A Terminátor univerzuma valósággá válhat, ha a mesterséges intelligencia és a robottechnológia tovább fejlődik. A jövőben, ahogy a gépek egyre intelligensebbé válnak, felmerülhet a kérdés, hogy milyen hatással lesznek az emberi társadalomra. Az önálló gon

"1984-ben már figyelmeztettem titeket, fiatalok, de senki sem figyelt rám" – nyilatkozta egy korábbi interjúban James Cameron, és mostanra egyre inkább úgy tűnik, hogy igaza volt. A Terminátor ikonikus alkotójának véleménye szerint a mesterséges intelligencia fejlődése riasztó párhuzamokat mutat a filmjeiben megjelenő disztópikus világképpel. Már Líbiában is alkalmaznak emberi irányítás nélkül működő drónokat, és kilenc ország dolgozik AI-alapú fegyverek fejlesztésén, miközben a szabályozás még mindig gyerekcipőben jár. Cameron úgy véli, hogy a filmiparban még 20 évbe telik, amíg a mesterséges intelligencia képes lesz Oscar-díjas forgatókönyvet írni. A katonai alkalmazásokat illetően viszont világosan kifejtette nézeteit: szerinte olyan eszközöket teremtünk, amelyek végső soron a saját pusztulásunkhoz vezethetnek.

James Cameron, a Terminátor alkotója, egy nemrégiben adott interjúban, amely a CTV News műsorában hangzott el, felidézte 1984-es klasszikusának disztópikus üzeneteit. Ezúttal azonban nem csupán fikcióként, hanem a katonai mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatos valós félelmeként beszélt róla. A leggyakrabban emlegetett mondat, amely így hangzik: "1984-ben figyelmeztettelek titeket, srácok, de senki nem hallgatott rám," elsőre filmelőzetesbe illőnek tűnhet, ám valójában mély szorongást tükröz a mesterséges intelligencia fegyvereként való alkalmazásával kapcsolatban. Cameron szavai arra figyelmeztetnek, hogy a technológiai fejlődés nemcsak lehetőségeket, hanem komoly kockázatokat is magában hordoz, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A Terminátor filmben a Skynet egy atomháború kirobbantásával válik öntudatra, ami az 1980-as években csupán egy izgalmas sci-fi elképzelésnek számított. Azonban napjainkra a helyzet drámaian megváltozott: tudósok és biztonságpolitikai szakértők egyre aggasztóbban figyelik, hogy a modern fegyverrendszerek közül egyesek már emberi felügyelet nélkül is működhetnek. A nemrégiben megjelent ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének (UNIDIR) 2023-as tanulmánya is felhívta a figyelmet a halálos autonóm fegyverrendszerek (LAWS) globális elterjedésére. Ezek a fejlett technológiák képesek önállóan azonosítani és támadni a célpontokat, s már legalább kilenc országban alkalmazzák őket, ami egy új és aggasztó fejezetet nyit a hadviselés történetében.

James Cameron úgy véli, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a kritikus ponthoz, ahol a mesterséges intelligenciával működő fegyverek globális fegyverkezési versenyt robbanthatnak ki, különösen a nagyhatalmak között. "Ha mi nem fejlesztjük ki, valaki más biztosan meg fogja" - figyelmeztet a rendező, aki nem véletlenül aggódik. 2020-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentése rávilágított arra, hogy Líbiában már olyan drónokat használtak, amelyek emberi irányítás nélkül képesek működni. A dokumentumot jelenleg is elemzik, de már most komoly vitákat generált a védelmi stratégiák és a humanitárius jog terén.

Bár a szabályozási folyamat már elindult, a haladás rendkívül lassúnak bizonyul. A Hagyományos Fegyverekről Szóló Egyezmény sem tudta érvényesíteni a kötelező korlátozásokat az autonóm fegyverek tekintetében. A konszenzus hiánya mögött főként geopolitikai rivalizálások és a védelmi-technológiai ipar kereskedelmi érdekei állnak.

James Cameron véleménye szerint a szabályozási űr a legnagyobb fenyegetést jelenti számunkra. "Előfordulhat, hogy a saját megsemmisülésünkhöz szükséges eszközöket hozunk létre" – figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy a kormányoknak sürgősen meg kellene határozniuk egyértelmű etikai kereteket, mielőtt ezek a technológiák széles körben elterjednének.

Míg a rendező a mesterséges intelligencia katonai használata miatt aggodalmát fejezte ki, mérsékelten optimista álláspontot képvisel a film- és történetmesélésre gyakorolt hatására kapcsolatban. Nem hiszi, hogy az AI készen áll arra, hogy helyettesítse az írókat - nem azért, mert nem tudja utánozni a stílust, hanem mert hiányzik belőle az empátia és a narratív intuíció.

Várjunk csak 20 évet! Ha addig egy mesterséges intelligencia elnyeri a legjobb forgatókönyvért járó Oscart, akkor valóban komolyan fogom venni a képességeit.

- jelentette ki szkeptikus hangnemben James Cameron, aki azonban elismeri, hogy a mesterséges intelligencia már most is jelentős hatással van az ipar egyes szegmenseire. A technológia például a vizuális effektek és a vágási folyamatok során is alkalmazásra kerül, hogy felgyorsítsa a gyártási időt. A jelenlegi filmkészítési gyakorlatokban már fellelhetők olyan eszközök, mint a Runway ML, az Adobe Sensei és a Cuebric, amelyek úttörő szerepet játszanak a kreatív folyamatok megkönnyítésében.

A rendező aggodalmai nem alaptalanok, hiszen az izraeli Vaskupola már most emberi beavatkozás nélkül képes rakéták elfogására, míg az orosz Pancír-rendszer automatikus célzási funkcióval rendelkezik. Az Egyesült Államok pedig folyamatosan fejleszti autonóm harci drónjait. A mesterséges intelligencia nem csupán katonai területen van jelen; például a Tesla Autopilot rendszere is önállóan navigál, emellett algoritmusok révén történik a pénzügyi kereskedés, és a hírek szerkesztésében, valamint zeneszerzésben is egyre inkább alkalmazzák.

Ugyanakkor a szabályozásnál még mindig nincs konszenzus, az Egyesült Államok és Oroszország ellenzi a teljes tilalmat, az európai országok viszont szigorítást szeretnének, míg Kína a saját útját járja. James Cameron ezért úgy véli, ez a megosztottság jelenti a legnagyobb veszélyt. Az AI rendszerek már most is képesek tanulni, fejlődni, majd megváltoztatni algoritmusukat, ezért a rendező felelős fejlesztéseket szorgalmaz.

A technológia önmagában nem rossz. A kérdés az, hogy hogyan használjuk fel. Szükségünk van szabályozásra, mielőtt túl késő lenne

- hangsúlyozta a rendező, aki kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia területén elengedhetetlen az átláthatóság, továbbá sürgette egy nemzetközi megállapodás létrehozását az AI-vezérelt fegyverekkel kapcsolatban. Azt is hozzátette, hogy a kritikus rendszerek esetében fontos az emberi felügyelet megőrzése, és szükséges etikai irányelvek kidolgozása is.

James Cameron kiemelte, hogy a sci-fi felelőssége, hogy figyelmeztessen a rossz jövő veszélyére, mielőtt az valósággá válik. Ezért még nem késő cselekedni az edukáció terén sem, amelynél szintén szükség van nemzetközi együttműködésre, nyilvános diskurzust kell tartani a technológia kockázatairól, a techcégek részéről pedig felelős fejlesztés kell. "Nem azt mondom, hogy álljunk meg a fejlődéssel" - hangsúlyozta a rendező. "Azt mondom, hogy gondolkodjunk előtte, mielőtt elengedjük a kontrollt."

A filmkészítő 1984-es figyelmeztetése mára egyre inkább relevánssá válik, hiszen a mesterséges intelligencia fejlődése olyan ütemben zajlik, hogy a szabályozások már alig tudják lépést tartani vele. A katonai alkalmazások megjelenése a hétköznapi valóság részévé vált, és e rendszerek ellenőrzése a jövő szempontjából kulcsfontosságú lehet. A rendező célja, hogy rávilágítson ezekre a potenciális veszélyekre. Ahogy ő fogalmazott: "a science fiction legnagyobb erőssége nem abban rejlik, hogy megjósolja a jövőt, hanem abban, hogy elősegíti a rossz jövő elkerülését."