Tartozás az Aquaserv felé: 1,5 millió forint.

A marosvásárhelyi lakótársulások körüli sikkasztási ügyekből adódóan számos kérdést vet fel a helyi közösség bizalmával és a pénzügyi átláthatósággal kapcsolatban. A helyi lakók joggal várják el, hogy a közpénzeket felelősségteljesen kezeljék, és a történtek felderítése érdekében alapos vizsgálatokra van szükség. Az ilyen ügyek nemcsak anyagi károkat okoznak, hanem a közösségi összetartozást is aláássák, hiszen a helyi lakók érzik, hogy az ő érdekeik nem képviseltetnek megfelelően. Az események tükrözik a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, és rávilágítanak arra, hogy a közös tulajdon megóvása érdekében minden érintettnek együtt kell működnie.

Az év elején Marosvásárhelyen nyilvánosságra jutott több millió lejes lakótársulási sikkasztások kapcsán kerestük meg az Aquaserv vállalat vezérigazgatóját, Sipos Leventét. A gáz- és áramszolgáltatón kívül az ivóvíszszolgáltatónál 1,5 millió lejes tartozást halmozott fel egyetlen adminisztrátor az elnökök, cenzorok cinkos közreműködésével, és eltüntették a bankszámlákról a lakók által javításokra, forgóalapba gyűjtött pénzösszegeket. Az utóbbi években történt pénzügyi manőverekről, az átvert és önhibájukon kívül eladósított lakosok kilátástalan helyzetéről, a számlákon megjelenő tetemes vízveszteségekről, azok kiküszöböléséről, valamint a vízfogyasztás lépcsőházankénti egyéni szerződéskötéséről beszélgettünk.

A Népújság már a kezdetek óta figyelemmel kíséri azt a ügyes és alaposan megtervezett manipulációt, amely révén a lakók által befizetett szolgáltatások díját más célokra irányították. Ennek következményeként az elmúlt két és fél évben egy lakótársulási ügyintéző több millió lejt vont el a Marosvásárhely különböző lakótelepein élő polgárok zsebéből.

Csupán az Aquaserv ivóvíz-szolgáltató vállalatnak a Novac Răzvan ügykezelésében lévő társulások több mint 1,5 millió lejes tartozást halmoztak fel. Mivel azoknál a társulásoknál, ahol leváltották a régi csapatot, az új adminisztráció máris a lakosságra terhelte a kifizetetlen számlákat, ezért egyre nagyobb a felháborodás, mivel öt-hat teljes havi rezsiköltség összegét hajtanák be újra a lakosságtól, ami az egyedülállók, kisnyugdíjasok számára elképzelhetetlen és igazságtalan. Nem beszélve arról, hogy az említett ügyvezető a szóbeszéd szerint az önkormányzat közleménye ellenére néhány lakótelepi társulásnál továbbra is folytatja a tevékenységét a cége révén.

Kérdésünkre, miszerint mikor észlelték a vízszolgáltatónál a kifizetetlen számlák problémáját, és milyen intézkedéseket hoztak ezzel kapcsolatban, az Aquaserv vezérigazgatója a következőket válaszolta.

A lakótársulásoknál sajnos gyakran előfordulnak elmaradások. Amikor három hónapnyi ki nem fizetett számlákról van szó, a rendszer jelzése érkezik, de ebben az esetben a helyzet bonyolultabb, hiszen a kifizetések terén ügyesen zsonglőrködtek: mindig volt egy időszak, amelyet kisebb törlesztések fedeztek. Sajnos egyesek kihasználják a rendszer gyengeségeit, és ennek következtében a rendesen fizető polgárok szenvedik meg a következményeket. Az Aquaserv vízszolgáltatónál tavaly derült ki a probléma, különösen az önkormányzat tulajdonában álló és a Locativ által kezelt ANL-s tömbházak lakótársulásainál. A Locativ feljelentést tett, és megkezdődött a számlák behajtásának folyamata. A vízszolgáltató is számos felszólítást küldött a tulajdonosi társulásoknak, de ezekre az adminisztrátorok gyakran nem reagáltak. Emiatt úgy döntöttünk, hogy lépcsőházanként kifüggesztjük a felszólításokat, hogy a lakosság is értesüljön a komoly hiányosságról és annak lehetséges következményeiről.

Lehetőség nyílik arra, hogy lépcsőházanként kössünk szerződéseket.

- A jelenlegi bosszantó esetek kapcsán újra felvetődik a kérdés, hogy miért nem köthet a tömbházban lakó is egyéni szerződést a vízszolgáltatóval, akárcsak a gázszolgáltatás vagy áramszolgáltatás esetében?

- Szolgáltatóként az volna számunkra is az ideális, ha ez jogilag megvalósíthatóvá válna, mivel mindig is látványosan magasabb a lakótársulások tartozása a magánházakban élők tartozásához képest. A törvényhozókon múlik, hogy mikor sikerül kikecmeregni ebből a bűvös körből. A szolgáltatók privatizálását követően a gáz- és áramszolgáltatóknak lehetővé tették, hogy a lépcsőházakon belül, úgymond magánterületen szereljék fel a főórákat. A vízszolgáltatók országos viszonylatban lobbiznak a jogszabály módosításáért, épp a hasonló esetek kivédése érdekében. Az egyéni szerződések útjában álló akadály jelenleg az, hogy a tömbháznegyedekben a vízszolgáltatók a főórát a közterület határán szerelhetik fel, nem léphetnek be magánterületre, vagyis a lépcsőházakba. A szabályozás értelmében az a vízvezeték, ami bemegy a lépcsőházba, nem adható át a szolgáltató kezelésébe, mint például a gázórák esetében. Azonban a joghézagot kihasználva létezik egy olyan kiskapu, amely lehetőséget nyújt arra, hogy háromoldalú szerződéssel - a lakók, a vízszolgáltató és a tulajdonosi társulás között - direkt a lakó kapja a vízszámlát, amit az Aquaservnek fizet. A lakásokban lévő vízmérők leolvasását továbbra is a lakótársulás által megbízott cég végezné. Első körben már ez is a lakosság előnyét szolgálná a veszteségek kivédésére.

Két és fél éve felkértük a lakótársulási adminisztrátorokat és elnököket, hogy támogassák a vízszolgáltatóval való lépcsőházankénti szerződéskötést, még akkor is, ha az adott lépcsőháznak tartozása van. Ezt a lehetőséget többször is hangsúlyoztuk. Az eltelt időszak alatt mindössze két lépcsőház döntött úgy, hogy él ezzel a lehetőséggel. Furcsa módon az adminisztrátorok nem tűnnek nyitottnak erre, pedig ez jelentősen megkönnyíthetné a feladatkörüket.

A szóban forgó lakótelepek lakóit a vízellátás megvonásával próbálják megfélemlíteni. Jogi szakértők véleménye szerint a víz elvétele egy nagyobb közösségtől bűncselekménynek számít. Milyen következményekkel nézhetnek szembe a már így is kifosztott marosvásárhelyi lakosok?

- A törvény értelmében a számlák ki nem fizetése esetén az ivóvíz-szolgáltatás szüneteltetése az egyik opció. Hozamcsökkentéssel vagy időszakos szüneteltetéssel élhet a szolgáltató. Közegészségügyi szempontból is vannak előírások, amelyek betartásával lehet élni (például tartálykocsik kihelyezése a tömbháznegyedekben), de remélhetőleg erre nem kerül sor. Ahol elnökcsere történt, már érzékelhető a változás a törlesztések terén. Sajnos, a lakosság önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy az eltűnt pénzeket rájuk terhelik, de a türelmi idő nem húzódhat el addig, amíg jogi úton a felelősségre vonás meg nem történik, és behajtják a hiányzó összegeket. De az is megtörténhet, hogy a pénzösszegek behajtása nem sikerül. Ezért fontos a lakosság részéről is a nyomásgyakorlás, és az adminisztrátor, elnök, cenzor felelősségre vonása. A lakóknak joguk van kérdéseket feltenni és válaszokat kapni az általuk befizetett pénzösszegek sorsáról. Ahol nincs számonkérés, ott bátrabbak lesznek a lakók pénzével gazdálkodók, mivel a lehetőségek is tágabbak.

- Hatalmas vízveszteségeket terhelnek a tömbházlakókra. Példaként egyik hónapban 7 köbméter reális vízfogyasztásra 6,3 köbméter vízveszteséget terhelt az új adminisztrátor, így csupán a vízfogyasztás értéke a 170 lejt is meghaladta. A városi vízhálózatban történt csőtörések nyomán elfolyt vizet is leosztják a lakókra?

- A veszteség, amit említünk, a főóra és a lakásokban elhelyezett mérőórák által mért vízmennyiség közötti eltérés. Ez a hálózati veszteség a vízszolgáltató vállalat számára pénzügyi terhet jelent. Az elmúlt három év során, amióta vezérigazgatóként tevékenykedem, sikerült a hálózati veszteségeket 45-46%-ról 38%-ra csökkentenünk, és a célunk, hogy ezt az arányt 30% alá szorítsuk. Ennek érdekében nemcsak a vezetékrendszer karbantartására fektettünk hangsúlyt, hanem három éve bevezettük az éjszakai ügyeletet is, hogy gyorsan reagálhassunk, amennyiben csőtörés lépne fel - emelte ki Sipos Levente, az Aquaserv vezérigazgatója.