Az MNB kamatpolitikája körüli diskurzus egyre inkább megosztja az elemzői közösséget. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a jegybanknak szüksége van a kamatok emelésére a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében, míg mások a kamatok csökkentését sürgetik, hog

Az utóbbi időszak eseményei hazai és nemzetközi szinten is jelentős hatással voltak a gazdasági környezetre. Március végén az MNB kamatdöntése óta a világ színpadán feszültségek szaporodtak: az Egyesült Államok vámháborúja fokozódik, a gazdasági előrejelzések pedig egyre sötétebbek. A globális bizonytalanság szintje a tetőfokára hágott, ami természetesen a magyar gazdasági növekedési és inflációs kilátásokra is rányomta bélyegét. Bár a márciusi infláció végre a vártnál kedvezőbb adatokat mutatott, a kormány továbbra is erőteljes lépéseket tesz a mesterséges árleszorítás érdekében. Ennek ellenére a forint ismét gyengülésnek indult, és egyre inkább felerősödnek a költségvetés lazulására utaló jelek. A Standard & Poor's elemzői pedig figyelmeztetnek: az államadósság a befektetésre nem ajánlott kategória határvonalán egyensúlyozik, ami tovább növeli a piaci aggodalmakat.

Összességében a növekedés üteme gyengébben alakul, bár az inflációs kilátások talán kedvezőbb irányba mozdultak el. Ugyanakkor hatalmas mértékben megnőtt a bizonytalanság, és a forint leértékelődése is jelentős tényezővé vált a hónap során. E körülmények tükrében holnap a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának el kell döntenie, hogy szükséges-e változtatniuk a kamatpolitikájukon. Érdemes megjegyezni, hogy ez a módosítás nem feltétlenül azonnali kamatdöntés formájában fog megnyilvánulni, legalábbis...

a Portfolio által megkérdezett szakértők továbbra is teljesen egységesek abban, hogy a 6,5%-os irányadó ráta változatlan marad.

Az MNB márciusi kamatdöntése során Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta a körültekintő megközelítést, mint az alapvető irányelvet. Kijelentette, hogy a közeljövőben nem várható a monetáris politika lazítása, ezzel is megerősítve a stabilitás iránti elkötelezettségét.

Korábbi 2%-os idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket 1,5-1,7% közzé rontottuk - mutatja be a változó környezet hatásait a magyar gazdasági folyamatokra Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ez a prognózis alacsonyabb, mint a kormány módosított 2,4%-os növekedési várakozása és az MNB márciusi 1,9-2,9% közötti előrejelzési sávjának is az alsó széle alatt van. Ezzel párhuzamosan az inflációs kép is módosult:

Trippon, az ismert elemző, frissítette korábbi inflációs előrejelzését, amely eddig 5%-os éves átlagot mutatott. Most új számításai 4,5-4,7%-os tartományra helyezik az inflációt. Ennek ellenére a 2026-ra kitűzött inflációs cél elérésének kérdése továbbra is nyitott, ami indokolja az óvatos megközelítést a monetáris politikában – véli Trippon.

Hasonló következtetésre jut Becsey Zsolt. Az Unicredit szakértője szerint bár az inflációs folyamatok terén inkább kedvező irányba mozdult el a mérleg, de ez kevés ahhoz, hogy a jegybank egy ilyen turbulens geopolitikai környezetben vágni tudjon. A forint kockázatosabb pénzügyi eszköznek számít a nemzetközi befektetők szemében, így továbbra is szükséges a "kamatpajzs" fenntartása, hogy elkerülhetők legyenek a hirtelen forintleértékelődési periódusok.

Bár a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinflációt a korábbi inflációs meglepetések magasabb szintje befolyásolja. Balog-Béki Márta, az MBH Bank közgazdásza rámutat, hogy emiatt az inflációs cél elérése távolabb került a tervezett időponttól. Ezért az MNB nem sieti el a kamatcsökkentéseket, ami a forint árfolyamát is kedvezően alakíthatja. A monetáris lazításra akkor kerülhet sor, ha egyértelműen látszik, hogy az infláció tartósan visszatér a jegybank által meghatározott célsávba, és ezt a piac is elfogadja. Jelenleg még korai lenne erről határozottan beszélni. Balog-Béki szerint az MNB kamatcsökkentésére idén év végéig nem számíthatunk, és ez is csak akkor válik valószínűvé, ha az Egyesült Államok jegybankja, a Fed, jelentős monetáris lazítást hajt végre.

A fentiek alapján jól megfigyelhető, hogy az elemzők véleménye rendkívül eltérő a kamatcsökkentés időpontját illetően. A megkérdezett szakértők többsége úgy gondolja, hogy az idei évben már nem várható ilyen lépés, míg mások két kamatvágást (összesen 50 bázisponttal) valószínűsítenek. Érdekes, hogy a középutas, egy kamatvágást előrejelző forgatókönyv csupán kisebbségben van, mégis ez a megközelítés képviseli a konszenzust jelentő mediánt.

A piaci árazások jelenlegi állapota a galamb politikai irányvonalat tükrözi. Az utóbbi hetekben a piaci szereplők által várható kamatpálya lefelé módosult; a szakértők idén egy vagy két, egyenként 25 bázispontos csökkentést anticipálnak – hívja fel a figyelmet Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Valóban, a pénteki határidős kamatmegállapodások (FRA) adatai alapján a Portfolio számításai szerint a következő évben a piac három kamatcsökkentést áraz be, melyből egy a jövő év elejére tolódik.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint nem eszik ennyire forrón a kását. Úgy látja, négy, egymástól nem független feltételt szükséges a kamatcsökkentés elindításához:

A vámháború kimenetele kétségtelenül kulcsszerepet játszik a gazdasági folyamatok alakulásában. Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató elemzője rámutat, hogy a következő hónapokban a hazai infláció mellett a vámintézkedések hatása is jelentősen befolyásolhatja a kamatpolitikát. Két fontos kérdés merül fel: egyrészt, milyen mértékben terjednek el a vámintézkedések, másrészt, hogyan reagálnak a világ vezető jegybankjai a megváltozott gazdasági környezetre.

A Magyar Nemzeti Bank holnap 14 órakor teszi közzé a kamatdöntését, 15 órakor pedig annak indoklását írásban és sajtótájékoztató keretében is közli.