Koncz Zsófia véleménye szerint a magyar családtámogatási rendszer a világon páratlan, hiszen különleges megoldásokat kínál a családok támogatására.

Koncz Zsófia úgy fogalmazott, hogy a kormány három fő területre összpontosít: a családok anyagi helyzetének folyamatos javítására, a munka és a család közötti egyensúly megteremtésére, valamint az otthonteremtésre.

Kiemelte, hogy a családtámogatási rendszer egyik legfontosabb jellemzője a rugalmasság, amely lehetővé teszi, hogy különböző élethelyzetekhez igazodjon. Hangsúlyozta, hogy a csalad.hu weboldalon található családtámogatási kalkulátor segítségével a családok könnyedén felfedezhetik azokat a támogatási lehetőségeket, amelyek kifejezetten az ő helyzetükre vonatkoznak.

A kormány a nehéz gazdasági időszakban sem szűkíti, hanem bővíti a családtámogatásokat - emelte ki az államtitkár.

Ismételten hangsúlyozta, hogy a családi adókedvezmény duplázását két fázisban kívánják megvalósítani: először 2025. július 1-jétől, majd 2026. január 1-jétől.

- ismertette.

A kormány a következő évben egy új vidéki otthonfelújítási program bevezetését tervezi - jelentette be. Elmondása szerint a támogatásra azok a családok jogosultak, akik ötezernél kisebb lélekszámú településeken élnek, és a támogatás segítségével a lakásuk kültéri vagy beltéri felújítását valósíthatják meg.

A korábbi hasonló programban 370 ezer család vett részt, most pedig körülbelül 400 ezer család érintett mintegy 2900 településen - közölte, hozzátéve, hogy az otthonfelújítási program biztosította lehetőségeket a családok már a várandósság 12. hetétől igénybe vehetik.

Koncz Zsófia hangsúlyozta, hogy a magyar családtámogatási rendszer valóban páratlan: a családok már a gyermek érkezésére való felkészülés során számos kedvezményt vehetnek igénybe. Kiemelte például a babaváró támogatást, a családi adókedvezményt, a CSOK plusz programot, valamint a 30 év alatti édesanyák és a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák számára elérhető személyi jövedelemadó-kedvezményeket.

Elmondta, hogy a diákhiteltartozással rendelkező anyák a várandósságuk 12. hetétől kezdve három évre kérhetik a törlesztési kötelezettségük felfüggesztését. Ezen kívül a csecsemőgondozási díjat már a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal is igényelhetik - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy

Bejelentette, hogy a BabaMama Expón három nap leforgása alatt több mint tízezer látogató jelent meg.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, hogy a helyszínen több mint ezren töltötték ki kérdőívüket, 40 százalékuk várandós nő. A kilátogatókat arról kérdezték, hogy mit gondolnak a gyermekvállalásról, például a szülői szerepek megosztásáról, és milyen segítségre van szükségük.

A felmérés adatai alapján a kismamák leginkább a házastársaikra támaszkodnak a gyermeknevelés és -gondozás során. Emellett a nagyszülők támogatása is kiemelkedően fontos, és sokan a bölcsődei lehetőségekre is számítanak a mindennapi teendők megkönnyítése érdekében.

A válaszadók többsége úgy véli, hogy az ideális időpont a nők számára az első gyermekük megszületésére 25 és 30 év közötti időszak.

Fűrész Tünde érdekesnek nevezte azt az eredményt, hogy az apák is szívesen elmennének gyermekgondozási szabadságra. Mint mondta, ezt a nők fele támogatta, de a másik fele "nehezen tudná elképzelni".

Az édesanyák egyszerre szeretnének helytállni a családban és visszatérni a munkaerőpiacra - ismertette.

A felmérés eredményei megtalálhatóak a KINCS hivatalos weboldalán, valamint a koppmariaintezet.hu portálon is - tette hozzá.

Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének (MVSZSZ) elnöke kiemelte, hogy szervezetük a legújabb és leginnovatívabb módszereket alkalmazza a védőnői munka során. Példaként említette, hogy már olyan korszerű szűrővizsgálatokat is végeznek, mint az édesanyák szív- és érrendszeri adaptációjának mérése. Ez a vizsgálat lehetővé teszi, hogy felmérjék, miként alkalmazkodik az anyai szervezet a terhesség alatt a különböző terhelésekhez – tette hozzá.

Közölte, hogy Magyarországon 4700 védőnő dolgozik, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű vagy krízishelyzetben lévő családokra.

A védőnők szerepe messze túlmutat az egészségügyi feladatok ellátásán; ők a családtámogatási rendszer és a köznevelés fontos pilléreiként is működnek. Kiemelte, hogy a védőnők aktívan részt vesznek a környezetvédelmi kezdeményezésekben, valamint a társadalmi felzárkózás elősegítésében is.