Újdonság a láthatáron! Radikálisan megváltozik a szemétszállítás folyamata: vajon hogyan reagál mindehhez a MOHU? - Pénzcentrum


A mesterséges intelligencia szerepe a közszolgáltatások és inkluzív digitális stratégiák fejlesztésében elengedhetetlen. Ezen a téren különösen fontos, hogy a fiatalok érdekeit és a nemek közötti esélyegyenlőséget is figyelembe vegyük. E megállapításokra a Régiók Európai Bizottsága (CoR) jutott a legutóbbi EuroPCom rendezvényen, ahol regionális és helyi vezetők gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia hatásait a közigazgatásban. Az eseményen, amelyen a Pénzcentrum is részt vett, a fókuszban azok az intelligens stratégiák álltak, amelyek hatékonyan alkalmazhatók az energia- és hulladékgazdálkodás területén, valamint a közigazgatásban is. Ez a találkozó rávilágított arra, hogy a jövőbeni fejlesztések kulcsa az innovációban és a társadalmi felelősségvállalásban rejlik.

A mesterséges intelligencia elérkezett, és most már nem csupán a jövő lehetősége, hanem a jelen kihívása. Olyan, mintha kopogás helyett már dörömbölne az ajtónkon, sürgetve bennünket, hogy nyissuk meg a kaput, és engedjük be az életünk egyre több aspektusába. Az alkalmazásai folyamatosan bővülnek, és ezzel együtt nő a tapasztalatok, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, száma is. Ahogy egyre inkább elmélyülünk ebben az új világban, úgy a felmerülő kérdések is gyarapodnak, arra ösztönözve minket, hogy alaposan átgondoljuk a folyamatokat és a következményeket.

Az EuroPCom tematikus fórum egy élénk és interaktív térként működött, ahol a résztvevők szabadon megoszthatták stratégiáikat, kihívásaikat és kreatív megoldásaikat.

Forradalmasíthatjuk a mesterséges intelligencia felhasználását és áttörést érhetünk el az átláthatóság terén, de a valódi kihívások csak most kezdődnek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy világos és könnyen hozzáférhető információt nyújtsunk a kapcsolódó kezdeményezésekről, és lehetőségeket teremtsünk a közvélemény visszajelzéseire. Az egyik fő kihívást az úgynevezett "mesterséges intelligencia szakadék" kialakulása jelenti, amely már most látszik és elkülöníti azokat, akik teljes mértékben ki tudják használni ezeket a technológiákat és azokat, akik nem. Ennek kezelésére egyfajta mesterséges intelligencia "ökoszisztémák" létrehozását ösztönözzük a különböző közigazgatási szinteken: helyi, határokon átnyúló, régióközi és transznacionális szinteken. Egyesíteni kell a helyi és regionális hatóságokat, az akadémiai szférát és a magánszektort, hogy meg tudják osztani a tudásukat és közös megoldásokat dolgozzanak ki. Ez segíthet a koherens, skálázható megoldások kialakításában

- fogalmazta meg Alberto Cirio, a véleménytervezet szerzője és képviselője.

A mesterséges intelligencia hatása már számos európai országban nyilvánvalóan megmutatkozik a városi közlekedés fejlesztésében, az épületek energiahatékonyságának növelésében, a hulladékkezelési rendszerek korszerűsítésében, valamint a szennyezési adatok elemzésének javításában. A közigazgatási szektorban például a rendszer automatizálja a rutinfeladatokat, optimalizálja a belső működési folyamatokat, és jelentősen fokozza az állampolgárokkal való kommunikáció minőségét. A mesterséges intelligenciával működő rendszerek képesek gyorsabb és precízebb válaszokat adni a polgári kérdésekre, továbbá egyszerűsítik az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, még a legforgalmasabb időszakokban is.

A mesterséges intelligencia által támogatott automatizált döntéshozatali rendszerek révén az adminisztratív hatékonyság jelentős mértékben nőtt; ezek a rendszerek gyorsítják az ügyintézési folyamatokat és ellenőrzik a benyújtott dokumentumok helyességét. Olaszország Piemont régiójában például elterjedtek a chatbotok, amelyek javítják a kommunikációt az állampolgárok és a közigazgatás között. A gépi tanulásra épülő rendszerek emellett segítik az elektronikus levelezés hatékonyabb kezelését is. A mesterséges intelligencia és a természetes nyelvfeldolgozó technológiák kombinálásával érzelemelemzést végeznek, amely lehetővé teszi az állampolgári elégedettség nyomon követését is.

De itt álljunk meg egy pillanatra. Hulladékgazdálkodás? Vajon mit tehet a mesterséges intelligencia a szemétszállításban és a hozzá kapcsolódó kérdések megoldásában. A kérdéssel több javaslat és tanulmány is foglalkozik. A mesterséges intelligencia ugyanis számos módon képes javítani a hulladékgazdálkodást, mivel segíthet az erőforrások hatékonyabb felhasználásában, a hulladék mennyiségének csökkentésében és a fenntarthatóság növelésében. És most lássunk néhány konkrét példát:

Gépi tanulás: A mesterséges intelligencia innovatív módon képes azonosítani és kategorizálni a hulladékokat, például elkülönítve az újrahasznosítható anyagokat, mint a papír, műanyag és üveg, a nem újrahasznosítható anyagoktól.

Robotkarok használata: a mesterséges intelligencia alapú algoritmusokkal működő automatizált rendszerek gyorsan és pontosan válogatják a hulladékot, és csökkenthetik az emberi hibák számát.

Intelligens hulladékgyűjtők: A modern technológia vívmányaként megjelent okos kukák érzékelőkkel vannak ellátva, amelyek folyamatosan figyelik a töltöttségi szintet. Ezek az innovatív eszközök automatikusan értesítik a hulladékszállító szolgáltatásokat, amikor elérkezik az ürítés ideje. Ennek köszönhetően jelentősen csökkenthető a felesleges szállítások száma, így mérséklődnek az üzemanyagköltségek és a környezeti terhelés is.

Hulladékmennyiség előrejelzése: a mesterséges intelligencia modellezheti és előre jelezheti a hulladéktermelés mintázatait, ami optimalizálhatja a hulladékszállítást és az újrahasznosítást.

A mesterséges intelligencia ebben a megközelítésben tehát nemcsak a hulladékgazdálkodás hatékonyságát növeli, hanem hozzájárulhat a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági fejlődés előmozdításához.

A megmagyarázható és átlátható mesterséges intelligencia kulcsfontosságú. Ezt jelentették ki a fórumon, ahol a megjelentek olyan rendszerek mellett érveltek, amelyek érthetőek és elszámoltathatók.

Mint városi képviselő és a mesterséges intelligencia, valamint a robotika területén doktorandusz hallgató, mindkét szerepemből adódóan számos etikai kihívással találkozom a mesterséges intelligencia világában. Kutatásom során az adathalmazok és algoritmusok mögött meghúzódó tudattalan torzításokat vizsgálom, és meggyőződésem, hogy az átlátható és elszámoltatható mesterséges intelligencia kialakítása elengedhetetlen. Fontosnak tartom, hogy olyan célzott oktatási és képzési programokat valósítsunk meg, amelyek segítenek csökkenteni a nemek közötti szakadékot. Jelenleg úgy vélem, hogy a mesterséges intelligencia rendszerei már a kezdetektől fogva torzítottak, ami részben az adathalmazok kiválasztásából és a fejlesztői csapatok sokszínűségének hiányából ered. Ráadásul a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területeken a nők képviselete továbbra is aránytalanul alacsony, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

- emelte ki az EuroPCom fórumon Dialekti Athina Voutyrakou athéni önkormányzati képviselő és mesterséges intelligencia és robotika területének doktorandusz hallgatója.

A helyi önkormányzatokat arra bátorítják, hogy vállaljanak vezető szerepet az algoritmusok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosításában, a torzítások azonosításában, valamint olyan adatkezelési keretrendszerek bevezetésében, amelyek nyitottak és világosak. Athina Voutyrakou, Dialekti munkatársa, hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások az inkluzív értékek mentén alakuljanak. Kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciának nemcsak a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést kell biztosítania, hanem az is fontos, hogy a közösségek igényeit tükröző, aktív lakossági részvétellel kialakított szabályozások születhessenek.

Related posts