Az életbiztosítás számviteli és adózási aspektusai sokrétű és összetett témakört ölelnek fel, amely fontos szerepet játszik mind a biztosítók, mind a kedvezményezettek számára. Az életbiztosítások kezelése során figyelembe kell venni a különböző jogszabál
A kérdéses helyzet jogi és adózási szempontból komplex, és fontos, hogy a zrt. a megfelelő eljárásokat kövesse. Az általad említett befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében a következő szempontokat érdemes figyelembe venni: 1. **Könyvelés**: A zrt. által befizetett biztosítási díjak nem minősülnek hagyományos értelemben vett követelésnek, hanem inkább költségként kellene őket kezelni a könyvekben. Az életbiztosítási díjak általában üzleti költségként vonhatók le, azonban az adózási szabályok szerint a havi díjak után általában adót és járulékot is kell fizetni. 2. **Adózás**: A zrt. havonta befizetett biztosítási díjai után adózási kötelezettség áll fenn. Az adó mértéke a jogszabályoknak megfelelően változhat, és a pontos összeg megállapításához érdemes szakértő tanácsát igénybe venni. 3. **Kedvezményezett**: A biztosítottak, azaz a vezető tisztségviselő és a tulajdonosok a biztosítási események bekövetkeztekor jogosultak a biztosítási összegre. Az elérési esemény esetén (pl. lejáratkor) a zrt. által kifizetett összeg átadható a megjelölt kedvezményezetteknek, azonban ez az összeg adómentes átadásának feltételeit is alaposan meg kell vizsgálni. 4. **Adómentesség**: Az összeg adómentes átadása a biztosítottak részére attól függ, hogy a biztosítás milyen formában és milyen céllal lett megkötve. Ha a jogszabályok szerint az összeg kifizetése jövedelemnek minősül, akkor az adózási kötelezettségek is érvényesek lehetnek. Összességében érdemes konzultálni adótanácsadóval vagy könyvelővel, hogy a zrt. megfelelően járjon el a biztosítási díjak könyvelése és az adózási kötelezettségek terén. Az adózási és jogi környezet folyamatosan változik, így a legfrissebb jogszabályok ismerete elengedhetetlen a helyes döntések meghozatalához.
Amennyiben a szerződés értelmében a biztosítás kockázati és megtakarítási elemeket is tartalmaz, de a kockázati elem kedvezményezettje nem az, aki a díjat megfizeti (hanem például egy másik személy a biztosított körében), abban az esetben csupán a megtakarítási díjrész nem minősül bevételnek a biztosított magánszemély számára. Mivel ebben az esetben a halál vagy baleset esetére vonatkozó kedvezményezett a biztosított által kijelölt magánszemély, a kockázati díjrész a biztosítottnál adóköteles a díjfizetés időpontjában, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. § (1a) bekezdése alapján.
A díjfizetés során a adóköteles díjrészt személyi jellegű kifizetésként kell kezelni, mivel ez a vállalkozás működése szempontjából felmerült költségnek számít [társasági adó törvény 3. számú melléklet B) 8. pont].
A díjfizetés során a számviteli előírások értelmében a nem adóköteles díjrész nem tekinthető végleges vagyonvesztésnek a díjfizető számára. Ezt a részt a biztosítónál fennálló követelésként kell nyilvántartani, és nem lehet költségként elszámolni.
A biztosító haláleseti vagy baleseti szolgáltatása, amely a kedvezményezett magánszemély számára nyújtott támogatást jelenti, a jövedelmet pótló kifizetéseken kívül adómentes. Ezt a szabályt az szja-törvény 1. számú mellékletének 6.6. és 6.7. pontjai rögzítik.
A zrt.-nél eléréskor a biztosítótól kapott összeg bevétel, amelyből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni (2008/5. Adózási kérdés).
Ha a biztosítótól így kapott összeget, vagy annak egy részét kifizeti a zrt. a biztosított magánszemélynek (vagy a hozzátartozójának), akkor azt a jogviszony szerinti (vagy egyéb) jövedelemként kell figyelembe venni.
