Hogyan táplálkozzunk a hosszú és egészséges élet érdekében? A hosszú élet titka a táplálkozásban rejlik – érdemes olyan ételeket választanunk, amelyek nemcsak táplálóak, hanem hozzájárulnak a vitalitásunk megőrzéséhez is. Az alábbiakban néhány irányelve

A legfrissebb EAT-Lancet Bizottság jelentése alapján a javasolt étrend 27%-kal mérsékli a korai halálozás esélyeit. Emellett jelentősen csökkenti a szívbetegségek, a rák, a cukorbetegség, valamint egyéb krónikus betegségek kialakulásának kockázatát is.

A javasolt étrend alapját a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek, mint például a lencse és a vörösbab képezik. Ebben a táplálkozási rendszerben csupán minimális mennyiségben szerepel hal, tejtermék és hús.

A kutatók megállapították, hogy a jelenlegi nemzeti étrendek drámaian eltérnek attól, ami valóban elősegítené a bolygó egészségének megóvását. Ha az említett irányelvek szerint alakítanánk át táplálkozási szokásainkat, évente körülbelül 15 millió halálesetet lehetne megelőzni, ami a globális korai halálozás 27%-át jelenti.

– emelték ki a jelentés készítői.

Az áttérés folyamata mélyreható hatással bírna a környezeti állapotra, hiszen jelentősen csökkentené a nagy erőforrás-igényű élelmiszerek, például a vörös húsok iránti keresletet. Ennek következtében mérséklődne az üvegházhatású gázok kibocsátása, továbbá kevesebb földterületet és vizet igényelne az élelmiszerek előállítása, így hozzájárulna a fenntarthatóbb környezet kialakításához.

Az ajánlás szerint naponta 150 gramm vagy 3-4 adag teljes kiőrlésű gabonát, 500 gramm vagy 5 adag gyümölcsöt és zöldséget, 25 gramm vagy egy adag diófélét és 75 gramm vagy egy adag hüvelyest kellene fogyasztani. Az étrend tartalmazhat 200 gramm vagy heti egy adag vörös húst, 400 gramm vagy heti két adag baromfihúst, 700 gramm vagy heti két adag halat, továbbá hetente 3-4 tojást és napi 500 gramm tejterméket, azaz napi egy adag tejet, joghurtot vagy sajtot.

A javasolt diéta csökkenti a hozzáadott cukrok, telített zsírok és só bevitelét, amelyek általában megtalálhatók a feldolgozott élelmiszerekben.

A kutatások alapján megállapítható, hogy a globális leggazdagabb 30 százalék étrendje hozzájárul az élelmiszerrendszerek által generált környezeti terhelés körülbelül 70 százalékához.

Johan Rockström, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója és a bizottság társelnöke hangsúlyozta, hogy az élelmiszerrendszerek átalakítása nem csupán jelentős környezeti és társadalmi kihívás, hanem elengedhetetlen lépés a biztonságos klíma és egy egészséges bolygó felé vezető úton.

- állapította meg a bizottság, miután alaposan áttekintette az összes releváns információt.

A szakértői testület kiemelten foglalkozott a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságával, és hangsúlyozta a megmaradt erdők, vizes élőhelyek, valamint egyéb természetes élőhelyek védelmét célzó intézkedések sürgetését. Emellett rámutattak arra is, hogy a kormányok az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adók bevezetésével, valamint a gyümölcsök és zöldségek termelését és fogyasztását ösztönző programokkal hozzájárulhatnak az ajánlott étrendhez való áttérés elősegítéséhez.