Milliárdokat takaríthatnak meg a tőzsdei vállalatok: felfedjük a SZIT-ek rejtett titkát!
A BÉT-en jegyzett SZIT-ek között számos népszerű név található, mint például BIF, Biggeorge REIT és Shopper Park. Ezek a vállalatok nem csupán tőzsdei szereplők, hanem közös jellemzőjük, hogy élvezik a teljes helyi iparűzési adó és a társasági adó alóli mentességet, figyelembe véve az adóalap módosító tételeket is. Ráadásul, ha ingatlan tulajdonjogot, vagyoni értékű jogot, vagy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló részesedést szereznek, az illeték mértéke mindössze 2%-ra csökken. Ezen adózási kedvezmények nemcsak a SZIT-ekre vonatkoznak, hanem azok elővállalkozásaira és a SZIT-törvény által kijelölt projekttársaságokra is kiterjednek, ami tovább növeli a befektetési vonzerejüket.
Ahogyan dr. Simon Stella, az AegisLegal egyik alapítója kifejti: a társasági adó vonatkozásában az adóalap-módosító tételek mellett megállapított adóalapot nem sújtja adófizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy például egy olyan SZIT, amely a éves pénzügyi beszámolójában 10 millió euró adózás előtti eredményt tüntet fel, a rá vonatkozó tao-mentesség révén 900 ezer eurós adómegtakarítást érhet el.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy egy körülbelül 3 millió eurós nettó árbevétellel működő logisztikai parkok, valamint azokhoz tartozó csarnokok és raktárak bérbeadásával foglalkozó SZIT akár 50-60 ezer eurót is megtakaríthat évente. Ez a kedvező lehetőség jelentős előnyöket kínál a vállalkozások számára, lehetővé téve számukra, hogy forrásaikat más, fontosabb területekre irányítsák.
Ha az ingatlanszerzés során fizetendő vagyonátruházási illetéket vesszük szemügyre, akkor láthatjuk, hogy az általános mérték egymilliárd forintig 4%, ezt követően pedig 2% vonatkozik. Például, ha valaki egy egymilliárd forint értékű ingatlant vásárol, a SZIT esetében a 40 millió forint helyett csupán 20 millió forint illetéket kellene megfizetnie. Érdekes, hogy kapcsolt felek közötti tranzakciók esetén az illeték teljes mértékben elkerülhető.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a SZIT kizárólag tőzsdén jegyzett vállalatként, vagyis nyilvánosan működő részvénytársaságként létezhet.
A SZIT-ek nyilvántartásába a NAV olyan nyilvánosan működő részvénytársaságokat jegyez be, amelyek a BÉT szabályozott piacán, tehát a Prémium vagy Standard kategóriában jegyzik be részvényeiket. Ehhez szükséges, hogy a társaság legalább 25%-os közkézhányaddal rendelkezzen, ami azt jelenti, hogy a részvények legfeljebb 5%-át birtokló egyéni tulajdonosok részvények összmennyisége elérje ezt az arányt. Ezen kívül a társaságnak minimum öt milliárd forint összegű induló tőkével kell bírnia, amely magában foglalja a jegyzett tőkét, a tőketartalékot és az eredménytartalékot. Fontos továbbá, hogy a cég vezetősége, beleértve az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait, legalább három éves releváns vezetői tapasztalattal rendelkezzen. Ezt a folyamatot dr. Perger Gábor, az AegisLegal egyik alapítója foglalta össze.
A SZIT és annak leányvállalatai kizárólag a számukra kijelölt, specifikus tevékenységeket folytathatják.
Az ingatlanok mellett csak a tevékenységi körök végzéséhez szükséges eszközöket, állampapírokat, tőzsdei értékpapírokat, valamint leányvállalati részesedéseket lehet birtokolni. Fontos, hogy az adott vállalat mérlegfőösszegének legalább 70%-át ingatlanportfólió alkossa. Emellett szigorú korlátozás, hogy egyetlen ingatlan értéke sem lépheti túl a mérlegfőösszeg 30%-át. Ezen ingatlanportfólió értékét negyedévente felül kell vizsgálni.
A SZIT kizárólag törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt (kivéve vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt) és dolgozói részvényt bocsáthat ki, azonban osztalékelsőbbségi jog egyik részvényfajtához sem fűződhet. A SZIT igazgatósága minden évben köteles osztalék kifizetésre javaslatot tenni - de természetesen a közgyűlésre ilyen kötelezettség nem vonatkozik, azaz ezt a javaslatot már nem köteles megszavazni.
Ahogy az már szóba került, az adókedvezmények már a SZIT előtársaságot is megilletik. Van ugyanis arra mód, hogy a cég kérje a nyilvántartásba vételét mint szabályozott ingatlanbefektetési előtársaság, de ebben az esetben a nyilvántartásba vételt követő év december 31. napjáig meg kell felelnie a SZIT-té válás valamennyi feltételének, azaz legkésőbb a következő évben tőzsdére kell lépnie. Ha ez valamiért nem történne meg, úgy a - fent említett társasági adómentesség figyelmen kívül hagyásával számított - társasági adó kétszeresét köteles a társaság befizetni.
A SZIT jogállás megszerzéséhez nem elégséges az Xtend piacra történő regisztráció, a társaságnak a szabályozott piacra kell bevezetnie részvényeit - hangsúlyozza dr. Simon Stella. Abban viszont már nincs megkötés, hogy a szabályozott piacon belül a cég a Prémium vagy a Standard kategóriába vezeti-e be a részvényeit.
A folyamat a klasszikus tőzsdei bevezetésekhez hasonlóan indul, amely magában foglalja a részletes átvilágításokat és a cégcsoport struktúrájának kialakítását. Ezt követően lehet nekilátni a bevezetési dokumentáció összeállításának. Ennek középpontjában áll a legfontosabb dokumentum, a Tájékoztató, amely az EU-s jogszabályok, különösen a Prospektus Rendelet előírásai szerint készül el, és amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyelete hagy jóvá.
A bevezetési folyamat lényeges momentuma a legalább 25%-os közkézhányad kialakítása. Egyes SZIT-ek zárt körben valósítják meg a társaság részvényeinek értékesítését, de természetesen jellemző a nyilvános ajánlattétel útján történő értékesítés is, amihez szükséges befektetési szolgáltató bevonása - mondja el dr. Perger Gábor. Ami a folyamat időigényét illeti,
Ez a folyamat általában 9-12 hónapot vesz igénybe, ami részben a tőkebevonás alapos előkészítésének és lebonyolításának, valamint a Tájékoztató engedélyezéséhez szükséges időnek köszönhető.
Amikor egy cég a tőzsdére lépést fontolóra veszi, szokás összevetni a bevezetéssel járó előnyöket a nyilvános működés jelentette többletterhekkel. Egy ingatlanbefektető társaság esetében azonban a SZIT-té válás azonnali, közvetlen és nagyon könnyen számszerűsíthető anyagi előnyökkel jár, "ezért mi arra számítunk, hogy a következő években jóval több ilyen cég jelenik majd meg a BÉT-en" - zárják gondolatmenetüket az AegisLegal szakértői.
A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
