Újabb filoxéravész közeledik? Lehet, hogy a szőlőfajták nemesítése jelenti a kiutat!
A klímaváltozás, az újonnan felbukkanó kártevők és az aszályos időszakok szélsőséges következményei komoly kihívások elé állítják a magyar mezőgazdaságot.
Egyebek közt erről beszélt az Agroinformnak Dr. Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. A szakember szerint a növénynemesítés és a környezetbarát növényvédelem kulcsszerepet játszik abban, hogy az agrárium alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez.
Dr. Kontschán Jenő emlékeztetett arra, hogy az Agrártudományi Kutatóközpont 2012-ben jött létre, négy jelentős múltra visszatekintő intézmény egyesítésével. Ezek az intézmények közé tartozott a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet, a budapesti Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, valamint az Állatorvostudományi Kutatóintézet.
A kutatóintézetek mindegyike gazdag történelmi örökséggel bír. Különösen figyelemre méltó a legidősebb közülük, a Növényvédelmi Intézet, amely 1880-ban alakult meg. Ekkoriban a filoxéravész súlyosan fenyegette a magyar szőlőültetvényeket, ami sürgette a tudományos beavatkozást és a megoldások keresését.
- Ha párhuzamot kellene vonni, azt mondhatnánk, hogy a jelenlegi szőlő aranysárgára váltása a második filoxéravészhez hasonlóan súlyos megbetegedést jelez - nyilatkozta a főigazgató. - A Grapevine flavescence dorée nevű baktérium által okozott pusztulás mértéke ugyanis rendkívül hasonló ahhoz, ami 140 évvel ezelőtt zajlott le.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont ma három intézetből áll: a Mezőgazdasági, a Talajtani és a Növényvédelmi Intézetből. Összesen mintegy 200 kutató és 250 munkatárs dolgozik azon, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak. A kutatások nemcsak laboratóriumokban zajlanak, a szántóföldi kísérleteikhez is komoly humánerőforrásra van szükség.
A klímaváltozás napjaink legnagyobb kihívásaként áll előttünk, amely nemcsak a környezetünket, hanem életmódunkat és jövőnket is alapjaiban formálja.
- Ma a mezőgazdaság minden ágát a klímaváltozás határozza meg - fogalmazott dr. Kontschán Jenő. - A szárazság, az extrém időjárás, a hőstressz, de még a talaj biológiai folyamatai is átalakulóban vannak.
A főigazgató véleménye szerint ez a változás minden kutatási területet érint, és jelentős hatással lesz a jövőbeli projekteinkre.
A Mezőgazdasági Intézet a szárazságtűrő növényfajták fejlesztésére összpontosít, hogy alkalmazkodóbbá tegye a mezőgazdaságot a változó klimatikus környezethez. Ezzel párhuzamosan a Talajtani Intézet a talaj vízmegtartó képességének javítására és egészségének fenntartására törekszik, biztosítva ezzel a termőföld hosszú távú termelőképességét. A Növényvédelmi Intézet pedig a környezetbarát, biológiai alapú növényvédelmi megoldások kutatására összpontosít, hogy csökkentse a vegyszerek használatát és támogassa a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat.
- Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája az aszály, amire tudományos válaszokat kell adnunk. Ezért is dolgoztunk aszálytűrő búzafajtákon, amely a nemesítési eredményeink egyik legfontosabb mérföldköve lehet - mondta főigazgató úr. - A jövő kulcsa az, hogy a gazdák olyan fajtákat vethessenek, amelyek képesek elviselni az egyre szárazabb klímát.
A kortárs nemesítési folyamatok új dimenziója
A HUN-REN ATK kutatócsapata a hagyományos szántóföldi szelekció mellett már a precíziós nemesítés izgalmas világába is belépett, ahol a genetikai mintázatok alapos elemzése révén törekszik a fejlődésre.
- Nem csak génszerkesztésről van szó, hanem molekuláris szintű szelekcióról - hangsúlyozta a főigazgató. - A kutatók már a sejtszinten azonosítják azokat a génmintázatokat, amelyek a szárazságtűrést vagy a betegségekkel szembeni ellenállást támogatják.
A nemesítési munka viszont egy fokozatos és időigényes folyamat.
- Egy új fajta legalább tíz év alatt jut el a piacig, és nem minden kísérlet hoz azonnali eredményt. De ha egy fajta beválik, annak gazdasági és stratégiai jelentősége is óriási.
Új kártevők, új veszélyek
A főigazgató különösen aggasztónak tartja az idegenhonos kórokozók és kártevők megjelenését.
A szőlő jelenlegi fitoplazmás betegsége tökéletesen illusztrálja, hogy a klímaváltozás és a nyitott határok milyen új kihívásokat teremtenek.
Az amerikai szőlőkabóca megjelenésével egy egykor ártalmatlan fitoplazma egyértelműen fenyegető erővé alakult, pusztítást hozva magával.
A szakértő hangsúlyozta, hogy ez a helyzet több ezer tőkét érint, és a gazdasági veszteségek már most is számottevőek.
A megoldás kapcsán hangsúlyozta:
- Nincs varázslatos megoldás. Az országos szintű, alapos és jól szervezett védekezés elengedhetetlen. Ha csak egy gazda is elmulasztja a permetezést, az egész térség biztonságát kockáztatja - figyelmeztetett a főigazgató.
Dr. Kontschán Jenő hangsúlyozza, hogy a megelőzés és a gyors reakció elengedhetetlen, hiszen - ahogy ő fogalmazott - "nincs helye annak, hogy a magyar szőlő újra elvesszen".
Tudomány, újító szellem, tudásmegosztás.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont tevékenységei messze túlmutatnak a hagyományos kutatáson; itt innovációval, növények nemesítésével és oktatással is foglalkoznak, hogy elősegítsék a fenntartható mezőgazdasági fejlődést.
A központunkhoz kapcsolódik a Csalomon csapdacsalád, amely világszerte elismert szerepet játszik a kártevő rovarok előrejelzésében és az ökológiai növényvédelem területén - hangsúlyozta a főigazgató. - Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartjuk a tudományos ismeretek megosztását is.
Az Agroverzum, amely Martonvásáron található kutatóközpont bemutatóhelye, rendszeresen izgalmas ismeretterjesztő programokat kínál. E rendezvényeken a diákok és az érdeklődők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az agrártudomány legfrissebb eredményeiről, lehetőséget kapva arra, hogy első kézből ismerjék meg a mezőgazdaság folyamatosan fejlődő világát.
- Célunk, hogy a kutatás ne csupán elméleti keretek között létezzen, hanem konkrét, kézzelfogható támogatást nyújtson a gazdák és a társadalom számára - hangsúlyozta dr. Kontschán Jenő.
Összegzésképpen a főigazgató a következőképpen fogalmazott:
- A klímaváltozás nem távoli jövő, hanem már a mindennapjaink része. A tudománynak és a mezőgazdaságnak együtt kell választ adnia rá - különben a természet írja meg helyettünk a jövőt - mondta zárásként.
Természetesen! Íme egy egyedi verzió: **Kép címe: HUN-REN ATK** Ez a kép a HUN-REN (Magyar Kutatási Hálózat) ATK (Akadémiai Tehetséggondozó Központ) tevékenységét és célkitűzéseit szimbolizálja, melyek a tudományos együttműködést és a tehetségek támogatását helyezik előtérbe.
