelmeztet Christopher Beddor, a Gavekal Dragonomics kínai kutatási igazgatóhelyettese. "A magánbeszélgetések során az európai tisztviselők rendszeresen kifejezik, hogy bármi is legyen a véleményük Trump politikájáról, komoly aggodalmaik és fenntartásaik vannak Kína gazdaságpolitikájával kapcsolatban."

Maroš Šefčovič, az Unió kereskedelmi biztosának március végi pekingi látogatása világosan jelezte, hogy Európa felkészül a várható feszültségekre Washington irányából. Victor Crochet, a Nishimura & Asahi jogi iroda Kína-szakértője az Euronewsnak nyilatkozva kifejtette, hogy a keményebb lépések esetén Kína felé való közeledés egyre valószínűbbé válik.

Pekingnek körültekintően kell megfontolnia lépéseit a fejlődő piacokkal kapcsolatban, mivel a globális Délen is számos aggodalom merül fel amiatt, hogy a kínai termékek elárasztják a helyi gazdaságokat, és munkahelyeket veszélyeztetnek olyan szektorokban, mint a textilipar, az építőipar és még sok más terület. Ugyanakkor, ahogy a világ különböző országai az Egyesült Államok kereskedelmi konfliktusával küzdenek, valószínű, hogy csökken az ösztönzésük arra, hogy újabb vámokat vezessenek be Kínával szemben.

Végső soron az amerikai tarifák összehozzák a kereskedelmi partnereket az Egyesült Államok rovására - mondta Henry Wang Huiyao, a Kínai Központ és a Globalizációs Kutatócsoport pekingi alapítója. "Trump lépése a világ népességének vagy gazdaságának kétharmadát arra készteti, hogy többet kereskedjen egymással, és ez elszigeteli az Egyesült Államokat. Hosszú távon, ha ez így marad, akkor fel fogják húzni az országok közötti együttműködések új falait.