Mi lehet a hosszú élet titka? Egy 117 éves asszony DNS-ét vizsgálva talán választ kaphatunk a kérdésre.
Lehetséges, hogy a genetikai örökség és egy ízletes joghurt tálkája rejti a hosszú élet titkát?
Maria Branyas több mint 117 évet élt, ezzel pedig a világ legidősebb, hitelesen nyilvántartott emberévé vált. 2024 augusztusában hunyt el, 117 évet és 168 napot töltve a világban, miközben Katalóniában, ahol született, a nők átlagos élettartama mindössze 86 év. Ez a rendkívüli élettartam természetesen felveti a kérdést: mi lehetett a titka? A tudósok a DNS-ében kutatták a választ, és valóban érdekes összefüggésekre bukkantak.
Egy nemrégiben publikált kutatás keretében tudósok alapos multiomikai elemzést végeztek Branyas mintáival. Az elemzés során vérből, nyálból, vizeletből és székletből származó adatokat hasonlítottak össze más, száz év feletti egyének és fiatalabb kontrollcsoportok eredményeivel. Ez a tanulmány rendkívül részletes betekintést nyújtott abba, hogyan működik egy olyan ember biológiája, aki rendkívüli hosszú életet él.
Bár a 117 éves hölgy testében felfedezhetőek voltak az öregedés klasszikus jelei, mint a rövidült telomerek és gyulladásra hajlamos immunsejtek, mégis meglepő módon nem szenvedett komoly, az életkorával összefüggő betegségektől. Ez arra enged következtetni, hogy az öregedés folyamata és a különböző betegségek nem mindig összefonódnak.
A kutatók több olyan genetikai variánst is azonosítottak, amelyek védelmet nyújthattak a gyakori időskori kórképekkel szemben: a szív- és érrendszeri problémákkal, a cukorbetegséggel és a neurodegeneratív elváltozásokkal. Branyas szervezete ráadásul hatékony zsírbontással, gyulladáscsökkentő bélflórával és fiatalos epigenetikai mintázattal rendelkezett.
Érdekes megfigyelés, hogy a biológiai kor, amelyet a DNS-metilációs mintázatok alapján határoztak meg, jelentősen alacsonyabb értéket mutatott a valós életkorhoz képest. A kutatók megállapították, hogy a sejtek működése olyan, mintha több mint húsz évvel fiatalabbak lennének, ami új perspektívát nyújt a sejtek öregedési folyamatainak megértésében.
Dr. Manel Esteller, a kutatás vezetője úgy véli, Branyas élete "lenyűgöző kettősséget" tükrözött: egyszerre jelen volt nála az extrém kor és az egészséges, hosszú élet számos nyoma. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a genetikai adottságok mellett a mindennapi szokások is jelentős hatással voltak az életminőségére.
A katalán asszony élete során mindig aktív maradt: kertészkedett, kutyákkal játszott, könyveket olvasott, zongorázott és sokat sétált. Mediterrán étrendet követett, jó alvási rutint alakított ki, és szoros kapcsolatot ápolt családjával, barátaival. És hogy mi volt a kedvence? A joghurt - talán nem véletlenül, hiszen bélmikrobiomja kifejezetten fiatalos és gyulladáscsökkentő hatású volt.
Bár a kutatás csupán egyetlen személy esettanulmányára épül, mégis rendkívül értékes betekintést nyújt az öregedés biológiájába. A szakértők úgy vélik, hogy az ilyen jellegű vizsgálatok új biomarkerek és stratégiák kidolgozásához vezethetnek, amelyek révén lehetőség nyílhat az átlagéletkor meghosszabbítására, valamint az egészséges öregedés elősegítésére.
A Cell Reports Medicine című folyóiratban megjelent eredmények új perspektívát kínálnak az öregedésről való gondolkodásunkban. E felfedezések révén az öregedést nem csupán a lét elkerülhetetlen hanyatlásaként, hanem egy aktív és egészséges életfázisként is értelmezhetjük. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy másképp tekintsünk az életkor előrehaladására.
