Minden részlet összhangban áll, úgy tűnik, hogy felfedezték Jézus sírját.

"Elrejtett könnycseppek..." - Marsi Anikó szívhez szóló szavakkal osztotta meg érzéseit, és most arra buzdít mindenkit, hogy merjenek megnyílni.

A jeruzsálemi Szent Sír-templom területén dolgozó régészek forradalmian új felfedezéseket tesznek. Jelenleg azon a helyszínen végeznek kutatásokat, amelyet a János evangéliuma is említ. "Abban a helyen, ahol Jézust megfeszítették, egy kert húzódott, és a kertben egy újonnan kialakított sír található, amelyben még soha nem nyugodott ember. Ott helyezték el Jézust."

Az olajfák és szőlőtőkék jelenlétét az ókori bazilika padlója alatti minták alapján végzett archeobotanikai és pollenvizsgálatok támasztják alá. Ezek a felfedezések a kereszténység előtti időszakra utalnak, habár a radiokarbonos kormeghatározásra még várni kell.

Francesca Romana Stasolla, a római Sapienza Egyetem professzora, a Times of Israelnek kifejtette, hogy a terület már Hadrianus császár uralkodása alatt is a város része volt, amikor a rómaiak megalapították az Aelia Capitolinát. Ezzel utalt a Kr. u. 2. század első felében Jeruzsálem romjaira épült római településre. Azonban Jézus idejében ez a terület még nem tartozott a város határain belülre.

A keresztény hagyományok szerint a Szent Sír-templom az a hely, ahol Jézus keresztre feszítése zajlott (más néven Golgota), és ahol a közeli sírja található. Ezt a szent helyet egy 1810-ben épített ereklyetartó ékesíti. Stasolla, a régészeti ásatások vezetője, 2022 óta irányítja a munkálatokat. A templom felügyeletét ellátó három fő vallási közösség - az ortodox pátriárkátus, a Szentföld Kusztódia és az örmény pátriárkátus - 2019-ben, hosszú belső viták után egyetértett a helyszín feltárásának és felújításának szükségességében. A felújítási munkálatok közé tartozott a főként a 19. századból származó padlózat cseréje, ami az első komoly helyreállítási projekt a bazilikában az 1808-as tűzeset óta. Az Izraeli Régiségügyi Hatóság engedélyezte a régészeti ásatást, amely törvényi előírás az ország területén végzett munkákhoz.

"A felújítási munkálatok során a vallási közösségek úgy döntöttek, hogy engedélyezik a padló alatti régészeti ásatásokat is" - árulta el Stasolla a The Times of Israelnek adott első átfogó interjújában az ásatások megkezdése óta.

Kiemelte: "Jelen pillanatban nincs folyamatban aktív ásatás, mivel a templom húsvétra való felkészítése zajlik, amikor is a zarándokok számára teljes mértékben hozzáférhetővé kell válnia." Hangsúlyozta, hogy a helyszín érzékeny természete és a logisztikai kihívások miatt rendkívüli gondossággal kellett eljárniuk.

Az ásatások során részt vevő régészek mindannyian Olaszország büszkeségei, és a La Sapienza Egyetemhez fűződnek. Stasolla megosztotta velünk: "Műszakokban dolgozunk, de a jeruzsálemi csapatunk létszáma mindig 10-12 fő között mozog. Az itteni légkör igazán különleges; szívélyes fogadtatásban részesültünk, és mindenkivel szoros, baráti kötelék alakult ki."

Időről időre bizonyos szakterületek specialistái, például geológusok, archeobotanikusok vagy római régész-zoológusok együttműködnek a jeruzsálemi régészekkel. A Szent Sír-templomban 2025 márciusában felújítási munkálatok folytak.

"Felváltva végezünk munkát, de a jeruzsálemi csapatunk mindig 10 vagy 12 főből áll" - osztotta meg Stasolla. "A helyi légkör igazán egyedülálló; rendkívül barátságosan fogadtak minket, és szoros kapcsolatokat alakítottunk ki minden résztvevővel." Időnként olyan szakértők, mint geológusok, archeobotanikusok vagy régész-zoológusok érkeznek Róma különböző pontjairól, hogy csatlakozzanak a jeruzsálemi régészeti csapathoz.

A római Sapienza Egyetem régészei jelenleg a Szent Sír templomban végeznek ásatásokat. (Archivio Università di Roma La Sapienza). "A csapatunk nagy része azonban továbbra is Rómában tartózkodik, ahová az utómunkálatokhoz szükséges adatokat küldjük" - részletezi Stasolla.

"Bár egyetlen pillantással nem láthattuk az egész templomot, az új technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy laboratóriumainkban újjáépítsük a teljes képet - magyarázta Stasolla. - Ha egy kirakós játék metaforáját használjuk, akkor azt mondhatnánk, hogy csak egy-egy darabot emelünk ki egyszerre, de végül a teljes kép gazdag multimédiás rekonstrukciója áll majd a rendelkezésünkre."

Az évszázadok során a Szent Sír számos rombolás és helyreállítás tanúja volt. Az eredeti építményt a negyedik században Konstantin, a kereszténységet elsőként felvevő császár építtette. A templomot a hetedik században a perzsák felgyújtották, 1009-ben pedig al-Hakim kalifa támadta meg.

Jelenlegi formája nagyrészt a keresztes lovagok 12. századi uralma idején végzett kiterjedt helyreállításoknak köszönhető. Stasolla elmagyarázza, hogy a templom padlója alatti rejtett rétegek, amelyek egy könyv lapjaihoz hasonlítanak, Jeruzsálem történetének kivételes feljegyzéseit szolgáltatják, kezdve a vaskortól (i. e. 1200-586).

"A templom egy kőbányára épült, ami nem meglepő, hiszen Jeruzsálem óvárosának nagy része egy kőbányán fekszik - jelentette ki Stasolla. - A kőbánya a vaskorban működött. Az ásatás során kerámiákat, lámpákat és más használati tárgyakat találtunk ebből a korszakból".

A templom felépítése előtt, valamint a kőbánya működésének leállítása után a terület egyes részeit mezőgazdasági tevékenységekre fordították.

"Alacsony kőfalakat építettek, és a köztük lévő teret földdel töltötték fel - magyarázta Stasolla - A régészeti-botanikai leletek különösen izgalmasak voltak számunkra, tekintettel arra, hogy mit említ a János evangéliuma, amelyről úgy véljük, hogy valaki írta vagy állította össze, aki ismerte Jeruzsálemet abban az időben. Az evangélium utal egy zöld területre a Kálvária és a sír között, és mi ezeket a megművelt földeket azonosítottuk".

A Konstantin korához köthető új felfedezések napvilágra kerültek egy olyan helyszínen, amely Jézus idejéből származik, és amely nem csupán kőbányaként funkcionált, hanem temetkezési helyként is szolgált. Jeruzsálem különböző részein számos sziklába vájt sír található. "Képzeljük el, ahogy a kőbányát fokozatosan elhagyták, a sírokat különböző szinteken alakították ki. Így a területen több temetkezési hely is található ebből a korból. Konstantin végül azt a helyet választotta ki, amelyet Jézus sírjaként tiszteltek, és a jelenlegi rotunda körüli területen végezte el az ásatásokat, elszigetelve a többi temetkezéstől."

A Szent Sír-komplexumban több ősi sír található, köztük egy, amelyet a keresztény hit Arimateai Józsefnek tulajdonít, aki a hagyomány szerint Jézusnak ajánlotta fel saját sírhelyét.

A Stasolla kutatócsoport felfedezései során több olyan régészeti leletre bukkant, amelyek valószínűleg a negyedik századból erednek. A csapat a jelenlegi építmény alatti területen végzett ásatások során azt nyilatkozta: "Felfedeztünk egy kör alakú alapot, amely a sír első, márványból készült monumentális díszítményének része lehet."

Stasolla ezt a felfedezést különösen fontosnak tartotta, és megjegyezte: "A századból származó legkorábbi ábrázolások Ödönről kör alakúnak mutatják be. Ezért azt feltételezzük, hogy ez a kör alakú alap a Konstantin által létrehozott eredeti építmény részét képezte."

A körülbelül hat méter átmérőjű felfedezés jövőbeli vizsgálata újabb nyomokat kínálhat a kutatók számára a monumentális építmény varázslatos történetének feltárásához.

"Jelenleg geológiai elemzéseket folytatunk, hogy tisztázzuk a márvány származását, emellett a habarcs összetételét is részletesen megvizsgáljuk" - osztotta meg Stasolla. "Mindkét vizsgálat kulcsfontosságú adatokat nyújthat számunkra."

Egy újabb izgalmas felfedezés, amely határozottan a negyedik századra nyúlik vissza, a rotunda keleti szegletében előkerült érmekincstár. A legkorábbi érmék II. Constantius (i. sz. 337-361) uralkodása alatt készültek, míg a legfrissebb példányok Valens (i. sz. 374-378) idejéből származnak.

A csapat felfedezett több száz állati csontot, amelyek tanúskodnak a papok és zarándokok évszázadokon át tartó ünnepi lakomáiról.

Az ásatásról szóló előzetes jelentés, amelyet a "Liber Annuus" című szakfolyóiratban 2023-ban publikáltak, részletesen ismerteti egy keresztes lovagkorhoz köthető szerkezeti árok és egy modern aknagödör tartalmát. Mindkét lelőhelyen birkák, kecskék, sertések, csirkék, libák és galambok maradványait, valamint jelentős mennyiségű halat találtak.

Az azonosított fajok között szerepelt egy különleges lóhal, amely az Indo-csendes-óceán vizeiben élt, valamint egy tőkehal, amely az Atlanti-óceán mélyéből származik.

"Egy olyan szárazföldi csigafaj több héját is felfedeztük, amelyet ma is fogyasztanak - tette hozzá Stasolla - Ez a faj innen származik, és a keresztes háborúk után terjedt el a Földközi-tengeren."

A régész hangsúlyozta, hogy csak a feltárt csontok átfogó elemzése után lehet majd jobban megérteni, hogyan alakultak a templomban lakók és a templomot látogatók étkezési szokásai az évszázadok során. Az ásatási leletek tudományos elemzése, amelyek mintegy 100 000 kerámiatöredéket tartalmaznak, várhatóan több évet vesz igénybe. Az ásatásokat azonban húsvét után kezdik újra, és várhatóan néhány hónapon belül be is fejezik. "Már csak az északi hajó egy részét kell feltárnunk" - mondta Stasolla.

A kérdés, hogy a régészet valaha véglegesen megerősíti-e, hogy Jézus tényleg a Szent Sírban nyugszik, Stasolla szerint nem csupán tudományos dilemmát jelent, hanem mélyebb filozófiai kérdéseket is felvet. Hangsúlyozta, hogy a hit és a történelem világát külön kell kezelni, hiszen míg a hit szubjektív élményekre és meggyőződésekre épül, addig a történelem objektív kutatásokra és bizonyítékokra támaszkodik.

"Mindazonáltal, azoknak a hite, akik már évezredek óta vallják ennek a helynek a szentségét, lehetőséget adott arra, hogy ez a hely létezzen és folyamatosan fejlődjön - tette hozzá. - Ez a megállapítás minden szent helyre érvényes."