Az orvos, akit rendőrök bántalmaztak, megszólalt, és elmesélte a történteket.
A november 3-án Predrag Ranković Peconi testőreiként dolgozó rendőrök által bántalmazott újvidéki orvos, Nikola Radić elmondta a Danas lapnak, hogy most már jobban érzi magát, bár volt már jobb állapotban is, és lassan gyógyul. Elmesélte, hogy először nem is tudta, hogy rendőrökről van szó, mivel civil ruhában voltak, és nem igazolták magukat azonnal.
Az esemény hátterében az áll, hogy Radić kérte a rendőrök segítségét a Koszovó utcában, ahol egy jármű parkolt a járda és a gyalogátkelőhely területén. Miközben Peconi az utca másik oldalán lévő étteremben tartózkodott, a rendőrök intézkedése nyomán alakultak ki a történések.
"Udvariasan kértem őket, hogy kicsit tolják arrébb az autót. Az egyikük viszont azt válaszolta, hogy ugorjak át rajta, és én meg is tettem. Felmásztam a motorháztetőre, majd leugrottam a gyalogátkelőhelyre. Ekkor a kocsi mellett álló két férfi elindult felém, és előrántottak valamilyen jelvényt. Abban a pillanatban nem voltam biztos benne, hogy azok valódiak-e, ráadásul ők nem mutatkoztak be, és engem sem igazoltattak. Nem sokkal később a kocsiban ülő harmadik rendőr is kiszállt" - mesélte Radić.
Az orvos részletesen kifejtette, hogy a baleset a Koszovó és Aleksandar Tišma utcák kereszteződésében történt, ahol az utóbbi utca megvilágítása igencsak gyenge. A rendőrök megpróbálták a férfit a helyszínre terelni, de a fenyegetőző káromkodás hallatán nyilvánvalóvá vált, hogy nem szándékoznak beszélgetni vele, hanem inkább egy másfajta megoldást keresnek a kialakult helyzet rendezésére.
"Nem egyeztem bele, hogy bevigyenek a sötétbe, és hogy ott történjen valami. Úgy döntöttem, nem engedem ezt meg, és próbáltam a megvilágított részen maradni, miközben ők megpróbáltak elvonszolni, mert reméltem, hogy valaki látni fogja, mi történik, vagy hogy a biztonsági kamerák rögzítik az eseményeket" - mesélte Radić.
Elmondta, hogy senkit sem támadott meg, nem ütött meg senkit, így nem adott okot arra, hogy bántalmazzák. Kifejtette, hogy egész életében tisztelettel beszélt a rendőrökkel, és tudja, hogyan kell viselkedni velük, hiszen nagyapja és nagybátyja is rendőr volt, apja pedig igazságügyi szakértőként gyakran együttműködött a rendőrséggel.
"De nem engedtem, hogy megverjenek. Számomra teljesen új és megdöbbentő helyzet volt, hogy egy rendőr támadás alá von. Mindez elkerülhető lett volna, ha azonnal bemutatkoznak, amikor kértem őket, hogy mozdítsák el az autót. Az én reakcióm, hogy átugrottam az autón, az ő első arrogáns megnyilvánulásukra adott válasz volt, amit a második követett, amikor azt mondták, ugráljak. Eleinte lökdösődtek, és próbáltak a sötét utcába húzni. Amikor látták, hogy nem tudják elrángatni, az egyikük váratlanul nyakon ütött." - mesélte Radić.
Ekkor egy másik autóból hárman rohantak a segítségemre, így már hatan álltak velem szemben. Nem volt már lehetőségem a védekezésre. Felemeltek, és a földre taszítottak, majd megkezdődött a rugdosás. A fejemet próbáltam védeni, így a kezemet elé tartottam. Ez vezetett ahhoz, hogy az egyik rúgástól eltört a kezem. Az egyik támadó azt mondta, hogy engedjem el a jobb kezem, hogy elkerülje a törést. Amikor engedtem neki, gyorsan bilincsbe vertek. Bilincsben a betonon feküdtem, amikor egyikük lendületből belerúgott az oldalamba – mesélte az orvos. Radić szerint mindez világosan látszik a biztonsági kamerák felvételein, amelyeket az ügyész is alaposan megvizsgált. A verés után szinte egy órát töltöttem bilincsben a hideg betonon. Először az intervenciós járőrök érkeztek, majd a rendőrőrs munkatársai. A rendőrkapitányságra vittek, mert azt állították, hogy én támadtam meg Peconi testőreit. Az aneszteziológus hangsúlyozta, hogy az újvidéki rendőrök és a kihallgató nyomozó kivételesen korrektek voltak vele. Bízni szeretne abban, hogy az igazság győzedelmeskedik, nemcsak az ő ügyében, hanem másokéban is, akik hasonló nehézségeken mentek keresztül.
"Megkértem őket, hogy mozdítsák el az autót, mert elég volt az arroganciából. Mindannyiunknak elege van ebből. Ez néhányszor elnézhető, de egyszer csak eljön a pillanat, amikor azt mondod: most vagy ember vagyok, vagy nem" - mondta Radić. A Vajdasági Klinikai Központban megállapították, hogy a bal karja mellett öt bordája is eltört. Reméli, hogy februárban visszatérhet a munkába.
"Az ilyen magatartásnak sürgősen véget kell vetni. A rendőrök érdeklődtek, miért éreztem szükségét ennek, és ez a kérdés rendkívül kényelmetlenül érintett. Én viszont megkérdeztem tőlük, hogy valóban nem zavarja-e őket ez a helyzet" - zárta gondolatait Nikola Radić.
