Figyelem! Számos magyar ember könnyen belefuthat egy milliós adócsapdába: most megjelent a figyelmeztetés, de sokan nem is sejtik, milyen veszélyek leselkednek rájuk. - Pénzcentrum

A nyár nem csupán a pihenés időszaka, hanem a munkavégzés új, rugalmas formáinak is teret ad. Egyre többen választják, hogy görög szigeteken, horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton partján végezzék a munkájukat — őket akár digitális nomádoknak is nevezhetjük, magyar céges státusszal. De vajon valóban működik ez a megoldás a törvények keretein belül, vagy inkább adó- és társadalombiztosítási kockázatokat vonunk magunkra?

A magyarországi adóügyi illetőség alapján a személyi jövedelemadó (SZJA) kötelezettség akkor is érvényes lehet, ha valaki külföldön végez munkát - hívja fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Az belföldi illetőség általában akkor marad fenn, ha egy magánszemély egy naptári évben több mint 183 napot tölt Magyarország területén. Ez a helyzet távmunkával és rövidebb nyaralásokkal is könnyedén előfordulhat.

Amennyiben valaki hosszabb időn át dolgozik külföldön, például Horvátországban vagy Görögországban, akkor nem csupán a kettős adózási egyezmények elemzése válik szükségessé – Magyarország eddig több mint 80 ilyen megállapodást kötött –, hanem fontos figyelembe venni azt is, hogy hol végzi pontosan a munkáját. A belföldön megfizetett adóval beszámítható a külföldön már teljesített adókötelezettség, azonban gyakran előfordul, hogy a magyar adófizetés elkerülhetetlenné válik.

Magyarországon a társadalombiztosítás kötelező érvényű, amennyiben valakinek magyar lakcíme van, függetlenül attól, hogy például egy tengerparti Airbnb-ből végzi a munkáját. Az EU-n belül ez az EU szociális koordinációs rendelet keretein belül valósul meg: mindössze egyetlen ország biztosítási rendszere alá lehet tartozni, de ha a munka főként külföldön zajlik, akkor felmerülhet a kérdés, hogy melyik ország biztosítása érvényes a jogosultság szempontjából.

Ha egy EGT-n kívüli országra, mint például Szerbia vagy Törökország, terjed ki a figyelmünk, akkor a kétoldalú társadalombiztosítási egyezmények szabályai érvényesek. Ezek a szabályok azonban gyakran bonyolultak, különösen, ha a bejelentési kötelezettségek nem kerülnek maradéktalanul teljesítésre. A mulasztás súlyos anyagi következményekkel járhat, hiszen a NAV és más illetékes hatóságok, mint például az OEP, akár utólagos befizetéseket és büntetéseket is kiszabhatnak.

A "munkahely" fogalma nálunk hagyományosan irodához, cégtelephelyhez kötődik. Ha azonban valaki Görögországból dolgozik magyar főnökének, akkor felmerül, hogy mely ország joga szerint szabályos a díjazás, és hol követelhetik be a bérekhez kötődő járulékokat. A munkahely szerinti jogállás, a helyi munkaügyi törvények és munkaszerződés szerinti szabályozás mind érintettek.

Továbbá, az egyes hatóságok szigorúan figyelemmel kísérik a külföldi munkavégzést, mivel a külföldről származó jövedelmek adatait gyakran átadják a NAV számára.

Európai uniós országokban: Ha több mint 183 napot vagyunk Magyarországon, mégis külföldön dolgozunk, az adott országban fizetett adót be lehet számítani a magyar adófizetési kötelezettségbe.

Kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmények: Magyarország több mint 80 országgal kötött megállapodást, amelyek célja, hogy tisztázzák az adózási kötelezettségeket. Ezek az egyezmények nagyban megkönnyítik a vállalatok és magánszemélyek számára, hogy pontosan tudják, hol és mikor kell adózniuk.

Egyezmény nélküli országok: Például az Egyesült Államok 2024-től kezdődően - ebben az esetben mindkét országban adóztatásra kerülhet sor. A külföldön megfizetett adók figyelembevételére van lehetőség, de a magyar adófizetési kötelezettség továbbra is fennállhat, például tőkejövedelmek esetén, ahol legalább 5%-os adómérték alkalmazandó.