Másfél millió muszlim gyűlt össze az Arafát-hegy csúcsán, hogy a Haddzs második napján közösen imádkozzanak.

A zarándokok csütörtök hajnalban kezdték megmászni az Arafátot.

A rítus az iszlám éves zarándoklatának egyik legmeghatározóbb szertartása. A hegy, amelyet a muszlimok szent könyve, a Korán is említ, az iszlám vallás alapítójának, Mohamednek az utolsó prédikációjának helyszíne, amelyet a hívek "Búcsúbeszédnek" hívnak. E szertartás jelentősége nem csupán vallási, hanem kulturális és közösségi szempontból is felbecsülhetetlen.

A Korán szerint Arafát napja az év legszentebb napja, amikor Isten megbocsájtja a muszlimok bűneit. Imáik után a zarándokok Muzdalifába mennek. A Mekkától délkeletre fekvő völgyben a zarándokok kavicsokat gyűjtenek, amelyekkel a Haddzs következő három napja alatt szimbolikusan megkövezik a Sátánt.

A haddzs az iszlám öt alapkövének egyik legfontosabb eleme, amely a hívek számára egy különleges vallási kötelezettséget jelent. Ez a zarándoklat nem csupán fizikai utazás Mekkába, hanem mély spirituális élmény is, amely során a muszlimok Allahnak való hódolatukat fejezik ki különféle rituálék által. Minden hívő számára elengedhetetlen, hogy életében legalább egyszer részt vegyen ezen a szent zarándoklaton, ezzel is megerősítve hitüket és közösségi összetartozásukat.